Könyvet írt az Iszlám Állam szexrabszolgája

„Fáj a szívem, hogy fel kell tartóztatnom ezeket az embereket. Ezek a fanatikusok nem könyörülnek rajtuk” – magyarázta családjának az iraki határőr 2014 nyarán. A szomszédos, polgárháború sújtotta Szíriából többek közt síiták, keresztények, drúzok tömegei kezdtek el menekülni az Iszlám Állam elől. Az egyébként jazidi férfi ismerős érveléssel közelítette meg a problémát: a menekültek között beépített terroristák érkezhetnek, hogy iraki városokban is sejteket alapítsanak.

A határőr lánya, Farída az utolsó előtti évet végezte az iskolában. Bár szülőfaluja 50 kilométerre feküdt a szír határtól, a polgárháború neki csak valahol távol, a tévében játszódott, testvéreivel és barátnőivel az osztály matekzsenijeként, leendő matektanárként idilli kamasznyárra készült.

Milyen jó, hogy mi itt a Szindzsár-hegység lábánál ilyen elszigeteltségben élünk. Ide biztos senki nem jönne, itt nincsenek bankok, nincsenek olajmezők, semmi.

– idézi fel két évvel ezelőtti boldog tudatlanságát most magyarul is megjelent könyvében Farída Khalaf, majd rögtön rátér, hogyan tenyerelt rá egyik pillanatról a másikra a térségre az Iszlám Állam.

A jazidi lány történetéből kiderül, milyen volt 18 évesen átélni az Amnesty International által „szisztematikus etnikai tisztogató hadjáratnak” nevezett vérengzést Észak-Irakban: az ISIS tömeges kivégzésekkel, emberrablásokkal haláltáborokká változtatta Szindzsár vidéki térségeit, hogy eltüntesse a keresztények, a síita türkmének, a jazidik és általában minden nem arab és nem szunnita muszlim nyomait. A könyvből érthető meg a közel-keleti terror pusztításának személyes oldala, ami nyugaton a híreket olvasva rejtve marad a halottakról és menekültekről szóló statisztikák mögött.

Al-Bagdadi, az önjelölt kalifa az Iszlám Állam megalapítását bejelentő beszédét Farídáék okostelefonon látták a testvéreivel, de nem tudták komolyan elhinni, hogy az életükre valaha hatással lehet. A lány akkor kezdett aggódni, amikor a becsapódások egyre közelebbről hallatszottak, Moszul elfoglalása már kimondottan riasztó jel volt. De a háztartásban akadt három Kalasnyikov, amivel 15 éves kora óta Farída is tudott bánni. Bátyja azzal bátorította, hogy visszakergetik Szíriába a gazembereket, ha hozzájuk merészkednének.

Matekzseniből szexrabszolga

Aztán egyszer mégiscsak bekövetkezett a vég: az Iszlám Állam elérte Szindzsárt. A jazidiktól először a fegyvereket gyűjtötték be, és azt követelték, térjenek meg az igaz hitre. Erre Farída szerint senki nem volt hajlandó. Később minden értéküket be kellett szolgáltatniuk, és különválasztották a férfiakat, a nőket-gyerekeket és a fiatal lányokat. A férfiakat teherautókba terelték, a távolból sortűz jelezte, milyen sorsot szántak nekik a hódítók. A fiatal lányokat egész más céllal ugyan, de szintén elszállította a terrorszervezet, amiről szó szerint néhány hete hallottak először.

Arról, hogy az Iszlám Állam szexrabszolgákkal kereskedik, a világsajtó is részletesen beszámolt. „Úgy bánnak velünk, mint a rabszolgákkal, megvernek és megfenyegetnek, ha ellenkezünk. Sokszor azt kívánom, bárcsak agyonvernének. Ha túlélem is, nem tudom, hogy fogom tudni kitörölni ezt a fejemből” – mondta egy 17 éves lány a La Repubblica tudósítójának 2014 nyarán. Az újságíró mobilon érte el, a számot a lány szüleitől kapta meg, akik egy menekülttáborban éltek. A lánynak fogvatartói azért adták vissza telefonját, hogy elmondhassa a külvilágnak, hogy bánnak velük.

Farída jóval nagyobb megpróbáltatások árán tudott kapcsolatba lépni a külvilággal. Rakkában egy nőkereskedő vette meg, hogy mint értékes fiatal szűzlányt értékesítse tovább. Több szökési és öngyilkossági kísérlet után kötött ki néhány társával egy konténertáborban a harcok közvetlen közelében. Mindannyian egy-egy harcos tulajdonának számítottak, aki kénye-kedve szerint verhette és erőszakolhatta meg őket. A harcosok szabadon adták-vették egymás közt a lányokat. (Az Iszlám Államban egy csapásra annyira bevett lett a nők rabszolgasorba taszítása, hogy még egy döbbenetes szájbarágót is kiadtak a szexrabszolgák tartásáról, sőt, a rabszolgák ígéretével toboroztak harcosokat.)

A németországi nagybácsi és az embercsempész

A megalázott, módszeresen kínzott lányoknak takarítás közben sikerült az életüket kockáztatva SIM-kártyát és telefont szerezniük, amin végül elérték egyikük Németországban élő nagybátyját. Ő azonnal embercsempészt kerített, de ő is csak annyit tudott mondani: előbb szökjenek meg az Iszlám Államtól, csak utána vállalja, hogy biztonságos területre juttatja őket.

A harcok miatt kialakult káosz alatt csillant meg egyszer a szerencse: csak két őr maradt a táborban, akik a saját rabszolgáikkal voltak elfoglalva. A többi lány sötét leplet magára öltve futni kezdett az éjszakában. Egy segítőkész család segítségével érték el az embercsempészt, végül az ő közbenjárásával jutottak vissza Irakba, ahol egy Dohuk közelében található menekülttáborban találkozhattak családjuk életben maradt tagjaival.

A legbrutálisabb felismerés itt várt rájuk: saját közösségük összesúgott a hátuk mögött, mintha meggyalázásuk miatt magukat az áldozatokat hibáztatnák.

Szegény meggyalázott lányaink! Soha nem fognak tudni megházasodni. Nincs férfi, aki feleségül venné őket. Örökre tönkrement az életük.

– mondta Farída legjobb barátnőjének anyja a táborban. Farídának magának is időre és külső segítségre volt szüksége, hogy megértse: nem ő a hibás a borzalmakért, amiket el kellett szenvednie.

Érzem a kertünkben nyíló citromok illatát

„Milyen jó lenne, ha mama újra limonádét készítene nekünk, és jól eldugná a hűtő mélyére, nehogy idő előtt megigyuk a barátnőimmel, Evinnel vagy Núrával. Már az ital gondolatára az orromban éreztem a kertünkben nyíló citromok illatát, és összefutott a nyál a számban. Visszatekintve a katasztrófa előtti idők szinte valószerűtlenül idillinek tűntek: az együtt töltött órák a kertben, az imádkozás a háztetőn, a lalísi családi kirándulások” – emlékezett vissza Farída mindarra, amit elvesztett.

De nem adta fel: egy német program segítségével lehetőséget kapott, hogy Németországban kezdjen új életet, ahova már családja is követhette. Könyvét egy újságíró segítségével írta, miközben pszichológiai segítséget is kapott, hogy a borzalmakat el tudja kezdeni feldolgozni. Az iskolában német nyelvtudásának hiányosságai miatt a tizenegyediket kezdte újra a 12. helyett, de matekból már megint ő a legjobb az osztályban. Továbbra is az az álma, hogy egyetemre mehessen és matematikatanár legyen. Mint írja:

Azért éltem túl a szenvedéseket, hogy megmutassam nekik: erősebb vagyok náluk.

Andrea C. Hoffmann – Farída Khalaf: Az Iszlám Állam rabszolgája voltam – Farída szökése. Libri, 2016. 272 oldal, 3324 forint.