Kétharmadközeli győzelmet várnak Szerbiában

Óriási meglepetés lenne, ha az előrehozott, vasárnapi parlamenti választásokon nem a jelenlegi kormánykoalíció győzne Szerbiában – derült ki az utolsó felmérésekből a kampánycsend beállta előtt.

A néhai Szlobodan Milosevics szövetségesének indult, majd a hágai bíróságot végül felmentéssel megjárt Vojiszlav Seselj-féle radikálisokkal (SRS) is szakított jelenlegi államfő, Tomiszlav Nikolics által alapított Haladó Párt (SNS) önmaga is megnyerheti a többséget, de a Milosevics szocialista utódpártját (SPS) irányító jelenlegi külügyminiszterrel, Ivica Dacsiccsal szövetségben könnyedén átlépheti 60 százalékot és így kétharmad közelébe kerülhet a 250 fős parlamentben.

A kormánykoalíción kívül öt párt érheti el a bejutáshoz szükséges 5 százalékot.

A hatalmát 2012-ben viszonylag váratlanul elvesztett Demokrata Párt (DS) – amely abban az évben az államfői posztot is elbukta, miután Tomiszlav Nikolics legyőzte Borisz Tadicsot – azóta sem talált magához, jelenleg 6,4 százalékon mérték. A nacionalista Seselj pártja 6 százalékon áll. A Nyugat-baráttól nacionalista irányba jutott Vojiszlav Kostunica – Milosevics után Kis-Jugoszlávia elnöke 2000-től 2003-ig, majd Szerbia kormányfője 2004 és 2008 között – szintén csak arra számíthat, hogy általa alapított pártja eléri az 5 százalékot.

A legutolsó felmérés szerint a 6,7 millió választó 56 százaléka biztosan elmegy szavazni.

SNS-SPS koalíció hatalmát semmi sem veszélyezteti, ennek ellenére a koalíció már rendszerszerűen előrehozott választásokon erősíti meg pozícióját. A 2012-es győzelem után 2014-ben mérette meg magát, azzal, hogy az EU-tagságot illető tárgyalásokra megfelelő felhatalmazást kapjon a társadalomtól. 2016. januárjában pedig Alekszandar Vucsics kormányfő már az újabb, április választások szükségességéről számolt be. Vucsics szerint a választás valójában népszavazás arról, hogy "akar-e Szerbia modern országgá válni 2020-ra".

A kormány reményei szerint ugyanis addigra Szerbia az EU tagjává válhat. A tagjelölt státuszt még Tadics alatt érte el Szerbia 2012 márciusában – Belgrád 2011-ben kiadta két utolsó, háborús bűncselekményekkel gyanúsított emberét, Ratko Mladicsot és Goran Hadzsicsot –, de a csatlakozási tárgyalások már a nacionalistáktól indult, de hatalomra jutására mérséklődött kormánnyal indultak meg.

Az irányon hivatalosan nem változtatott Szerbia, igaz, eközben igyekezett szoros kapcsolatot fenntartani Oroszországgal is, amellyel szemben nem is léptetett életbe az EU-ban hozottakhoz hasonló szankciókat.

Emellett fegyvervásárlási szerződést írt alá Moszkvával és 2013-ban félmilliárd dolláros hitelt is felvett Oroszországtól. Szerbia – a térségben egyedüliként – NATO-tagságra sem törekszik. Igaz, februárban már arról beszélt a szerb kormányfő, hogy a NATO-ra szövetségesként van szüksége az országnak, elsősorban a koszovói szerbek jogainak megvédésére.

Paradox módon Koszovó kapcsán épp a nacionalistáktól indult kormány tette a legtöbbet azért, hogy Szerbia és az egykor hozzá tartozó, Belgrád által el nem ismert független országgal normalizálódjon a kapcsolat. 2013-ban Ivica Dacsics külügyminiszter mondta ki, hogy tudomásul kell venni, Koszovó nem szerb föld, törvényeit Belgrád ott nem tudja érvényesíteni, hiába foglalták bele a szerb alkotmányba az egykori tartományt.

Persze csak látszólagos az ellentmondás abban, hogy ezt épp az SNS-SPS koalíció mondta ki és nem az egyébként is nyugatbarátnak kikiáltott demokraták. Utóbbiak ellen ugyanis így könnyen felléphettek volna a radikálisok, míg őket Koszovó tudomásulvételéért nem támadhatták a demokraták, és egyelőre nincs olyan erő sem, amely jobbról előzve nőhetne nagyra.

A VMSZ a kormány oldalán folytatná

Az öt százalékos küszöb nem vonatkozik a kisebbségi pártokra. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) legutóbb 2,17 százalékos eredményével 6 képviselőt küldhetett a parlamentbe. A párt elnöke abban bízik, hogy ezt sikerül megőrizni, de öt mandátumot mindenképp, ami minimálisan szükséges az önálló frakció magalakításához.

"Sokan mentek el a Vajdaságból az elmúlt években, kérdés, hogy hányan jönnek haza vasárnap szavazni. De a párt eredménye nem csak magyar szavazatoktól függ, hanem az országos részvételi aránytól is" – mondta Pásztor István, aki szerint az SNS győzelme nem kérdéses ott, ahol szerb többség van.

Szerinte az SNS most érezte magát olyan erőben, hogy képes legyen megnyerni a választásokat, ráadásul az elmúlt két év költségvetési stabilizációja után komoly átalakításra van szükség, ezért is akarhatott a kormánypárt megerősített legitimációt szerezni a választással.

Egy ilyen megmérettetés viszont "eszméletlenül nehéz" egy önerőből induló kisebbségi párt számára, de a VMSZ elnöke szerint ez Szerbiában nem szokatlan, elvégre egy-másfél évente van valamilyen szintű választás. Az elmúlt 16 évben csupán két parlamenti ciklus tartott ki négy évig, a többit előrehozott választások döntötték el.

Tartományi szinten a VMSZ-nek két parlamenti képviselője van, 25 önkormányzatban indítanak önálló listát, Szabadkán biztos győzelmet remél.

A pártelnök szerint azonban a kormánykoalícióval jól együtt lehet működni kisebbségi kérdésekben is, ennek az SNS-SPS már sok bizonyságát adta: a történelmi megbékélés és a kisebbségi akcióterv elfogadása is ezt mutatja.

Továbbra is a parlamenti többség részeként kívánunk működni, mert csak így lehet a közösség érdekének megfelelően befolyásolni a folyamatokat.

Pásztor szerint voltak ugyan utalások rá a kormánypártok részéről, hogy miniszteri posztot is kaphat a VMSZ, de reálisan államtitkári szintű pozíciókra számít, ahogyan az elmúlt két évben is.

Pásztor feleslegesnek tartja a találgatást arról, hogy 2020-ra valóban EU-tag lehet-e Szerbia. A lényeg, hogy újabb és újabb tárgyalási fejezetek nyíljanak meg, haladjon a folyamat. Ugyanakkor a tagság nem csak Szerbián, hanem "az átalakuló, gondok előtt lévő unión is múlik, ahol most nem egy új tag felvétele az elsődleges szempont".

Az országnak azonban mindenképp elsőszámú célja az EU-tagság és ezt nem befolyásolják az orosz kapcsolatok sem. "Minden országnak joga saját szempontjai szerint alakítania külpolitikáját és az EU-nak is át kell gondolnia kapcsolatrendszerét Oroszországgal." Pásztor szerint az orosz jelenléttől nem kell tartani, teljesen normális, hogy Szerbia alakítja kapcsolatait, ahogyan az EU-val, úgy Kínával és Oroszországgal is.

(Borítókép: Választási plakát Belgrádban 2016. április 21. Andrej Isakovic / AFP )