A város, ahol a mesterlövészek gyerekekre vadásztak
![GettyImages-852239 master](http://kep.index.hu/1/0/1116/11161/111616/11161615_851eeb51161c6896456f5d6010f62812_wm.jpg)
További Külföld cikkek
-
Ilie Bolojan lesz Románia ideiglenes államfője
- A balti államok már minden hidat felégettek az oroszok előtt
- Donald Trump telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal: azonnali béketárgyalások kezdődhetnek
- Újabb kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság
- Mit jelent Ukrajnának az amerikai támogatások felfüggesztése?
Mintha a testem egy kifogyhatatlan pohár lett volna. Felköhögtem és lenyeltem a saját vérem. Az igazi ostrom után lőtték szét a tüdőmet
– mindez a bosnyák hadsereg tizedesének, Ajdinnak a tizennyolcadik születésnapja előtt pontosan öt hónappal történt. 1978. március 8-án született Neumban, 14 évesen ott volt, amikor 1992. április 5-én a szarajevói béketüntetésre sortüzet adtak le szerb orvlövészek. Percek alatt nőtt fel, néhány hónappal később, 15 évesen – magát felnőttnek kiadva – már gépfegyverrel harcolt.
![Fiatal bosnyák harcosok a városban a konfliktus kezdetén, 1992 júniusában](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1116/11161/111614/11161415_6476bff87ca17c83ec572dcf216d6741_wm.jpg)
Néha a bosnyák főváros utcáin, máskor a környező hegyekben lőtték egymást a szerb nacionalistákkal. „18 évesen már tizenegyszeres gyilkos voltam. De háború volt” – mondja.
A ma 38 éves férfi azt mondja, bár soha nem bánta meg, hogy fegyvert fogott, de még mindig nem tud szembenézni a múltjával. Nekem is csak azért mesélt, mert szerinte emlékezni kell arra, mi történt Boszniában 20-25 éve.
A balkáni lőporos hordó
Szarajevó kicsit olyan, mintha a Kárpát-medencét 145 négyzetkilométerre zsugorítanánk: a várost hegyek veszik körbe és a katlanban több népet kényszerítettek az együttélésre. A katolikus horvátok, az ortodox szerbek és a muzulmán bosnyákok 500 év alatt többnyire békében, de folyamatosan felszínre kerülő konfliktusok között éltek. A történelem alatt a terület mindig ütközőzóna volt, hol az Osztrák–Magyar Monarchia, hol az Oszmán Birodalom, hol Szerbia nézte ki magának. A helyiek emlékezetében a leghosszabb békés időszak talán az a 49 év volt, amíg a Joszip Broz Tito vezette Jugoszlávia létezett.
Szarajevó nevét jól ismerte a világ 1992-ben. Mindenki emlékezett az európai periférián lévő városra, ahol 1914. június 28-án lelőtték Ferenc Ferdinánd főherceget. Arra is emlékezett a világ, hogy 1984-ben téli olimpiát tartottak a környező hegyekben.
Az 1992. március 3-án a helyi szerbek által bojkottált függetlenségi népszavazásakor sokan aggódtak, hogy a frissen kikiáltott háromnemzetiségű Bosznia-Hercegovinában háború lesz. Az egyetlen kivételt talán csak a Szarajevóban élők jelentették, akik azt hitték, megmarad valami a titói multikulturalizmusból és a békés egymás mellett élésből.
Pedig az április 5-i béketüntetés előtt már érezni lehetett a levegőben a közelgő harcokat: Jugoszlávia csak névleg létezett tovább, miután Szlovénia és Horvátország kivált, Szlavóniában pusztító háború dúlt, túl voltunk Vukovár ostromán. A bosnyákok és az itt élő horvátok tudták, hogy egy szerb túlsúlyú döntéshozatalban háttérbe szorulhatnak a megmaradó államban. Nem volt más út, mint a függetlenedés, ez pedig elkerülhetetlenül feszültséget hozott magával.
Az első összeütközésre sem kellett sokáig várni: a függetlenedési referendum másnapján muzulmánok megölték az örömapát egy szerb nászmenetben. A horvát és szlovén területekről kivont jugoszláv csapatokat összevonták Boszniában, a visszatérő katonák a nászmenetet ért támadás után Szarajevó-szerte barikádokat emeltek. Majd április 4-én mozgósították a bosnyák területi tartalékos erőket, a szerbek pedig csapatösszevonást tartottak.
A békéért elkiáltott utolsó szó vezetett a háborúhoz
Április 5-én – a Bosznia-Hercegovinát el nem ismerő – szerb szabadcsapatok elfoglalták a helyi rendőrakadémia épületét és a bosnyák parlamentre néző tökéletes lőállást.
1992: megindul Szarajevó ostroma
A szarajevóiak sokáig hittek abban, hogy mindaz, ami - legalábbis a felszínen - jellemezte Jugoszláviát, a multikulturalizmus, a viszonylagos tolerancia, szabadság és jólét, az államszövetség összeomlása után is megmarad Boszniában, de legalábbis a városukban.Hogy mekkorát tévedtek, arra 1992.
Katonai puccsra készültek, az emberek viszont nem akartak értelmetlen harcokat sem a városban, sem az országban. Békemenet indult: 50-100 ezer civil döntött úgy, a saját testével akadályozza meg, hogy a szerbek lelőhessék a most született ország politikusait. A mesterlövészek mégis a tömegbe lőttek: meghalt a 24 éves Suada Dilberović és a 34 éves Olga Sučić, a háború első áldozatai a bosnyák–horvát narratíva szerint.
![Szarajevó 92 szeptembere](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1116/11161/111614/11161435_d4f9f3466e93762b7f74857f7a7f4650_wm.jpg)
Néhány héttel később városszerte megjelentek a Pazite, šnajper! (Vigyázz, mesterlövész!) feliratok. Az itt élők napi rutinjába épült, hogy két épület között futni kell, az emberek hamar megtanulták, hol vannak takarásban, és melyik az a pont, ahol rájuk láthat egy orvlövész. Később a gránát- és aknavető-támadásokhoz szoktak hozzá, majd jött a nehéztüzérség. A városból nem lehetett menekülni: a szerb nacionalista erők blokád alá vették Szarajevót. Ez pedig együttesen azt eredményezte, hogy közel 5500 civil halt meg a város 3 évig, 10 hónapig és három hétig tartó ostromában.
A gyerek, akit felnőttnek hazudtak
„Az egész napból csak arra emlékszem, hogy a húgommal együtt hasalunk az egyik saroknál, és egy nejlonzacskó mögül nézzük, hogy ki lőhetne ránk” – meséli Ajdin, aki a családjával ment el a békedemonstrációra. Ekkor apja még a családdal volt, és a férfi úgy emlékszik, hogy Joszip Tito volt jugoszláv diktátor arcképét tartotta magasra a tömegben.
Anyjának két héttel később kellett elbúcsúznia a férjétől, akit behívtak katonának. Fiától már nem tudott, Ajdin elszökött:
Augusztusra már rendszeresek voltak Szarajevóban a mesterlövészek támadásai. Az egyik nap lelőtték a kilencéves szomszédfiút, másnap a matektanáromat ölte meg egy bomba. Apám után akartam menni harcolni.
Először egy fegyvercsempész oldalán kapcsolódott be a háborúba. A bosnyák alvilág hamar megtalálta a közös hangot a fiatal ország hadseregével, amelynek fegyverekre volt szüksége. A csempészek a szerb blokádon juttatták át a töltényeket, gránátokat és gépfegyvereket. Ajdin két kört is futott velük, úgy emlékszik összesen talán 20 darab AK–47-est szereztek.
![Rohanás a mesterlövészek golyói elől](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1116/11161/111614/11161491_4981ceb07dcb20f52ab0c4d13305272d_wm.jpg)
Egy nap a csempészfőnöknek mondtam, hogy én inkább harcolnék. Adott egy pofont. Faarccal viseltem. »Ha ilyen hülye vagy, legyen!« Azzal lepapírozta, hogy 18 éves vagyok
– egy járőralakulathoz került. Eleinte a városban kellett fenntartania a rendet, aztán októberben már azt felügyelte, hogy az ENSZ-től légihídon érkező humanitárius célba érjen. „Ha köd volt, nem jöttek gépek, mi meg attól féltünk, hogy kifogyunk az élelemből” – teszi hozzá.
1993-ban átvezényelték. Úgy tudja, hogy eredetileg Bosznia egy másik részére küldték volna, hogy segítsen a hadseregnek visszaszorítani a megszálló alakulatokat, de végül maradhatott Szarajevóban. Osztaga változatos feladatokat látott el, néha a boszniai szerb nacionalisták mesterlövészeire kellett vadászniuk a Szarajevó körüli hegyekben.
Éjszaka volt. Meggyújtotta a cigarettáját, a parázsra céloztam és lőttem. Ő volt az első ember, akit megöltem, egy rohadék mesterlövész
– emlékei szerint ezen a napon tizenhat éves lehetett. Azt mondja, örül, hogy nem látta első áldozata arcát. A társai ünnepelték a lövés miatt, ő viszont ledermedt nem sokkal utána. „Ez se lő már le gyerekeket!” – emlékszik vissza a dicséretekre.
Erkölcsileg azzal nyugtatták magukat a harcok után, hogy a szarajevói ostrom semmi másról nem szól, csak a szerbek kegyetlenségéről. A város stratégiailag egyáltalán nincs se jó, se fontos helyen szerinte: a környező hegyekről könnyű offenzívát indítani, az utak elzárásával ki lehetett éheztetni a helyieket. Ha elfoglalják, akkor csak egy nehezen védhető álláshoz jutnak a szerbek. „Azt hitték megtörünk, ha Szarajevó elesik” – magyarázza az egykori katona.
Tehetetlenül vergődő politika
A férfi állítja, fiatalon nem értette, amikor társai az amerikai vagy nyugati hatalmaktól várták a csodát. „Mintha nem akarták volna elfogadni, hogy háborúzunk” – a mai napig úgy hiszi, hogy bajtársai egyszerűen féltek, ezért beszéltek órákig arról, hogy Bill Clinton amerikai elnök küldeni fogja a katonákat, Radovan Karadžić önjelölt szerb elnököt pedig ki fogják végezni.
![Két nő áll Szarajevó egyik fő bevásárló utcáján 1996. március 5-én. A boltok március elején kezdtek el újra kinyitni a háború után.](https://kep.index.hu/1/0/1116/11161/111614/11161441_95b6a02f82254f91c59c945fb300dc9d_wm.jpg)
![A szerb lakosság elhagyja Szarajevót 1996. március 15-én. A megtorlástól tartó szerbek, amint lehetőségük nyílt rá, elhagyták a várost. Sokan minden értéküket hátrahagyták.](https://kep.index.hu/1/0/1116/11161/111614/11161443_4b135bff0668fbd545d34226f4feccc6_wm.jpg)
![KIégett autó Szarajevó szerb negyedében 1996. január 12-én. A romok eltakarítása a közutakról közel egy évig tartott a bosnyák fővárosban.](https://kep.index.hu/1/0/1116/11161/111614/11161445_53809f5144dd31d19b6ba01ad89434ec_wm.jpg)
„Emlékszem, azt mondtam, hogy Karadžić akkor hal meg, ha mi lőjük le” – ebben, ha úgy vesszük, igaza lett. Az első szerb elnököt 2008-ban fogták el több mint egy évtizednyi bujkálás után. A hágai Nemzetközi Törvényszéken jelenleg is tart az ellene folyó eljárás háborús és emberiesség ellen elkövetett bűntettei miatt.
A boszniai háború számokban
- Szarajevó ostroma 1992. április 5-én kezdődött és 1996. február 29-én ért véget
- Az ENSZ adatai szerint 5434 civil, 6137 bosnyák katona és 2241 szerb nacionalista halt meg az ostromban
- A boszniai háború 1992. április 6-tól 1995. december 14-ig tartott.
- 57 700 katona, 38 200 civil veszítette életét a harcokban
- Szarajevóra átlagosan napi 300 gránátot lőttek ki az ostromlók
- 1995-re 500 ezren menekültek Horvátországba a háború elől
- Az ENSZ 10 ezerre becsüli azoknak a számát, akik fiatalabbak volt, mint 18 évesek, amikor csatlakoztak a horvát, a szerb és a bosnyák alakulatokhoz.
A nyugati hatalmak 1995. július 13-án álltak a sarkukra: Srebrenicában 8700 bosnyák fiú és férfi esett áldozatul a szerb erők etnikai tisztogatásának, ezt pedig már nem hagyhatták. Ez volt a II. világháború utáni Európa legvéresebb tömegmészárlása. A NATO erői ettől a ponttól kezdve intenzíven támadták a szerb egységeket. A légi támogatás jól jött a bosnyák hadseregnek, amelyik 1995 végére az ENSZ békefenntartó erők segítségével felszabadította Szarajevót.
„Háromszor haltam meg majdnem, de egyszer sem találtak le. Az első alkalommal a sisakom tetejéről pattant le egy golyó, legközelebb a karom mellett lőttek el, a harmadik alkalommal hallottam, ahogy a fülem mellett süvít el egy töltény” – végül Szarajevó ostromának utolsó napjai alatt lőtték meg. 1995 őszén cigarettázás közben hátulról tüdőn lőtték, pedig addigra már szinte teljesen abbamaradtak az orvlövészek támadásai. Októberben már érvényben volt a főváros körüli területekre vonatkozó tűzszüneti egyezség.
„A szívünkben európaiak vagyunk, de a vérünk balkáni”
1996. február 29-én a bosnyák kormány hivatalosan is kinyilvánította, hogy véget ért Szarajevó ostroma. Ajdin két héttel később, március 10-én találkozott először az anyjával és a testvéreivel azután, hogy megszökött otthonról.
Egy bajtársa segített elintézni, hogy elvégezhesse a középiskolát, és az osztályok kijárása nélkül érettségizhetett később. Részt vett a romok eltakarításában. „A békének eleinte örültem, sok dolgot reméltem. Aztán jött a nagy semmi, csak köveket hordtunk” – sokáig várt, mire a főváros elkezdett újraépülni. 2006-ban még mindig nem találta a helyét, ezért Németországba ment.
2011-ben utazott először haza, de nem bírt maradni. „Sok dolog újraépült, de sok rom maradt még” – szerinte csak a sebek gyógyultak be, az ország még mindig beteg. Azt érzi, a fiatalok mind azt tervezik, hogy külföldre mennek, mert nincsenek lehetőségek. Ő sem költözne vissza szülővárosába.
„Egy helyben topogunk mi, bosnyákok” – szerinte mindent átjár a korrupció, és megállt a fejlődés. Úgy látja, a Nyugat is letett arról, hogy Bosznia-Hercegovinából rendes országot csináljon: „Egy demokratizációs kudarc vagyunk, a lelkünkben európaiak, de a vérünk balkáni.” Szerinte sokat elmond az is, hogy az ország alkotmánya egy ideiglenesnek gondolt békeszerződés kiegészítése. Ajdin a háború után új nevet választott magának, hogy teljesen új életet kezdjen. Reméli, hogy utóbbi egyszer hazájának is sikerül.
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
Donald Trump hatalmas kockázatot vállalt, komolyan visszaüthet a hadjárata
Tarjányi Péter azt is elmondta, kit sejt a bombatámadásokkal fenyegető e-mailek mögött.
február 5., 18:55
- Külföld
Egyelőre nem bukott meg a francia kormány, de a viharfelhők továbbra se tűntek el
Sikertelen volt az ellenzék bizalmatlansági indítványa, de jövő héten ismét próbálkozhatnak.
február 5., 18:42
- Külföld
Kiderült, mely európai országokba látogat először J.D. Vance
Első külföldi útjára készül hivatalba lépése óta az amerikai alelnök.
február 5., 20:10
- Mindeközben
Vásáry André: Nem akarok mindenáron szerepelni, ezt inkább meghagynám azoknak, akiknek ilyen a személyisége
15 perce
- Címlapon
Április elsejétől bírságot szabhatnak ki a visszaváltható palackok miatt
Ez nem április elsejei tréfa.
5 órája
- Külföld
Varsó megfellebbezi a több mint 320 millió eurós bírságot megerősítő európai bírósági ítéletet
Varsónak 2023 júniusáig egymillió eurós napi pénzbüntetést kellett fizetnie.
február 5., 19:09
- Külföld
Újabb bíróság mondott ellent Donald Trump állampolgársággal kapcsolatos rendeletének
Szerintük helyrehozhatatlan kárt okozna az elnök döntése.
február 5., 19:51
- Külföld
Államcsínnyel gyanúsítják Donald Tuskot, ügyészségi vizsgálatot kezdeményeznek
Állítólag szervezett bűnözői csoportban tevékenykedett.
február 5., 21:08
- Mindeközben
Courteney Cox nosztalgikus fotóval és megható szavakkal köszöntötte Jennifer Anistont szülinapján
4 órája
- Külföld
Több ezren tüntetnek Brüsszelben az ágazat megerősítése érdekében
A demonstrálók szerint az új belga kormány iparpolitikája aggodalomra ad okot
február 5., 21:16
- Külföld
Ilie Bolojan lesz Románia ideiglenes államfője
Az elnökválasztás első fordulóját májusban tartják.
26 perce
- Külföld
Egy eltűnt magyar turistát mentettek ki a világ legmagasabb vulkánjáról
Az 50 éves férfit két másik társával együtt hozták le a hegyről.
február 5., 16:12
- Címlapon
Beismerte bűnösségét a volt fideszes politikus, aki ittasan bántalmazott egy nőt
Decemberben még megtagadta a vallomástételt.
1 órája
- Címlapon
Jégpáncéllá válhatnak az utak, figyelmeztetést adott ki a Magyar Közút
Több vármegyében is narancssárga veszélyjelzés van érvényben.
2 órája
- Külföld
Újabb volt miniszter mentelmi jogát függesztheti fel a lengyel ügyészség
Politikai hatáskörének túllépésével vádolják Mariusz Blaszczakot.
február 5., 17:15
- Külföld
Gazdasági válságba sodorhatják Szerbiát az újvidéki tüntetések
A demonstrálók további iratokat követelnek, amelyekből kiderülhet a baleset valódi felelőse.
február 6., 06:03
- Mindeközben
Marsi Anikó olyan ajándékot kapott a születésnapjára, ami nem adatik meg mindenkinek
5 órája
- Címlapon
Karácsony Gergely: Hova tegyük az állam szemetét?
A főpolgármester szerint a rákosrendezői terület kitakarítása nem lesz kis feladat.
2 órája
- Címlapon
Milák Kristóf volt edzője kiborult a médiában megjelent cikkek miatt
Virth Balázs alaposan felhúzta magát.
7 órája
- Mindeközben
Mellimplantátuma miatt került életveszélyes helyzetbe Szabó Franciska: „Ha nem műtenek meg azonnal, akár végzetes következménye is lehetett volna"
7 órája
- Külföld
Volodimir Zelenszkij elárulta, melyik ország Vlagyimir Putyin következő célpontja, még Belaruszt is bevonná a támadásba
február 5., 06:27
- Külföld
A franciák Macron második kormányát buktatnák meg három hónapon belül
Továbbra sem enyhül a politikai válság Franciaországban.
február 5., 06:17
- Külföld
Donald Trump bejelentette, hogy átvenné a Gázai övezetet
Emellett kiléptette az Egyesült Államokat az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából és az UNESCO-ból is.
február 5., 07:01
- Külföld
Így váltak a török szappanoperák kőkemény propagandatermékké
Egy csipetnyi szerelem, egy leheletnyi ármány, majd a végső hozzávaló: egy jó adag iszlám nacionalizmus.
február 5., 07:08
- Külföld
Megtalálták a washingtoni légi katasztrófa valamennyi áldozatának holttestét
A tragédiának nem volt túlélője.
február 5., 08:17
- Külföld
Meghalt a filantróp milliárdos, Aga Khan
A jótékonyságáról ismert herceg 88 éves volt.
február 5., 15:18
- Külföld
Megvan a második uniós ország, amelyik beleállt a magyar szuverenitásvédelmi törvény elleni harcba
Az Európai Bizottság az uniós jog védelméért, a magyar kormány a guruló dollárok ellen küzd.
február 5., 07:37
- Külföld
Lövöldözés volt Brüsszel egyik metróállomásánál, hajtóvadászatot indított a belga rendőrség
Keresik a két, símaszkot viselő, feltehetően Kalasnyikovokkal felfegyverkezett elkövetőt.
február 5., 11:13
- Külföld
Leállította a Temu- és Shein-csomagok kézbesítését az Egyesült Államok postaszolgálata
Donald Trump intézkedései megtették a hatásukat.
február 5., 12:04
- Külföld
Lövöldözés volt egy ohiói raktárépületben, egy ember meghalt
A helyszínen lőfegyvert találtak.
február 5., 10:54