Szellemkatonákkal harcolnak a tálibok ellen

Az afganisztáni fegyveres erők korrupciójáról és a tálibok fenyegető előrenyomulásáról írt helyszíni tudósításában a közép-ázsiai ország Helmand tartományából a Guardian.

Az afgán kormányzat hivatalosan huszonötezer katonát állomásoztat a térségben, aminek bőven elégnek kéne lennie a stratégiai fontosságú tartományok védelmére. Azonban ezeknek az embereknek egy része egyszerűen nem létezik. A "szellemkatonák" ügyében már Helmand tartományi tanácsa és az afgán kormányzat is vizsgálódott. A nyomozás eredménye szerint a katonák negyven százaléka igazából halott, vagy csak egy nyilvántartásba vett álnév.

Eluralkodott a korrupció

Az ügy már az amerikaiak figyelmét is felkeltette: az afganisztáni újjáépítésért felelős főtisztviselő egy áprilisi jelentésre hivatkozva azt nyilatkozta, sem az Egyesült Államok, sem Afganisztán kormányzata nem tudja, ma valójában hány afgán katona és rendőr teljesít szolgálatot. A szellemkatonák és rendőrök jelenségének két oka van: a bonyolult bürokrácia és a mérhetetlen korrupció.

Egyfelől, rendőrtisztek és katonai vezetők elhallgatják a pontos halálozási és dezertálási adatokat, hogy javítsanak a rájuk bízott egységek statisztikáin. Másfelől a vezető tisztek egyszerűen meghamisítják, vagy be sem jelentik katonáik eltűnését vagy halálát, hogy a fizetéseket bezsebelhessék.

Toofan Waziri, kormányzati politikai elemző, akit az ügy vizsgálatára rendeltek ki, hajmeresztő esetekről mesélt. Az egyik katonai támaszpont vezetője egyszerűen menesztette a százfős kontingens felét, felettesei elől elhallgatva a dolgot, hogy a fizetéseket zsebre rakhassa. Egy másik, sangini bázison papíron háromszáz ember teljesített szolgálatot. Ám amikor a tálibok elfoglalták a bázist, csak tizenöt fegyveres maradt a helyi afgán erőkből.

Kevés étel, sok drog

Nem csak az a probléma, hogy nem létező emberek, vagy halott katonák nevei szerepelnek a hivatalos nyilvántartásban, hanem az ellátás hiánya és az alacsony morál is problémát okoz. Babajiban, ahol az átirányított határrendőrök teljesítenek szolgálatot, a zöldséget és nagy néha húst tartalmazó koszt bőségesnek számít. Más tartományokban egyszerűen tea és rizs a katonák ellátása, ami miatt azok vagy drogot csempésznek, vagy egyenesen a tálibokkal üzletelnek.

Marjah tartományban, a kormányzati jelentések szerint, a katonák egy zsák lisztért adtak el gépfegyvert a táliboknak, máshol a drogfogyasztás miatt képtelenek szolgálatot teljesíteni, mondta Waziri.

"A legtöbb katona drogozik. A tálibok fülest kapnak róla, mikor vannak bedrogozva a katonák, és akkor ütnek rajtuk."

A hatalmas erőfeszítések árán megszerzett területek pedig szép fokozatosan újra tálib kézre kerülnek.

• A Kajaki-körzet, mely a 2009-es brit intervencióban kulcsfontosságú volt, ma 95 százalékban a tálibok uralma alatt áll. Az itt lévő gát fontos egész Dél-Afganisztán áramellátásában.
• Marjah, aminek elfoglalására korábban 15 000 koalíciós katona kellett, ma újra 80 százalékban tálib kézben van.
• Sanginban gyakorlatilag csak a katonai bázis és a rendőrség áll, minden más elesett
• Gereshk tartomány, ahol korábban az amerikai és brit csapatok állomásoztak, 60 százalékban a tálibok irányítása alatt áll. Nawzad és Musa tartományok végleg elestek.

Helmand tartományban ma 1200 határrendőr teljesít szolgálatot, akik egyébként az amúgy is nehezen védhető afgán határt hagyták hátra. Ahol pedig emiatt szinte zavartalanul folyhat a drog-, fegyver- és embercsempészet.