ENSZ: Az Iszlám Állam és Aszad katonái is vegyi fegyvert vetettek be Szíriában

2014-ben és 2015-ben kilenc alkalommal vetettek be vegyi fegyvert Szíriában. Két alkalommal Bassár el-Aszad szír elnök kormányerői, egyszer pedig az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet használt mustárgázt. Hat alkalommal nem azonosítható be az elkövető – derül ki az ENSZ szerda délutáni, New Yorkban bemutatott jelentésből az MTI szerint.

Az ENSZ és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) „közös vizsgálati mechanizmus” (JIM) névre keresztelt csoportja tavaly augusztusban állt fel, miután három szíriai faluban 13-an meghaltak egy klórgáztámadásban. Korábbi jelentéseiben mind az ENSZ, mind pedig az OPCW megállapította már, hogy a szíriai háborúban vegyi fegyvert vetettek be, de a felelősöket nem tudták meghatározni.

A szerdán nyilvánosságra hozott jelentés szerint viszont bizonyított, hogy a szíriai hadsereg 2014. április 21-én és 2015. március 16-án az északnyugat-szíriai Idlíb tartomány két falujában mérgező gázokat vetett be. Az egyik támadáshoz klórgázt használtak, ezeket a szíriai légierő helikoptereiről dobták le a településekre.

Az Iszlám Állam a 2015. augusztus 21-én az észak-szíriai Aleppó közelében fekvő Marea településen végrehajtott támadásért felel. A vizsgálóbizottság megállapította, hogy a terrorszervezet az egyetlen olyan hadviselő fél, amely jártas a mustárgáz használatában, képes és kész azt bevetni.

Az amerikai kormány a jelentésre reagálva arra szólította fel az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy büntetőintézkedésekkel sújtsa a felelősöket. Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet szerint most a BT „kemény és gyors reakciójára” van szükség. Hasonlóan reagált Alexis Lamek helyettes francia ENSZ-nagykövet, aki szerint, ha tömegpusztító fegyvereket használtak, a tanácsnak cselekednie kell, nem szabad gyengének tűnnie. A reakciókon túlmenően az ENSZ BT augusztus 30-án tárgyalja a jelentést.

Már 2013 óta van bizonyíték arra, hogy Szíriában az Aszad-rezsim vegyi fegyvereket vetett be: az ENSZ BT szankciói akkor azért maradtak el, mert a szír elnök szövetségese Oroszország megvétózta a lépéseket. Moszkva korábban a szíriai fegyveres ellenzéket vádolta meg vegyifegyver-támadások elkövetésével.

A 2013-as támadásban több száz ember halt meg a támadásban a Damaszkusztól keletre fekvő Kelet-Gúta térségében. Akkor a szír kormányerők vállalták, hogy beszolgáltatják vegyifegyver-készletüket a nemzetközi közösségnek. Motiválta őket ebben az, hogy az Egyesült Államok katonai beavatkozást helyezett kilátásba Szíriában, ha Damaszkusz nem adja fel kémiai fegyverkészletét. Így került összesen 1300 köbméternyi vegyi fegyver – például mustárgáz és szarin – a nemzetközi mentesítők birtokába, amelyeket aztán az amerikai haditengerészet egyik hajóján semlegesítettek, majd megsemmisítettek.

A 2011 tavasza óta tartó szíriai konfliktusban már több mint 280 ezer ember vesztette életét, és az erőszak miatt milliók hagyták hátra az országot - írja az AFP-re hivatkozva az MTI.