Gál
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Nem indul a brit kormányfői posztért Boris Johnson

2016.06.30. 12:40 Módosítva: 2016.06.30. 13:57

Még el sem kezdődött a hivatalos versengés a Brexit-pártiak népszavazási győzelme miatt lemondott David Cameron brit miniszterelnök helyéért, máris megszületett a legnagyobb meglepetés:

a leghangosabb Brexit-párti politikus, a kormányfői poszt legesélyesebbje, Boris Johnson nem indul a toryk vezetéséért.

A volt londoni polgármester jó ideig a legesélyesebbnek tűnt a posztra,de gyanús előjel volt, hogy nem sietett egyértelművé tenni kormányfői ambícióit. Szerdán nyitották meg a jelölést, és csütörtökön délig (magyar idő szerint egyig) léphettek elő a potenciális indulók, Boris Johnson pedig néhány perccel a határidő lejárta után tartott sajtótájékoztatót. Még az utolsó pillanatig is mindenki azt várta, hogy a végén majd jelöltségét jelenti be, ehhez képest inkább kihátrált.

Cameron pénteken még azt mondta, hogy az októberi tory kongresszusig választanák meg utódját, azonban azóta már kiderült, hogy szeptember 2-ig meglesz a következő konzervatív pártelnök. A hét elején még arról cikkeztek a brit lapok, hogy Boris Johnson akár már 9 héten belül miniszterelnök lehet.

000 CL73D
Fotó: Leon Neal / AFP

Már azt is jelzésértékűnek tartották ambícióira nézve, hogy az elmúlt években parlamenti helyre cserélte a polgármesterkedést, aztán elég átlátszó manőverezéssel kötött ki a tagságot ellenző táborban, és a legtöbben úgy gondolják, hogy csak saját politikai jövője érdekében kampányolt a kilépés mellett. Az 52 éves, volt újságíróból lett polgármester az egyik legismertebb arc volt, azonban komoly ellenérzések is voltak vele szemben: az egyik oldalról a Brexit-kampányban játszott szerepe miatt, a kilépéspártiak közül pedig többen riválisként fújtak rá.

Az utolsó napon sem mögé kezdtek el felsorakozni az erős emberek, és az is jelzésértékű volt, hogy a Brexit-népszavazás előtt vele vállvetve kampányoló Michael Gove igazságügyi miniszter bejelentette jelöltségét – sokan ugyanis azt feltételezték, hogy ő alapvetően Johnson egyik fontos támogatója lehet csak a tory vezetésért folyó kampányban. Boris Johnson kihátrálása azonban könnyen lehet a Gove beszállásával az esélyek új felmérése mellett részben taktikai okból is: a kicsit sem egyszerű Brexit-tárgyalások levezénylése a következő tory vezetőre marad, és a népszavazási kampányban végletesen megosztott párt miatt sem vár könnyű feladat majd a győztes jelöltre.

Gove bejelentkezését egy szappanoperába illő közjáték is megelőzte. Felesége egy állítólag rosszul címzett e-mailben javasolta férjének, hogy biztosra menjen, csak akkor támogassa Johnsont, ha cserébe segíti őt további karrierjében. Ez láthatóan nem történt meg – ez nem annyira a csütörtöki bejelentkezéséből következik, mint Gove Johnsont kritizáló nyilatkozatából –, de mivel Johnson mégsem indult a toryk vezetéséért, nem lesz látványos összecsapás a két egykori szövetséges között.

Ketten maradnak

Johnson tehát majd legfeljebb támogatóként, a partvonalról kedvezhet valamelyik jelöltnek, akik közül valamelyikük kiemelkedik majd a maga részéről semlegességét ígérő David Cameron utódjaként. A másfél napos jelölési folyamat lezárultával a következő szakaszba lép az utódlási harc. 

A tory parlamenti képviselők addig rostálják majd a jelölteket, amíg két név marad, akik közül aztán nyár végéig a szélesebb tagság választ mad. Az első szavazási kört kedden tarták majd az öt hivatalosan is induló jelöltről. Onnantól minden kedden és csütörtökön tartanak szavazást a képviselők, a lista végén végző jelölt pedig kiesik. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb két héten belül már a végleges két indulóra szűkül a mezőny.

Szeptember 9-én jelentik majd be az új vezetőt, kivéve, ha valamelyikük előbb visszalép.

Közülük lesz valaki

Boris Johnson mellett előzetesen is Theresa Mayt tartották még nagy esélyesnek, és ő tényleg el is indult. A belügyminiszter – és egyúttal nőügyekért és esélyegyenlőségért felelős miniszter – ellentétben Johnsonnal és Michael Gove igazságügyi miniszterrel az EU-tagság megőrzését pártolja. May sokkal visszafogottabban kampányolt a maradás mellett, mint Cameron, és a fogadóirodáknál egyértelműen a legesélyesebbnek tartották volna, amennyiben a maradás mellett döntenek a britek.

Azonban sokak szerint így is jók az esélyei, hiszen a visszafogottabb kampányszereplése miatt pártegyesítőnek is sokkal alkalmasabb lehet, mint valamelyik frontember. Ráadásul már a befolyásos támogatókból is begyűjtött jó párat, köztük a szintén jelöltesélyesnek jósolt, de aztán inkább a ringen kívül maradó Jeremy Hunt egészségügyi minisztert, vagy éppen Chris Grayling házelnököt. Nem mellesleg pedig a talpon maradt aspiránsok közül ő állhat a legközelebb Cameronhoz. Esetleges megválasztásával végképp nehéz megjósolni, hogyan alakulhat a viszony Nagy-Britannia és a Brexit népszavazás után már a kilépést sürgető EU viszonya, de azt mondta, sokkal jobb tárgyalópartner, mint Johnson lett volna.

Az igazságügy miniszter, Michael Gove a kampány alatt Johnsont támogatta, ám „arra a következtetésre jutott, hogy Boris nem tudja biztosítani vezetői pozícióját és felkészíteni a csapatot az előtte álló feladatra” – idézte Gove-ot a BBC. A Brexit melletti kampányolását állítólag még közeli barátsága is eléggé megszenvedte Cameronnal és George Osborne pénzügyminiszterrel. Korábban utalt rá, hogy nem feltétlenül érzi magát a legalkalmasabb kormányfőnek, viszont ő maradt a legfontosabb jelölt a kilépéspártiak közül.  

Gove mellett is felsorakoztak már befolyásos toryk, például Nicky Morgan oktatási miniszter, aki eredetileg még azzal érvelt, fontos lenne, hogy egy nő is legyen a végső szavazásra bocsátott két jelölt között. Ő aztán nem indult el, ehelyett Gove mögé állt be. Nem mellesleg pedig Rupert Murdoch is nagyon elismerően beszélt róla. A médiamogul támogatása nem mellékes, elvégre az ő tulajdonában van a kilépést pártoló Sun bulvárlap is, amely szintén hozzájárult az EU-pártiak által önáltatóan lenézett társadalmi csoportok hangjának felerősítéséhez.

A 43 éves Stephen Crabb szintén a jelentkezők között van. A fiatal generációt képviselő konzervatív politikus EU-párti, egyelőre nem tudni, hogy ez a párton belüli választási versenyben – előbb a frakció szavaz a jelöltekről, amíg két jelölt nem marad – előny-e vagy hátrány. Korábban a walesi ügyekért felelt a kormányban – Wales a vidéki Angliához hasonlóan a kilépésre szavazott –, idén márciusban munka- és nyugdíjügyi miniszternek nevezték ki.

Liam Fox korábbi védelmi miniszternek nagy elégtétel lenne, ha kormányfő lenne, 2005-ben ugyanis ő maradt alul Cameronnal szemben a posztért vívott küzdelemben. 2011-ben aztán kormányzati karrierje is megtört: posztjáról le kellett mondania egy barátja miatt, akit tanácsadójának mondva rendszeresen magával vitt tárgyalásaira. Kapcsolata a 34 éves Adam Werrittyvel nem tisztázott, az 57 éves Fox állította, barátja nem jutott hozzá semmilyen titkos információhoz. Werrittynek egyébként a sajtó szerint hadiipari érdekeltségei voltak.

Fox egyértelműen Brexit-párti volt a kampány alatt, de a híveket némiképp összezavarhatta, hogy a népszavazás után a párt egységének fontosságára hívta fel a figyelmet, ami – tekintettel a konzervatívok megosztottságára a Brexit ügyében – nem világos, hogy hátrálást jelent-e az EU-ból való kiválást illetően.

Theresa May mellett egy másik nő is a képben van, igaz Mayjel ellentétben ő Brexit-párti. Andrea Leadsom a banki szférából jött, önkormányzati tapasztalata után 2010-ben került a parlamentbe és foglalkozott pénzügyekkel.

Az EU nem várna örökké

A tory vezetésért folyó kampányban ugyanolyan fontos téma lehet az elmúlt hetekben a végletekig megosztott párt újraegyesítése, mint a hozzáállás a Brexit-tárgyalásokhoz. Egyelőre a belpolitikai helyzet alakulása, és az EU-ból a tárgyalások megkezdésére vonatkozó sürgetések mellett az is teljesen bizonytalan, milyen helyzetből vehetné át az új vezető a pártot.

A tavalyi parlamenti választásokon eljelentéktelenedő, de előtte a kormányban koalíciós partner liberális demokraták volt miniszterelnök-helyettese, Nick Clegg már pedzegette, hogy előrehozott választásokat kellene kiírni, és sokan gondolják úgy, hogy egy új tory pártelnök is ebben gondolkozhat, hogy megfelelő legitimációval vágjon bele a Brexit-tárgyalásokba. Azonban erről például May is azt mondta, hogy egy előrehozott választás csak a bizonytalanságot növelné, miközben az emberek megerősítést és stabilitást várnak.

Munkáspárti képviselők pedig azt pedzegetik, hogy a végleges Brexit-megállapodásról kellene majd külön népszavazást tartani, de eddig ezt sem támogatták a toryk közül.

A Munkáspártnál puccsra készülnek

Mindenesetre a torykon belül repedéseket nem tudta kihasználni a legnagyobb rivális Munkáspárt, ami éppen szintén belső hatalmi harcokba süllyedt. A parlamenti képviselők nagy többséggel megvonták a bizalmukat a Brexit-kampány bukásáért felelősnek tartott Jeremy Corbyn pártelnöktől, aki viszont a tagság döntésére hivatkozva nem mond le, és több fontos szakszervezet is mellette áll. A BBC szerint a volt Labour-miniszter Angela Eagle csütörtökön bejelentheti, hogy megpályázza a pártelnöki posztot Corbyn ellenében.

A két nagy párt körüli bizonytalanságból eddig úgy tűnik, hogy a tavalyi választásokon nagyot bukó liberális demokraták tudnak előnyt kovácsolni, a Brexit-népszavazás óta 10 ezerrel nőtt az új tagjaik száma.