Szijjártó szerint aki Erdogant támadja, az az európai biztonságot támadja

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ismét teljes erővel állt bele Erdogan és a puccskísérlet után tömeges politikai leszámolást végrehajtó török kormány védelmébe.

Aki a jelenlegi demokratikusan megválasztott török kormányt és elnököt támadja, az igazából az európai biztonságot támadja

– mondta a magyar külügyminiszter Pozsonyban, az Európai Unió külügyminisztereinek kétnapos informális találkozójának szünetében a magyar közmédiának.

Szijjártó az MTI szerint pontokba szedve sorolta, hogy szerinte mi minden kellene az európai biztonsági helyzet javításához, márpedig szerinte most „a biztonságnak kell lennie az első számú szempontnak, ami meghatározza az európai politikák összeállítását”. Ezek közül a magyar külügyminiszter harmadikként említette az Erdogan-rezsim melletti kiállás fontosságát, sőt, a török államot érő kritikákat gyakorlatilag Európa-ellenesnek állította be. Szijjártó, aki már többször beszélt arról, hogy személyes barátság is fűzi Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszterhez, ezt azzal indokolta, hogy „ha Törökország nem stabil és nem tudja féken tartani a bevándorlók hullámát, akkor az újra megjelenik Európa déli határán”.

A magyar külügyminiszter korábban – a hivatalos ankarai álláspontot magáévá téve – terrorcselekményként beszélt a néhány óra alatt levert júliusi puccsról, azt mondta, el kell fogadni a török kormány puccsra adott válaszát, és megígérte, hogy Magyarország alaposan kivizsgálja azoknak a magyarországi török szervezeteknek a működését, melyeket Törökország „gülenista összeesküvéssel” vádol – a politikai szándék idáig egy budapesti török iskola elleni vizsgálatban manifesztálódott.

A politika „biztonságosítása” jegyében a Pozsonyban nyilatkozó Szijjártó szerint az Erdogan melletti kiálláson kívül az alábbiakra van még szükség:

• közös európai hadsereg létrehozása
• Brüsszelnek békén kell hagynia azokat az országokat, amelyek megerősítik a saját határaikat
• támogatni kell azokat a közel-keleti és észak-afrikai országokat, amelyek még stabilabbak. és képesek arra, hogy megállítsák a bevándorlókat
• folytatni kell az EU bővítését a Nyugat-Balkán irányába, mert a térségben egyre aggasztóbb jelenségeket lehet megfigyelni.

Az uniós külügyminiszterek találkozójának szombati napján meghívott partnerként részt vesznek több uniós tagságra pályázó ország – Montenegró, Szerbia, Macedónia, Albánia és Törökország –küldöttségei is. A tárgyalásnak a terrorizmus elleni harc lesz a központi témája.