25 éves a Szovjetunió harakirije

GettyImages-110148303
2016.08.19. 00:03
Kevés olyan puccs van a történelemben, amit a hatalomban lévők közül olyan magas posztokon szerveztek volna meg, mint a Szovjetunió végjátékaként elhíresült augusztusi puccsot. A Rendkívüli Helyzet Állami Bizottsága (GKCSP) alig három napig tartó próbálkozása azonban csak meggyorsította a Szovjetunió széthullását, és végleg a hatalomba emelte a megalakuló Oroszország elnökét, Borisz Jelcint. Mihail Gorbacsov lett a megmentett áldozat – hogy mit tudott valójában az előkészületekről, az kérdés –, de hatalmát már csak távozásának előkészítésére használhatta fel.

A Hattyúk tavával indított augusztus 1991. augusztus 19. reggelén a szovjet állami rádió és televízió. Majd nem sokkal később szenvtelen hangon beolvasták a Rendkívüli Helyzet Állami Bizottságának (GKCSP) közleményét, amely szerint egészségügyi problémái miatt Mihail Szergejevics Gorbacsov – aki ekkor a Krímben nyaralt – nem tudja ellátni államfői feladatait, ezért azok átszállnak helyettesére, Gennagyij Janajevre.

A GKCSP fél évre rendkívüli állapotot hirdetett, „indokolt esetben” kijárási tilalom bevezetésével. Betiltotta a tüntetéseket, sztrájkot, bármiféle tömegmegmozdulást és mindazon szervezetek, alakuló pártok működését amelyek „ellentétesek a Szovjetunió alkotmányával”. Az 1977-es alkotmány az SZKP-n kívül minden párt létét tiltotta, de az 1990-es módosítás ezt már lehetővé tette.

A puccs három nap alatt elbukott, pedig az összeesküvők összetétele alapján sikerülnie kellett volna. A GKCSP-ben benne volt:

  • a Szovjetunió alelnöke – Gennagyij Janajev
  • a Szovjetunió kormányfője –  Valentyin Pavlov
  • a KGB vezetője, hadseregtábornok – Vlagyimir Krjucskov
  • a belügyminiszter – Borisz Pugo
  • a védelmi miniszter – Dmitrij Jazov
  • a védelmi tanács helyettes vezetője – Oleg Baklanov

De támogatta őket a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke, a szárazföldi haderők főparancsnoka – egyben a védelmi miniszter helyettese –, a KGB őrezredének vezetője, de még a krími Foroszon lévő állami rezidencián Gorbacsov személyi védelméért felelős parancsnok is.

Mivel Gorbacsov a Krímen volt szabadságon könnyedén elvágták a külvilágtól: reggel négytől a foroszi rezidenciát is elzárta a KGB szevasztopoli ezrede, lezárták a közeli repülőteret is, ahol az elnök gépe állt.

A GKCSP-nek ereje is bőven volt a puccshoz, természetesen a már említett állami tévén és rádión túl: a KGB különleges egysége, a rendőrség különleges egysége és a 18 ezer fős Dzerzsinszkij hadosztály, a tulai légideszantos hadosztály, a tamanyi és a kantyemirovi gépesített hadosztály. Dmitrij Jazov védelmi miniszter négyezer katonát és 362 tankot rendelt a fővárosba.  

Kapcsolódó
Így kellett volna sikeres puccsot szervezni

Így kellett volna sikeres puccsot szervezni

A puccs legalapvetőbb szabályait sem tartották be a törökök: nem kapták el az elnököt, nem bénították meg a hadsereget. Amatőr munka volt a pénteki.

A tankönyvek szerint tehát minden együtt volt a sikerhez. A védelmi miniszter értesítette a katonai körzetek haderőinek parancsnokait, felszólítva őket a katonai objektumok fokozott őrzésére és szükség esetén a rend fenntartása érdekében a beavatkozásra, amelyre vonatkozóan időben értesítést kapnak.

Mc'CCCP

Mégis, valójában azonban már az első nap eldőlt a puccs sorsa. A tüntetések tilalmát már reggel 9-kor felülírta az élet. Tiltakozók gyülekeztek a lezárt Vörös tértől néhány száz méterre, egy órával később már Borisz Jelcin –  aki májusban lett Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság első embere, lényegében a tagköztársaság elnöke – alkotmányellenesnek minősítette a puccsot, sztrájkra szólított fel és kivonult a parlament székházát – a jelenleg kormányépületként működő Fehér Házat – gyűrűbe záró katonákhoz.

Ekkor történt a puccsal szembeni ellenállás ikonikus pillanata, amikor Jelcin a részben átállt tamanyi hadosztály egyik tankjára felállt és felszólalt Gorbacsov és a demokrácia védelmében.

„A körbezárás is furcsa volt. Az egyik sugárút felől teljesen szabad volt a bejárás” – mondta egy akkoriban tisztként szolgáló katona. Ő maga épp szabadságon volt, és a rendkívüli helyzet ellenére nem is rendelték állomáshelyére. „Számunkra nem tűnt tragédiának a Szovjetunió esetleges megszűnése. Inkább azt éreztük, hogy a puccsistákkal újra leereszkedik a vasfüggöny, Jelcin pedig a szabadságot képviseli” – idézte fel a katona. „Ő volt a garancia a nyitásra, a Nyugattal való barátságra, egy új világra, amihez képest már Gorbacsov is csak egy nehezen kiszámítható apparatcsiknak tűnt”.

A tüntetők nem tartottak a katonáktól. A beszámolók szerint sok civil a néhány hónappal korábban megnyílt első szovjet McDonald's-ból szerzett hamburgereket osztogatott köztük.

Ne felejtsük el, az az időszak a totális áruhiány, a jegyrendszer, a termelés leállásának a gazdaság teljes összeomlásának időszaka – és igen, az akkor is alapvető bevételt jelentő kőolaj és földgáz alacsony árának időszaka. A Nyugat iránti bizalom ma már elképzelhetetlen magasságokban járt, a szovjet rendszer felszámolása a kapitalizmus meghonosítása maximális társadalmi támogatottságot élvezett. Ezek alól az érzések alól a kirendelt katonák, rendőrök sem vonhatták ki magukat.

Az első nap ütközet nélkül telt el. A GKCSP nem adott utasítást a parlament megrohamozására és Jelcin elfogására sem. A puccsisták ezt azzal magyarázzák, hogy nem akartak vérontást. Valójában, szerencsére, gyávák és határozatlanok voltak, nem érezték a kezükben a hatalmat ahhoz, hogy keményen lépni merjenek.

Mit akartak a puccsisták?

Az 1985-ben az SZKP főtitkárává lett Gorbacsov a Szovjetunió megreformálását tűzte ki célul. A "peresztrojka"  (átépítés) szót – illetve az abból képzett igét – Gorbacsov 1985 májusában mondta egy beszédében, persze akkor a fennálló rend kiigazítását, nem pedig teljes lebontását jelentette.

1990-re azonban a keményvonalasok számára nyilvánvalóvá vált, hogy Gorbacsovval a Szovjetunió megszűnése felé haladnak, persze a pártfőtitkár – aki 1990-től az újonnan létrehozott elnöki poszton is állt – sosem mondta ki, hogy a Szovjetunió megszűnését akarná. De 1990-ben mindhárom balti állam kimondta a függetlenségét – amit persze Moszkva nem ismerhetett el –, és Jelcinről is sejthető volt, hogy a jövőt az önálló Oroszország megalakításában látja.

A puccsistáknak abban igazuk volt, hogy a Szovjetunió megőrzésére csak hatalomátvétellel lehet esélyük. 1991 márciusában volt ugyan egy népszavazás a megreformálandó Szovjetunió megőrzéséről – a lakosság 60 százaléka támogatta, bár a balti államok és Grúzia, Örményország és Moldova többsége elutasította –, de ekkor már készült az új, megállapodás tervezete a Független Államok Szövetségéről (SZSZG). A már előzetesen aláírt szöveg végleges verziója 1991. augusztus 15-én jelent meg a Pravdában. De Gorbacsov már augusztus 3-án – szabadságának kezdete előtt egy nappal – már bejelentette, hogy az aláírásra augusztus 20-án kerül sor. A független, egyenrangú országok közösségének létrehozásáról szóló megállapodás kimondta volna, hogy ezzel megszűntnek tekintik a Szovjetuniót. Augusztusban a 15-ből kilenc szovjet tagköztársaság volt kész az aláírásra. Az a hat nem, amely már márciusban is a Szovjetunió megőrzése ellen szavazott.

A puccs tehát a 24. óra végén akarta megakadályozni a Szovjetunió megszűnését.

Hüpp, hüpp, Gorbi-trükk?

Az, hogy egy puccs alatt katonákat vetnek be, megpróbálják elzárni a kormányzati központokat, rendkívüli állapotot hirdetnek, nyilván elmaradhatatlan része minden forgatókönyvnek. Az már kevésbé, hogy a puccsisták teljes vezérkara közös, nemzetközi sajtótájékoztatót tart az első napon, pláne nem úgy, hogy saját közleményük felolvasása, a puccs megindoklása után még az újságírók kérdéseire is válaszolnak. Márpedig Moszkvában ez történt az első nap késő délutánján, amivel talán a világ legtranszparensebb hatalomátvételi kísérleteként vonulhatott a történelembe a Szovjetunió egyetlen puccsa.

Ha puccs volt egyáltalán. Legalábbis igazi hatalomátvételkor ritkán mondanak olyat, amilyet a GKCSP vezetője mondott a kamerák előtt.

„Gorbacsov pihen és lábadozik a Krímben. Az elmúlt években nagyon elfáradt, idő kell, hogy egészsége helyreálljon.

Reméljük, hogy gyógyulása után visszatér posztjára és tovább mehetünk azon az úton, amelyet Mihail Szergejevics Gorbacsov 1985-ben megkezdett.”

Hogy gyógyulását kívánja a leváltott vezetőnek az nem furcsa, eljátszhatja az aggódást a legádázabb ellenfél is. De hogy a puccsal leváltandó vezető visszatéréséről és az általa megkezdett politikai-gazdasági irány folytatásáról beszéljen a puccsisták vezetője, az már nehezen értelmezhető.

Ma már az értelmezések között van az a lehetőség, is, hogy Gorbacsov nagyon is tudott a készülő puccsról, sőt nem is ellenezte azt. Siker esetén melléállt volna – ezt a lehetőséget jelzi Janajev nyilatkozata is –, a bukással pedig hagyta volna veszni a puccsistákat. Eszerint az értelmezés szerint a puccsal Gorbacsov célja az lett volna, hogy eltakarítsa az útból a fejére nőtt Jelcint.

Az SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizottságában helyet foglaló Jurij Prokofjev szerint Gorbacsov maga állította össze a GKCSP-t, még 1991 márciusában. Prokofjev maga is ott volt, Gorbacsov hívására. Akkoriban zajlottak az ország életét végképp megbénító bányásztüntetések, a rendkívüli helyzet bevezetésének ötlete ezért merült fel Gorbacsovban. A GKCSP tagjai kidolgozták a rendkívüli helyzet bevezetésének menetrendjét. A határozatot áprilisban el is fogadták. Igaz, addigra Gorbacsov már úgy gondolta, a helyzet javult, a rendkívüli helyzet bevezetése nem aktuális. Krími elutazása előtt azonban ismét szót ejtett arról, hogy a vezetés felkészült minden helyzetre, beleértve a rendkívüli helyzet esetleges bevezetését is.

Nem egyértelmű az sem, mikor szakították meg a telefonos összeköttetését az elnöknek. Gorbacsov szerint ez már 18-án megtörtént, más elmondásokból viszont úgy tűnik, 19-én is beszélt telefonon Janajevvel. 21-én már biztosan nem működtek a telefonok a foroszi elnöki rezidencián. 20-án, amikor már látszott a GKCSP bukása, Gorbacsov videóüzenetet küldött, amelyet sikerült is eljuttatnia Moszkvába. Az elnök a nép átverésének, alkotmányellenesnek nevezte Janajevék akcióját.

Szovjet hősök a Szovjetunió ellen

De a moszkvai ellentüntetések és a tagköztársaságok vezetőinek ellenzése hamar világossá tette a GKCSP tarthatatlan helyzetét. Több katonai körzetben megtagadták, hogy a GKCSP utasítására Moszkvába jöjjenek, ennek a már a fővárosban lévőkön kívül a kantyemirovi hadosztály tett eleget. Augusztus 20-án azonban mégis történt civil áldozatokhoz vezető összecsapás. Hárman haltak meg, amikor a belvárosi körút egyik pontján a tamanyi páncélosok a parlamentet védő Jelcin-pártiak barikádjába ütköztek.

Az áttöréskor ketten lövésektől, egy férfi pedig a páncélos alatt lelte halálát. Később a katonákat bűncselekmény hiányában felmentették, az áldozatok pedig posztumusz állami kitüntetést kaptak – bizarr módon a Szovjetunió Hősei lettek.

 Gorbacsov kibekkelte a Krímben

Az első nap estéjén már több ezer ember állt Jelcin mellett a parlament épületénél, tüntetés volt a Vörös tér közelében, és felépültek a barikádok. Másnap délben kétszázezres Jelcint támogató tömeg gyűlt össze a parlamentnél. Állítólag ekkor a GKCSP az épület megrohamozásáról döntött – ez vezethetett az éjszakai, három halálos áldozattal járó összecsapáshoz, bár nem egyértelmű, hogy valóban a parlament megrohamozására készültek a puccsisták.

21-én a GKCSP delegációja érkezett Foroszra. Gorbacsov végül fogadja Krjucskovékat, akikkel együtt repül vissza Moszkvába. Eközben az orosz legfőbb ügyészség már rendelkezett a GKCSP tagjainak letartóztatásáról.

Augusztus 22-én, amikor már kivonták a katonákat Moszkvából, megérkezett a foroszi fogságból kiszabadult Gorbacsov.

Felgyorsult a végjáték

A puccs bukása után Gorbacsov ugyan erkölcsi győztesként került ki, elvégre Jelcin is kiállt mellette, ez azonban már nem volt elég arra, hogy megmentse a Szovjetuniót vagy annak bármilyen formáját, amelyet vezethetne.

Gorbacsov meglepetésére Jelcin az SZKP betiltását javasolta, azon az alapon, hogy a párt támogatta a GKCSP-t. Jelcin ezt már csak azért is könnyedén megtehette, mert miután az orosz tagköztársaság legfelső tanácsának elnöke – kvázi államfője – lett, lemondott a párttagságáról.

Az SZSZG-ről szóló szerződés lekerült a napirendről, a tagországok sorban jelentették be kiválásukat a Szovjetunióból. Szeptember 6-án Moszkva hivatalosan is elismerte a balti államok kiválását.

December 8-án Jelcin, a belarusz kormányfő, Sztanyiszlav Suskevics és az ukrán elnök, Leonyid Kravcsuk aláírták a belovezsszki megállapodást a Független Államok Közösségének létrehozásáról és így a Szovjetunió megszűnéséről. Mellesleg ez volt az a pillanat, amiről az oroszok úgy tartják, rendezni lehetett volna a Krím helyzetét, és az ukrán függetlenségért cserébe visszakérni az 1954-ben átadott területet. Kravcsuk úgy emlékszik vissza, hogy Jelcin ezt valóban felvetette, ám végül abban maradtak, hogy a FÁK berkein belül a kérdést később rendezik.

A belovezsszki megállapodást az orosz parlament is jóváhagyta, így Gorbacsovnak nem maradt más hátra, mint tudomásul véve a Szovjetunió végét, lemondani.

Aki túlélte, megúszta

Gorbacsov 2010-ben azt nyilatkozta: élete célja volt a kommunizmus felszámolása, de a Szovjetuniót meg akarta menteni. Még az "CCCP" rövidítést is, csak a szocialistát szuverénre váltotta volna fel.

De mi lett a GKCSP tagjaival? Janajevet még augusztus 22-én letartóztatták, a többieket augusztus 23-án. Kivéve a belügyminisztert, Borisz Pugót, aki feleségével együtt főbe lőtte magát.

Janajevéket el sem ítélték a puccsért.

1993 januárjáig, nagyjából másfél évig voltak előzetes letartóztatásban. A per 1993 áprilisában kezdődött, de még befejezése előtt, 1994 februárjában a vádlottak amnesztiát kaptak. Ezt – mivel közvetve a bűncselekmény beismerését jelentette – elutasította a szárazföldi erők parancsnoka, Valentyin Varennyikov. Igaza volt: 1994 augusztusában, az egyetlen ítéletben, amelyet a GKCSP ügyében a bíróság hozott, bűncselekmény hiányában felmentették.

Eközben, 1993 novemberében mellesleg lezajlott az új Oroszország történetének meghatározó összecsapása, amikor az elnökkel szembeszegülő parlamentet Jelcin fegyverrel oszlatta fel. Ugyanazt a parlamenti épületet lövette, amelyet két évvel korábban ő maga védett a puccsistáktól. A Jelcin "brumaire 18-ájának" nevezett esemény után billent végleg az elnöki szék felé a hatalom, egy új alkotmánnyal alátámasztva. A vesztes ellenállók között volt Alekszandr Ruckoj és Ruszlan Hazbulatov, akik 1991-ben Jelcin mellett álltak a puccs idején. A GKCSP puccsistáival együtt az amnesztia rájuk, az 1993-as ellenállókra is vonatkozott, szintén a bírósági eljárás befejezése előtt.

Varennyikov később parlamenti képviselő lett, Jazov Putyintől kitüntetést kapott 80- születésnapjára. Krjucskov 2007-ben halt meg, állami temetést kapott. Putyin ugyan nem jelent meg, de a külső elhárítás (SZVR) és a KGB utódja, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) akkori vezetője igen.

Putyinnak nem kell az ünnep

Bár Oroszország a mai formájában nem létezne, ha a puccs sikerült volna – vagy véres harcokon keresztül jutott volna el az ország a Szovjetunió megszűnéséig – hivatalos állami ünnepség nincsen a puccs leverésének 25. évfordulójára.

Sőt, az eddig minden évben megtartott civil megemlékezésre – augusztus 20-án a három áldozat tiszteletére, az összecsapás helyszínén, 22-én az orosz trikolór felvonására – idén először nem adtak engedélyt a hatóságok, munkálatokra hivatkozva. "Jó években" még díszőrséget is kapott a zászlófelvonás, "rosszabbakban" csak nehezen kaptuk meg az engedélyt – írta az Echo Moszkvi oldalán Lev Ponomarjov, aki szerint az elutasítással a GKCSP mára kicsit mégis győzött.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Külföld
Donald Trump kiadta az ukázt, de valami nem jól sült el

Donald Trump kiadta az ukázt, de valami nem jól sült el

Nagy nehézségeket okozott az amerikai elnök döntése.

február 16., 17:24

  • Külföld
Amerikai külügyminiszter: a Hamász nem maradhat uralkodó erő Gázában

Amerikai külügyminiszter: a Hamász nem maradhat uralkodó erő Gázában

Benjamin Netanjahu és Donald Trump teljes együttműködésben dolgozik.

február 16., 20:13

  • Külföld
Orbán Viktor örülhet, előretört a német szövetségese, történelmi vereséget szenvedtek Olaf Scholzék

Orbán Viktor örülhet, előretört a német szövetségese, történelmi vereséget szenvedtek Olaf Scholzék

Győztek a kereszténydemokraták, a Friedrich Merz által vezetett párt hosszú koalíciós tárgyalásoknak néz elébe.

2 órája

  • Külföld
Ha lesz is választás Ukrajnában, Zelenszkij kihívói komoly hátrányból indulnak

Ha lesz is választás Ukrajnában, Zelenszkij kihívói komoly hátrányból indulnak

Az orosz–ukrán béketerv része lehet a voksolás, de az elnök szerint erre most nem alkalmas az idő.

február 17., 05:57

  • Címlapon
Volodimir Zelenszkij kész lemondani az elnöki székről, és Orbán Viktornak is üzent

Volodimir Zelenszkij kész lemondani az elnöki székről, és Orbán Viktornak is üzent

A Donald Trumptól kemény kritikát kapó ukrán államfő szerint előrelépés történt, és készek a megegyezésre.

3 órája

  • Külföld
Magyar és cseh neonácik is részt vettek egy drezdai felvonuláson

Magyar és cseh neonácik is részt vettek egy drezdai felvonuláson

A rendőrség nagy erőkkel készült az eseményre, antifasiszta blokádot is feloszlattak.

február 16., 07:02

  • Külföld
Halálos áradás Kentuckyban, a Nemzeti Gárdát is bevetették

Halálos áradás Kentuckyban, a Nemzeti Gárdát is bevetették

Egy hétéves gyerek is életét vesztette.

február 17., 06:09

  • Külföld
Több tízezren tüntettek a szerb kormány ellen

Több tízezren tüntettek a szerb kormány ellen

Az országban a novemberi újvidéki tragédia óta folyamatosak a tiltakozások.

február 16., 06:38

  • Címlapon
A napnál is világosabb, miért sürgeti Orbán Viktor annyira a békét

A napnál is világosabb, miért sürgeti Orbán Viktor annyira a békét

Egymást érik a fejlemények, nem győzzük kapkodni a fejünket.

7 órája

  • Címlapon
Meghalt Harkányi Endre

Meghalt Harkányi Endre

A Kossuth-díjas színész 90 évet élt.

6 órája

  • Külföld
Megmagyarázhatatlan halálesetek tartanak rettegésben egy indiai falut

Megmagyarázhatatlan halálesetek tartanak rettegésben egy indiai falut

Az ételmérgezést gyorsan kizárták.

február 16., 16:34

  • Külföld
Őrült, vagy csak provokál Trump, vagy tényleg átszabja Amerika külpolitikáját?

Őrült, vagy csak provokál Trump, vagy tényleg átszabja Amerika külpolitikáját?

Megnyilvánulásait figyelve sokan felteszik ezt a kérdést.

február 17., 07:15

  • Külföld
Az AfD társelnöke szerint Ukrajnát nem szabad fegyverekkel és katonákkal támogatni

Az AfD társelnöke szerint Ukrajnát nem szabad fegyverekkel és katonákkal támogatni

A másik három kancellárjelölt határozottan nem értett egyet a kijelentéssel.

február 17., 08:16

  • Külföld
Kényszerleszállást kellett végrehajtania egy tenerifei járatnak, de az utas mégis meghalt

Kényszerleszállást kellett végrehajtania egy tenerifei járatnak, de az utas mégis meghalt

Egy hetvenes éveiben járó férfi váratlanul rosszul lett.

február 16., 09:20

  • Címlapon
Drámai videón mutatja be Orbán Viktor, mi vár ránk 2025-ben

Drámai videón mutatja be Orbán Viktor, mi vár ránk 2025-ben

A felvételen megjelenik egy nő bontókalapáccsal a kezében, ami sokak számára ismerős lehet.

33 perce

  • Külföld
Nemzetbiztonsági rémálomra figyelmeztetnek Elon Musk ügynöksége miatt

Nemzetbiztonsági rémálomra figyelmeztetnek Elon Musk ügynöksége miatt

A Foreign Affairs szerint olyan alkalmazottak kapnak hozzáférést érzékeny adatokhoz, akikről a titkosszolgálatok semmit sem tudnak.

február 16., 11:23

  • Külföld
Halálra taposták egymást a zarándokok Újdelhiben, legalább tizennyolcan meghaltak

Halálra taposták egymást a zarándokok Újdelhiben, legalább tizennyolcan meghaltak

Az óriási tömeg egyetlen vasúti szerelvényre próbált felkapaszkodni.

február 16., 07:22

  • Külföld
Amerikai nehézbombákkal gazdagodott Izrael

Amerikai nehézbombákkal gazdagodott Izrael

A gázai konfliktus kezdete óta ez a legnagyobb ilyen akció.

február 16., 12:13

  • Külföld
Heteken át kínoztak, majd megöltek egy transznemű férfit New Yorkban

Heteken át kínoztak, majd megöltek egy transznemű férfit New Yorkban

Mindössze négy nappal eltűnése után találták meg holttestét.

február 16., 17:21

  • Külföld
Hűségesküt tett az Iszlám Államnak a szír férfi, aki több embert megkéselt Ausztriában

Hűségesküt tett az Iszlám Államnak a szír férfi, aki több embert megkéselt Ausztriában

A terve az volt, hogy lelöveti magát a rendőrökkel.

február 16., 17:27

  • Címlapon
Megszólalt a kormány az áfa-visszatérítésről, kiderült, mikortól lehet igényelni

Megszólalt a kormány az áfa-visszatérítésről, kiderült, mikortól lehet igényelni

Vitályos Eszter szerint a támogatás közvetlenül azokhoz jut, akiknek szükségük van rá.

6 órája

  • Címlapon
Szoboszlai lett a címvédő végzete: gólpasszt adott majd gólt lőtt a Manchester City otthonában

Szoboszlai lett a címvédő végzete: gólpasszt adott majd gólt lőtt a Manchester City otthonában

A Liverpool óriási lépést tett az angol bajnoki cím felé.

2 órája

  • Címlapon
Ami édeskevés Pilsenben a Fraditól, az itthon bőven elég

Ami édeskevés Pilsenben a Fraditól, az itthon bőven elég

Az NB I nem az Európa-liga, megrázta magát Fehérváron az FTC.

11 perce

  • Külföld
Többen meghaltak a Libanont ért izraeli légicsapásban

Többen meghaltak a Libanont ért izraeli légicsapásban

Az ország déli részét érte támadás.

február 16., 08:37

  • Külföld
Meggyilkolták a világ első nyíltan meleg imámját Dél-Afrikában

Meggyilkolták a világ első nyíltan meleg imámját Dél-Afrikában

Egy nemzetközi szervezet szerint a férfi gyűlölet-bűncselekmény áldozata lett.

február 16., 10:05

  • Külföld
Szamarakat festettek át zebrára egy kínai állatkertben, hogy odacsalogassák a látogatókat

Szamarakat festettek át zebrára egy kínai állatkertben, hogy odacsalogassák a látogatókat

A béna csíkozás még abban is gyanút kelthet, aki életében nem látott zebrát.

február 16., 10:26

Neked ajánlott