Benyomták az osztrák határdugót

Péntek reggel életbe lépett az az osztrák rendelkezés, amely szerint csupán napi 80 menedékkérőt engednek az országba. A „zsilipelés” elsősorban Szlovéniát érinti, de gyorsan kihat a menedékkérők Balkánon keresztül futó teljes útvonalára.

Ausztria 12 határátkelőhelyét erősíti meg: főként Szlovénia felől, de a spielfeldi átkelőhöz hasonló infrastruktúrát építenek ki több olasz és magyar határátkelőnél is – írta korábban a Népszabadság.

Ausztria lassítja a már területén lévő, de nyugati irányban továbbállni szándékozók áradatát is: naponta legfeljebb 3200 embert engednek ki közülük, egyeztetve a német hatóságokkal.

A napi kvóta teljesítése után Ausztria lezárja a határt a menedékkérők előtt arra a napra – egyértelműsítette a helyzetet Fritz Grundnig. A rendőrségi szóvivő szerint azonban Szlovénia felől csütörtökön senki sem érkezett, vélhetően a rossz idő miatt – írta a The Local ausztriai kiadása. Ausztria 2016-ban a tavalyi 90 ezerrel szemben csupán 37 500 menedékkérőt akar befogadni.

A szigorító döntés mély egyetértésben született szociáldemokrata-konzervatív (SPÖ-ÖVP) nagykoalícióban. Olyannyira, hogy a kormánypártok szerint nincs is mit megvitatni, így a jövő hét csütörtökre tervezett parlamenti ülés el is marad, 

Brüsszel összevonja szemöldökét

„A döntés összeegyeztethetetlen Ausztria európai és nemzetközi jog szerinti kötelezettségeivel” – közölte Dmitrisz Avramopulosz az osztrák belügyminiszternek írt levelében. Az EU migrációért felelős biztosa mellett Jean-Claude Juncker is szólt kétségeiről . „Nem tetszik a döntés, kérdéses számunkra, hogy összhangban áll az európai joggal. Baráti beszélgetés áll előttünk” – mondta az Európai Bizottság elnöke, aki szerint egyébként sem jó, ha egyes országok különutas döntéseket hoznak, EU-s szintű egyeztetés helyett. Nem egyértelmű, mennyire lehet baráti a beszélgetés, az osztrák kancellár ugyanis egyértelművé tette, hogy nem kívánnak változtatni a döntésen.

Bécs szerint a törökökkel tető alá hozott megállapodás egyelőre nem működik, ezért figyelmeztette a balkáni országokat is, hogy maguk is tegyenek lépéseket az áramlat visszafogására. Ennek hatására Szlovénia, Horvátország és Szerbia szintén igyekszik megerősíteni határait.

Az osztrákok Nickelsdorfnál is erősítenének, ami azt jelenti, hogy Magyarországon keresztüli áramlatra is felkészülnek, noha a szerbiai és horvátországi szakaszon felépült magyar műszaki határzár óta Magyarországon át csak elvétve érkezett menedékkérő. Bár a decembertől mérsékelten növekedett az átjövők száma Február közepén hosszú idő után egy nap alatt elérte a százat azok száma, akit a határon gyűjtött be a rendőrség.

Ugyanakkor azt a délkeleti határszakaszt ismerők is megjegyezték, hogy nagyobb nyomásnak, már nem állna ellen a kerítés: ha egyszerre több ponton akarnának rajta átjönni, akkor a jelenlegi technikai és személyi kapacitás kevés lenne a feltartásra.

Kézenfekvő volt a feltételezés, hogy a Kübekházánál lévő szerb-román-magyar hármashatárig húzódó kerítés miatt Románia felől nőhet meg a zöldhatárt átlépők száma, ennek azonban egyelőre csekély jele van. A román szakaszon azonban a kerítés bármikor felépíthető – ez a horvát és szerb szakasztól eltérően kizárólag szögesdrótból állna – az ehhez szükséges alapanyagok már Kiszomboron vannak raktáron és a gyors kiépítéshez szükséges földmunkák több szakaszon már lezajlottak. A menekültek és bevándorlók áradatát a hatékonyan kommunkáló kormány a 2015-ös után idén nem zárja ki, hogy még nagyobb tömegek érkeznek.

A késő őszi viszonylagos csend után januártól ismét megnőttek az illegális határátlépéssel kapcsolatos ügyek a Szegedi Törvényszéken: a szeptemberi csúcson hetente 110 felett, november-decemberben heti 10-20 esetben hozott ítéletet, januárban már ismét 80 felett járt a heti ügyek száma.