Megint elhalasztották a macedón előrehozott választásokat
További Külföld cikkek
- „Nagyon jól elkaptuk a pillanatot” – ukrán katona szólalt meg a hadsereg kurszki offenzívájáról
- Az FBI több részletet is elárult a New Orleans-i gázolóval kapcsolatban
- Továbbra sem javul a hóhelyzet Nagy-Britanniában
- Fizetésemelésekre és gazdasági reformra készül Szíria
- Tizennégy ember halt meg vasárnap Gázában az izraeli légicsapások miatt
A macedón parlament szerdai rendkívüli ülésén elhalasztotta a június 5-re tervezett előre hozott választásokat, számolt be róla a vesti.mk szkopjei hírportál. A törvényhozás a szerdai ülésen módosította a választási törvényt, így vált lehetővé a választás elhalasztása. Új időpontot azonban egyelőre nem jelöltek ki.
Macedóniában már másodszor halasztották el az előre hozott választásokat, amelyeket az eredeti tervek szerint április 24-én kellett volna megrendezni, írja az MTI.
Az előre hozott parlamenti választásnak a két éve tartó belpolitikai válságot kellene megoldania, a június 5-i megmérettetésre azonban csak egyetlen párt, a kormányzó jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) adta át választási listáját.
A helyi választási bizottság szerint csak a VMRO-DPMNE választási listája volt érvényes, két kisebb, parlamenti párt listáját elutasították, a három másik parlamenti párt azonban bojkottot jelentett be.
A macedón belpolitikai válság a 2014-es választások után kezdődött, amikor az ellenzék választási csalással vádolta meg Nikola Gruevszkit és a mögötte álló jobboldali koalíciót. Ez éleződött tovább tavaly év elején, miután a miniszterelnök államcsínnyel vádolta meg az SDSM elnökét. Ezt követően Zoran Zaev közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek a szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a kormányzó VMRO-DPMNE az elmúlt években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját, írja az MTI.
A válságot uniós közvetítéssel, nemzetközi nyomásra lehetett kezelni. A przsinói egyezményben a négy legnagyobb párt megállapodott abban, hogy április 24-én előre hozott választást tartanak – ezt halasztották később június 5-re –, valamint a tíz éve hatalmon lévő Gruevszkinek is le kellett mondania.