Nem kellett volna háborút indítani Irak ellen

Nagy-Britannia úgy csatlakozott 2003-ban az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére - állapította meg az iraki háború hátterének feltárására hét éve kezdődött hivatalos brit vizsgálat. Az eredményt szerdán ismertette Londonban a vizsgálóbizottság vezetője - írja az MTI.

A vizsgálat megjelenése után Tony Blair bocsánatot kért az akkori döntéséért, de azt mondta, az áldozatok nem voltak hiábavalóak. Azt mondta, jóhiszeműen döntött a háború megindításáról, és hozzátette, hogy nem ért egyet mindennel, ami jelentésben van, de ettől függetlenül minden felelősséget vállal.

A tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas vizsgálati jelentés szerint az invázió kezdetének idején nem a katonai beavatkozás volt a végső lehetőség az iraki válság rendezésére.

Sir John Chilcot egykori magas rangú diplomata, a 2009 nyarán kezdődött vizsgálat vezetője a jelentést ismertetve kijelentette: lehet, hogy a katonai intervenció Irakban "egy bizonyos időpontban" szükségessé vált volna, de 2003 márciusában Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimje nem jelentett közvetlen fenyegetést.

A bizottság szerint távolról sem kielégítő az a mód, ahogy annak idején a kormány törvényesnek minősítette a brit katonai beavatkozást.