Az eddiginél is durvább áradatra kell készülni

• Sokan csak addig követték az illegális migrációval kapcsolatos eseményeket, amíg felhúzták a kerítést a szerb–magyar határra. Pedig érdemes a számokat megnézni. 
• Nem lett kevesebb a menekült, bár az igaz, hogy a kerítés és a magyarországi szigorítás miatt elkerültek minket. Egy ideig. 
• Ausztria nemrég szigorított, és hozzá igazodtak a nyugat-balkáni államok is.
• A szigorítással csak annyit értek el, hogy a menekültek feltorlódtak a bejáratnál, ami jelenleg a görög–macedón határ. 
• A számok már most árulkodóak: tavaly februárban 2873 menekült érkezett Törökországból Görögországba, míg idén februárban több mint 53 ezer. És még nincs itt a jó idő. 
• A feltorlódott tömeg ideges és frusztrált. A görög–macedón határnál kerítést döntögetnek, a rendőrség könnygázt vetett be.  
• Ha beköszönt a jó idő, akkor a magyar kerítés is kevés lehet. Ha viszont újra megjelennek Magyarországon a menekültek, abból a Fidesz-kormány politikailag profitálhat is. 

Nem úgy volt, hogy télen kevesebben jönnek?

Az európai politikusok még nyáron és ősszel is bízhattak abban, hogy a menekültáradat alábbhagy majd télen. De nem így alakultak a dolgok, a menekülteket a hideg nem annyira tántorította el. Novemberben 150 ezer, decemberben 108 ezer menekült lépett Görögország és Olaszország területére. Tavaly összesen 1,4 millió illegális bevándorló érkezett az unióba a két országon keresztül.

Igaz, a legnépszerűbb célországban, Németországban azért érezhető volt a téli hatás, oda január elseje óta naponta átlagosan 2000 menedékkérő érkezik. Ez jelentős visszaesés a tavaly őszi napi 10 ezer körüli átlaghoz képest, és ebben lehet szerepe a hideg időjárásnak. És persze annak is, hogy Németország már nem enged be mindenkit: tavaly októberben 400, novemberben 700, decemberben 2200 embertől tagadták meg a belépést. Január eleje óta pedig tovább emelkedett ez a szám, mindössze két hét alatt 2000 embert fordítottak vissza a határon.

De a jelenlegi helyzet nem tart örökké. 

Már az nagy dolog lenne, ha csak háromezren jönnének naponta

A Frontex nevű uniós határőrizeti ügynökség szerint a közeljövőben sem várható, hogy csökkenne a Törökországból érkező menekülthullám, és valójában már az is nagy eredmény lenne, ha sikerülne a jelenlegi szinten stabilizálni a Görögországba érkező menekültek számát. Azaz már az óriási siker lenne, ha napi 2-3 ezernél nem mennének oda többen. Ez egyben azt is jelenti, hogy

De ami ennél is lényegesebb, hogy ezek az emberek aztán Görögországból is tovább akarnak állni, noha csak a töredéküket látnák szívesen a balkáni és a nyugat-európai országokban. És hogy miért lenne már az siker, ha sikerülne a menekültáradatot napi 2-3 ezer főnél megállítani?

Azért, mert a számok egy ennél durvább forgatókönyvet vetítenek elő.

Ezek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai. (A Frotex adatai is hasonlóak. Eszerint idén február 18. és 24. között 21 982 menekültet regisztráltak, míg február 22. és 28. között 17 730-at.)

A számok azért is megdöbbentőek, mert ha beköszönt a jó idő, akkor még több ember kelhet útnak. A görög parti őrség szerint már most jól látható, hogy ha rossz az idő, akkor kevesebben jönnek, viszont ha jó, akkor sokan. 

Apropó, görögök! Bár tavaly novembere óta jobban odatették magukat, mint előtte, még mindig szégyenpadon vannak. Sok balkáni és európai vezető is szidja őket, amiért nem regisztrálják megfelelően a hozzájuk érkező migránsokat a mai napig. És ez valóban így van.

De az is igaz, hogy az egész menekültválság a görögökre szakadt. Athén központjában egyébként is kaotikus a helyzet, több száz bevándorló töltötte az éjszakát a szabadban. A legtöbb migráns (legalább húszezer ember) a görögök nyakán maradt, miután a balkáni államok szigorúbb határellenőrzést vezettek be. Macedónia és Szerbia például már nem engedi be az Afganisztánból érkezőket, így csak a szíriaiak és az irakiak mehetnek tovább. 

Senki nem akarja, hogy a nyakukon maradjanak

Minden állam a korlátozásra játszik. Arra, hogy lehetőleg csak lassan és kevés menedékkérőt engedjen át a határain. Azt ugyanis már minden állam megtanulta, hogy a migránsügyben a Balkánon és Kelet-Európában egyáltalán nem szolidárisak egymással az országok, mindenki csak a saját önző szempontjait nézi, és azt, hogy a területükről minél hamarabb odébb álljanak a migránsok, sőt, ha lehet, akkor inkább be se jöjjenek. Orbán Viktor stratégiája is erre épült: azt üzenni a világ felé, hogy itt utáljuk a menekülteket, úgyhogy jobb, ha nagy ívben elkerülnek minket. 

A macedónok és a görögök most leginkább azért szívnak, mert Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Macedónia rendőri vezetői február közepén arról állapodtak meg, hogy legfeljebb 580-ra korlátozzák a nyugat-balkáni országok területén naponta átengedett migránsok számát.

Csakhogy Görögországban ennél jóval többen érkeznek naponta: egyedül Leszbosz szigetét tavaly 500 ezer, az idei év első két hónapjában azonban már több mint 50 ezer menekült érte el. Azt a szigetet, ami alig 8 kilométerre van Törökországtól, és ahonnan csónakokkal érkeznek tömegével a menekültek.

És bár Törökország 3 milliárd eurót kap az EU-tól, hogy felszámolja az embercsempészetet, és ne engedje a menekülteket Európába, ez elég sziszifuszi küzdelemnek tűnik. Főleg azért, mert Szíriában a helyzet változatlan, és ahol háború van, onnan az emberek menekülnek. A szervezett bűnözők pedig hülyék lennének nem kihasználni a helyzetet, hiszen az embercsempészetből elképesztő pénzeket szakítanak. Még akkor is így van ez, ha az utóbbi hónapokban kevesebben érkeznek Szíriából, mint tavaly, ellenben többen Irakból.

Az Index menekülttérképe itt elérhető.

A magyar kerítés felhúzása után először Ausztria szigorított. Januárban az osztrákok úgy döntöttek, hogy csak azokat a menekülteket engedik be, akik Ausztriában vagy Németországban akarnak menedékjogot kérni. Ráadásul ekkor egy felső határt is megszabtak, mondván, idén legfeljebb 37 500 embert engednek be az országba, és 2019-ig is maximum 130 ezret. Ezenfelül most már csak  Spielfeldnél engedik át a migránsokat, más átkelőhelyen nem.

Az osztrák lépésre a balkáni államok is hasonló intézkedésekkel reagáltak. A szlovénok, horvátok, szerbek és macedónok így most már csak azokat a migránsokat engedik be az országba, akik Ausztriában vagy Németországban akarnak menedéket kérni.

Ezért van most balhé a görög–macedón határnál

A macedón hatóságok tehát csak lassan és kevés migránst engednek át a határon, a menedékkérőket ez dühíti, és sokan közülük erőszakkal próbálnak kijutni Görögországból: a kerítést bedöntik, a rendőrökkel összecsapnak, sok a sérült.

A balkáni országok azért törekszenek arra, hogy még tranzitországként se jöhessenek szóba, mert ha a célországok egyszer csak megálljt parancsolnak (ahogy tette azt az egyébként szintén tranzitállam Ausztria), akkor a tranzitországok gyűjtőhellyé válnak, és a menekültek feltorlódnak, mint most Görögországban. Márpedig a migránsokat ilyen nagy számmal sehol nem látják szívesen a Balkánon. És ha a statisztikákat megnézzük, akkor már Németországban sem: a németeknél a hazatoloncolások száma majdnem megduplázódott, az egy évvel korábbi 10 884-ról 20 888-ra emelkedett 2015-ben. További 37 220 elutasított menedékkérő önként távozott, vagyis összesen 58 108-an hagyták el az országot.

Mindeközben a balkáni államok egyre inkább az erőszakszervezetek bevetésében, mintsem az adminisztratív eszközökben látják az egyetlen megoldást. Magyarország, Ausztria és Szlovénia katonákat vezényelt a határra, Szerbia pedig olyan határozatot hozott, hogy szükség esetén teljes készültségbe helyezi a hadsereget.

A szerb–magyar határszakaszra felhúzott kerítés hatékonyságát sokan bírálták. Kétség sem fér hozzá, hogy a kerítés az Európába irányuló menekültáradatot nem állította meg, mindössze annyi történt, hogy a migránsok más útvonalon keresztül jutnak be Nyugat-Európába. Miután a kerítést felhúzták, látványosan csökkent a Magyarországra érkezők száma. De a friss adatok nem azt mutatják, hogy ez így is marad:

Ha a trend folytatódik, akkor hamarosan újra a magyar belpolitika fókuszába kerülhet a migránskérdés. A magyar kormányzat részéről az utóbbi időszakban egyre többször hallani, hogy ha kell, akkor a magyar–román határszakaszon is felhúznak egy olyan kerítést, ami most a szerb határ mentén áll. 

Mindebből politikailag a kvótás népszavazást kezdeményező, a „nemzet védelmezőjeként” fellépő, általában háborús retorikában utazó Orbán-kormány profitálhat. A közvélemény figyelmét könnyebben el lehet terelni azokról az ügyekről (egészségügy, oktatás, korrupció), amelyeknek gyenge kezelése árthat a Fidesz népszerűségének. 

(Borítókép: Alexandros Avramidis / Reuters)