Nagyobb soft power hatalom vagyunk, mint az oroszok

Bonyolódik az Orbán Viktor által a háttérhatalom szinonímájává tett soft power fogalma.  Ha a kettő ugyanazt jelenti, akkor az országot állítólag fojtogató háttérhatalom részben maga Magyarország – ugyanis meglepően fajsúlyosnak bizonyultunk a puha erőben.

Legalábbis ez derül ki a londoni Portland Communications cég soft powert mérő nemzetközi ranglistáján. A tanácsadó cég – amelynek egyik vezetője, Tim Allan a kilencvenes években Tony Blair brit kormányfő tanácsadója volt – 30-as listáján ugyanis

De mi az a soft power?

Persze a konteós háttérhatalomnak és a legitim soft powernek kevés közük van egymáshoz, bár Orbán Viktor szerint a kettő egy és ugyanaz.

Valójában a soft power fogalmát Joseph Nye, a Harvard Egyetem professzora vezette be a 90-es években. A kifejezés lényegében azt jelenti, mennyire képes egy ország nem katonai eszközökkel biztosítani gazdasági, politikai érdekeit: támogatott civil szervezetekkel, kulturális termékekkel, vagy akár az ország imidzsét erősítő nemzeti konyhájával. Ez persze nem jelenti – ellentétben a magyar kormány interpretációjával – hogy a támogatott civil szervezet külföldi ügynök volna, csupán azt, hogy az általa képviselt érték – női egyenjogúság, környezetvédelem, sajtószabadság – fontos a támogatónak is.

A Portland tavalyi listájára Magyarország, Oroszország és a most 30. helyre befutó Argentína még nem fért fel. Az orosz eredményt nagyra értékelte a Kommerszant. A lap által megkérdezett szakértők a Portlandnál elismerték, hogy meglepetés lehet a bekerülés az ukrajnai válság és az amiatt Oroszország ellen bevezetett nemzetközi szankciók ismeretében. De úgy látják, hogy a revansista orosz politika ellenére bőven van potenciál az ország kulturális hatásában. Szerepet játszott a bekerülésben az is, hogy csöndesedett a kelet-ukrán konfliktus – bár messze van a békétől – és az, hogy Oroszország részt vesz az Iszlám Állam elleni akciókban – bár sokak szerint a szíriai beavatkozás inkább a szíriai elnök pozícióját erősíti, nem a békét.

Szoftpóver: konzulátustól a konyháig

A Portland definíciója szerint objektív és szubjektív tényezőket vesznek számításba egy ország informális erejének mérésekor.

Az objektív tényezők:

• államigazgatás
• információs technológiák elterjedtsége
• kultúra
• üzleti légkör – mennyire érzi biztonságban beruházását a befektető
• oktatás
• diplomáciai hálózat mérete
• részvétel globális problémák megoldásában

Szubjektív tényezők:

• 25 országban végzett közvéleménykutatás – ez azért eléggé erősen befolyásolja a képet, elvégre úgy 200 ország van a világon
• az adott ország nemzeti konyhájának népszerűsége
• az adott országban előállított műszaki termék, luxuscikk népszerűsége
• a jólét szintje
• az ott élők vendégszeretete
• az ország külpolitikai súlya

Szijjártó nagyon komoly user

De mitől van a toplistán a magyar soft power? Esetleg az országban előállított termékhez sorolják a kecskeméti Mercedest, ami olyan aránytalanul megdobta az ország presztízsét, ahogyan a GDP-ben is jól látszik a egy-egy multi túlsúlya?

„Ami a termékeket illeti, az számít, hogy a brandet melyik országhoz kötjük. A magyarországi Mercedes tehát éppúgy német, mint a mexikói Volkswagen” – válaszolta írásos kérdésünkre Jonathan McClory. A Portland Communications munkatársa szerint „a politikai folyamatok ellenére, amelyek enyhén rontották Magyarország megítélését, az országnak még mindig vannak olyan, soft powerhez köthető eszközei, amelyek besegítették a top 30-ba.” (Hogy milyen műszaki termék, luxuscikk lehet, ami emelte Magyarország soft powerjét, arra McClory nem válaszolt. Nem reagált az oktatási rendszert központosító átalakítását illető kérdésre sem.)

 A cég másik munkatársa, Romain Raoux szerint „Magyarország esetében nagy szerepet játszott az a tény, hogy a magyar intézmények jelen vannak a közösségi hálón. Külön kiemelném a külügyminisztérium aktív Facebook-használatát, amely révén gyorsan és sok embert érnek el.”

Nem tudni, Raoux milyen oldalra gondolt, hivatalos oldala a Külügyi és Külgazdasági Minisztériumnak a Facebookon nincs, ami Külügyminisztérium néven van, azon a legutóbbi bejegyzés is több mint egy éves, és nem is hivatalos.

Azt Raoux és McClory is elismerte, hogy a kormány befolyása a médiában rontotta a magyar helyezést: a sajtószabadságot illetően csak a 28. volt a harmincból.

Nekünk is van wilkommenskulturunk

Kétségtelen, hogy Oroszország nemzetközi ügyekben nagyobb súllyal van jelen Magyarországnál, de utóbbi másképp erős – vélte McClory. „Ez leginkább a két ország nemzetközi megítélésének összevetésében nyilvánvaló. Oroszország a felméréseken alacsony tetszési indexet szerzett, miközben Magyarország a 25. helyet érte el.”

Szerinte Magyarországot sokkal inkább olyan országnak tartják, amely alapvetően megfelelően jár el nemzetközi ügyekben, „szívesen fogadja a vendégeket, a külföldi diákokat és a munkavállalókat.”

A lista élén az Egyesült Államok áll, Nagy-Britannia, Németország, Kanada és Franciaország előtt.