Az oroszok szerint a svédeknek nem kéne a NATO-nál kilincselniük

Minden országnak jogában áll eldönteni, hogy milyen biztonsági intézkedéseket tesz, de azt látni kell, hogy amennyiben katonai csapatokat és eszközöket telepítenek Oroszország határaira, akkor nekünk is meg kell tennünk minden katonai és technológiai válaszlépést. Ebben semmi személyes nincs, ez egy ilyen ügy

– mondta el Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a svéd Dagens Nyheter lapban pénteken megjelent interjújában. A kijelentése pedig olyan volt a svéd-orosz diplomáciai kapcsolatoknak, mintha egy serpenyőnyi lángoló olajra valaki vizet öntött volna. A két ország viszonya utoljára a szovjet-érában volt ennyire feszült.

Mi sem mutatja ezt jobban, hogy a semleges Svédország az elmúlt időszakban egyáltalán fontolóra vette azt, hogy csatlakozzon a NATO-hoz. Pedig Norvégia 1814-es megszállása óta az országnak nem volt katonai konfliktusa. Ezzel együtt Stockholm nem tett konkrét lépéseket arra, hogy csatlakozzon a katonai szövetséghez: mindösszesen egyetlen közvélemény-kutatás eredményére reagált Lavrov. Eszerint a svédek 41 százaléka már támogatná a NATO-tagságot.

A NATO-párti hangok azután erősödtek meg, hogy 2014 óta egyre gyakrabban repülnek be orosz katonai repülőgépek a svéd légtérbe. Több alkalommal pedig amiatt riasztották a haditengerészetet, mert orosz tengeralattjárók hatoltak be az ország területére.

Svédország semleges és az is marad

Stefan Löfven svéd miniszterelnök visszafogottan csak annyit reagált Lavrov nyilatkozatára, hogy „az teljesen szükségtelen és felesleges kijelentés volt.” A TT tévéadóval még annyit közölt, hogy Svédország maga dönt védelem- és biztonságpolitikai kérdesekben.

Közismert, hogy mi az álláspontunk, Svédország hosszú ideje semleges. Ezt rég óta egyértelművé tettük, Moszkva is tud erről

– tette hozzá Löfven, aki egyelőre ennyiben hagyta Lavrov kijelentését.

A svéd ellenzék viszont sokkal erélyesebben lépne fel: Karin Enström, a Mérsékelt Párt képviselője behívatná a külügyminisztériumba az orosz nagykövetet. „Nagyon fontos, hogy nyíltan és közvetlenül beszéljünk Moszkvával, nem szabad hagyni, hogy a médiában üzengessünk egymásnak. Mivel Lavrov kijelentése számos kérdést vet fel, a külügyminiszternek és az orosz nagykövetnek tisztáznia kell, hogy pontosan miért közölt ilyet az orosz külügyi tárcavezető” – közölte Enström.

Lavrov: nincs bizonyíték orosz katonai akciókra

A Dagens Nyheternek adott interjúban Lavrov arról is beszélt, hogy nem örülnek annak, hogy az orosz-svéd gazdasági kapcsolatok megromlottak az ukrajnai konfliktus miatt.

Medvegyev elnöksége alatt több kereskedelmi egyezményt és szerződést is aláírtunk. Majd ez egyszer csak megszakadt a svéd kollégáink miatt. Stockholm bejelentette, hogy befagyasztja ezeket a megállapodásokat, majd átvette az EU szankciókat is. Mindezt azért mert Brüsszel támadásnak élte meg, ahogy a kijevi fegyveres puccsot kezeltük, amikor helyi szélsőségesek kerültek hatalomra, akik aztán az ukrajnai oroszokra támadtak

– magyarázta meg Lavrov, hogy miért kerültek mély pontra a svéd-orosz kapcsolatok. Szerinte Stockholm reakciója miatt 45 százalékkal esett vissza a két ország közötti kereskedelem, és úgy látja, hogy a Nyugat rángatta bele ebbe a semleges svédeket.

Az elmúlt időszakban a Balti-tenger térségében végrehajtott orosz katonai akciókat Lavrov tagadta. „Én semmilyen bizonyítékot nem láttam arra, hogy valóban a mi tengeralattjáróink hatoltak volna be az említett vizekre” – közölte az orosz külügyminiszter, aki szerint csak szenzációhajhászásból írtak svéd területekre tévedt tengeralattjárókról az újságok.

Lavrov teljesen más magyarázatot adott arra is, hogy április elején orosz vadászgépek támadásokat szimuláltak egy a Balti-tengeren hajózó amerikai rakétaromboló közelében.

Éppen hadgyakorlatot tartottunk a térségben, amikor észrevettük, hogy egy hajó tart felénk. A pilóták csak addig repültek, amíg azonosítani tudták, hogy kihez tartozik a romboló

– mondta a lapnak az USA közlésének több ponton ellentmondó magyarázatot. Az Egyesült Államok védelmi tárcája ugyanis az eset után azt közölte: a Szu-24-es vadászrepülők ismételt támadási szimulációkat hajtottak végre és legalább 20 méterre megközelítették a Donald Cook rombolót.

Säpo: Oroszország veszélyesebb, mint az Iszlám Állam

A svéd-orosz konfliktus leginkább az elmúlt hónapokban éleződött ki. A svéd titkosszolgálat, a Säpo éves jelentésében komolyabb fenyegetésnek minősítette az orosz kémek svédországi aktív akcióit, mint a migrációs válság miatt megnövekedett terrorkockázatot. Az elhárítás szerint tucat olyan diplomata és üzletember kap Moszkvából utasításokat, akik hírszerzési és dezinformációs tevékenységet folytatnak Svédországban.

A Säpo szerint az orosz befolyásolási kísérlet leginkább a médiában és a politikai döntéshozásban érzékelhető. Tucatjával jöttek létre álhíroldalak, melyek Moszkva propagandahíreit terjesztik, (éppen úgy, ahogy az történt Magyarországon és Németországban is).

Már az áprilisban nyilvánosságra hozott jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy Oroszország megpróbál majd beleszólni Stockholm biztonságpolitikai döntéseibe. Lavrov mostani nyilatkozata a NATO-tagság ellen pedig alátámasztja ezt. Moszkva akkor elutasította a Säpo állításait. 

De nem kellenek titkosszolgálati elemzések ahhoz, hogy Oroszországot felingerelje a skandináv ország. Egy a svéd köztévén futó sorozat is elég volt ahhoz, hogy a helyi nagykövetség közleményben ítélje el az Ockupationen első részének adásba engedését. A  Jo Nesbø író által jegyzett történet ugyanis arról szól, hogy Norvégia leállítja a kőolajtermelését, amiért az orosz hadsereg megszállja az országot.