Kína több ezer buddhista épületet dózeroltat le Tibetben

A kínai hatóságok szerdán 7 pontos bontási rendeletet küldtek a tibeti Sertar Larung Gar buddhista intézetnek. Több ezer, a rendhez tartozó és világi épületet kell majd elbontani, és tömegével távolítanak el szerzeteseket a városból. A parancs célja, hogy 2017 szeptember végéig az államilag előírt 5000 főre csökkentsék az Larung Po lakosságát.

2001-ben Larung Garban hasonló intézkedéseket tett a pekingi kormány, akkor óriási sokk érte a szerzeteseket: volt, aki öngyilkos lett, mások beleőrültek illetve belehaltak a sokkba. Az események csúcspontja az volt, mikor az intézetalapító buddhista mester, Khenpo Dzsigme Phuntsok rejtélyes körülmények közt elhunyt egy kínai kórházban. A tibetiek gyakran saját maguk felgyújtásával tiltakoznak a kínai megszállás ellen.

A mostani hét pontos terv szerint le kell bontani az összes vallásos épületi egységet, ami nem csak a szerzeteseket és apácákat, hanem az intézet hivatalait és központját, és a világi, valamint nem tibeti buddhistákat is értinti.

A Tibetian Center for Human Rights and Democracy oldal hozta le a kínai hatóságtól kapott négy oldalas rendeletet. A rendeletben megfogalmazott hét pontos terv röviden így néz ki:

1. Az ideológiai korrigálást kell végrehajtani, jogi szemináriumokat kell majd tartani a lakosságnak.
2. A lakosokat regisztrálni kell, és nyomozás céljából adatokat fognak gyűjteni róluk.
3. Csak 2016-ben 2200 lakosnak kell távoznia Larung Garból,
4. Idén október végéig 1500 kolostori épületet kell lebontani.
5. Idén augusztusban megfigyelő kamerákat raknak majd a területen, hogy a látogatókat figyeljék velük.
6. A világi és rendi buddhistákat el kell választani egymástól, a világi gyakorlókat a kínai hatóságok totális ellenőrzése alá kell vonni.
7. Szét kell választani a Larung Gar intézetet a Larung Gar kolostori rendtől. Az engedélyezett 5000 főből 3500 lehet szerzetes, a többinek tanoncnak kell lennie.

A parancs kivitelezéséről a szecsuáni hatóságoknak kell majd jelenteni.

A Kínai Népköztársaság már megalakulása, 1949 óta szerves részének tartja Tibetet, és annak 1950-es elfoglalása óta keményen dolgozik a Himalája nagy részét elfoglaló terület kulturális-etnikai asszimilációján, illetve - a materialista ideológiának megfelelően - a buddhizmus szigorú korlátozásán.

Az emberi jogi szervezetek Tibet helyzetével kapcsolatban szinte naponta fogalmaznak meg éles kritikát Kína felé, azonban Peking simán felvállalja a konfliktust. Hiszen  a stabil gazdasági növekedésen kívül a Kommunista Párt legitimációjának másik alapja, hogy képes fenntartani területi egységet. 

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!