Bevették az Iszlám Állam líbiai fővárosát

Úgy tűnik, legalább a líbiai Iszlám Államot sikerülhet viszonylag gyorsan lerendezni: a nemzetközi támogatással harcoló "nemzeti egységkormány" (az idézőjelről később) csapatai az MTI által szemlézett európai és helyi hírügynökségi jelentések szerint már elfoglalták a líbiai tartomány fővárosának számító Szirt parancsnoki központját és a város egyetemét is, sőt, egyes értesülések szerint az egész várost megtisztították a a dzsihadistáktól. A két repülőgép és komoly tüzérség támogatásával harcoló kormánycsapatok szombaton már bevették a helyi rádió épületét.

A 2011-ben megbuktatott és meggyilkolt Moammer Kadhafi líbiai diktátor szülővárosának felszabadítását célzó művelet három hónapja tart, de az utóbbi két hétben gyorsult fel igazán a folyamat, miután az egységkormány kérésére az amerikai Wasp hordozóról felszálló gépek is beszálltak a harcokba. Az összecsapásokban eddig több mint 300 kormánypárti harcos vesztette életét, és az 1800-at is meghaladja a sebesültek száma. A Pentagon az év elején a líbiai Iszlám Állam harcosainak számát 5-6 ezerre becsülte, az ő veszteségeik egyelőre ismeretlenek.

Hogy került az IS Líbiába?

A líbiai káoszról itt olvashat részletesebben; a lényeg, hogy a dzsihádistáknak – ahogy a Közel-Keleten mindenütt - itt is egy felbomló állam réseiben sikerült megvetnie a lábát. Líbiában Moammer Kadhafi diktátor 2011-es – aktív nyugati segítséggel történt – megbuktatása után ugyanis nem sikerült megtartani az állam egységét, a választás után két kormány alakult, két fővárossal, két parlamenttel. Az egyik az ENSZ által el nem ismert, de Törökország és Katar által támogatott mérsékelt iszlamista Líbia Hajnala Tripoli központtal, illetve az ENSZ által legitimnek tekintett Méltóság nevű formáció Tobrukban. 2011 után a két központ mellett még mintegy 500 milícia maradt fegyverben – sokuk radikális iszlamista ideológiával és al-Kaida-támogatással –, a mélysivatag törzsei pedig függetlenné válva kezdtek különháborúba egymással.

2014 őszén a dzsihád 300 szíriai veteránjából, illetve helyi radikális szervezetekből alakult meg az Iszlám Állam helyi tagozata, mely azonnal a szervezethez hírnevéhez méltó kivégzésekbe és terrorakciókba fogott. Az IS a Bengázi-öböl partján fekvő Szirt városában vetette meg a lábát, ahonnan több támadást is végrehajtott a közeli olajkutak ellen, de akciórádiusza szinte az egész tangerpartra kiterjed, szóval Szirt visszafoglalása után is lesz dolga a biztonsági erőknek.

A néhány száz fős milícia hamar 5-6000 fős hadsereggé duzzadt, miután a maghrebi és fekete-afrikai szélsőségeseknek 2015-től már nem kellett Szíriáig elmenniük, hogy csatlakozzanak a Kalifátushoz. A líbiai káoszt éveken át tehetetlenül néző – mínusz olajérdekeltségek, persze – Nyugatot két esemény késztette lépésre:

• a Tunéziában strandoló turisták elleni terrortámadások, melyek elkövetőit Líbiában képezték ki
• a menekültválság, melynek hatására felderengett annak lehetősége, hogy a Zuvara és Gallabulli kikötőiből útnak induló százezrek között az IS fanatikusai bújnak meg

Így azután az ENSZ hathatós nyomására a két kormány kiegyezett egymással, és megalakították a "Nemzeti Egyetértés Kormányá”-t, mely erőforrásait az Iszlám Állam kipurgálására fordíthatja. A Nemzeti Hadsereg májustól egyre komolyabban vetette bele magát a Szirt környéki harcokba, erőfeszítéseikhez a nyugati hatalmak – az iraki mintát követve - fegyverekkel, kiképzőkkel, tanácsadókkal, illetve légitámogatással és kommandósakciókkal járultak hozzá.