A bevándorlásellenesek megverték Merkel pártját
További Külföld cikkek
- Kiderült, mi okozta a Skóciában eltűnt magyar ikerpár halálát
- Vlagyimir Putyin ellenfelei még külföldön is egymást marják
- Már három éve tart az orosz–ukrán háború: „Csak por és törmelék maradt az életünkből”
- Sok embert, többségében nőket gyilkoltak meg fegyveresek Mexikóban
- Lesújtott a német népharag, de még kérdés, hogy most mi jön
Vasárnap este 6 órakor zártak a szavazófülkék az egykori keletnémet Mecklenburg–Elő–Pomerániában, ahol tartományi választásokat tartottak. A hivatalos eredmény szerint a szociáldemokraták (SPD) nyertek a szavazatok 30,6 százalékával. A tartományban első alkalommal induló, bevándorlásellenes, három éve alapított Alternatíva Németországnak AfD 20,8 százalékos eredménnyel végzett. Merkel kancellár pártja, a kereszténydemokrata CDU a harmadik helyen végzett, 19 százalékos eredménnyel. A posztkommunista Baloldal a szavazatok 13,2 százalékát szerezte meg.
A Zöldek nem érték el az 5 százalékos bejutási küszöböt, 4,8 százalékos eredménnyel kiestek a Landtagból. Kiesett az NPD is, a neonáciként számon tartott párt a szavazatok 3 százalékát szerezte meg.
A részvételi arány 61,6 százalékos volt, jelentősen emelkedett a legutóbbi, 2011-ben tartott Landtag-választáson regisztrált 51 százalékhoz képest.
Ez az eredmény azt jelenti, hogy az egykori NDK tengerparti sávját eddig uraló pártok, a szociáldemokraták, a kereszténydemokraták és a Baloldal jelentős számú szavazókat vesztettek a 2011-es választáshoz képest. Az SPD 5, a CDU 3, a Baloldal 6, de még a Zöldek is 3 százalékot. A választás nyertese egyértelműen az Alternatíva Németországnak.

A legszegényebb, leggyérebben lakott, magas munkanélküliséggel és elvándorlással sújtott egykori kelet-német tartományt 2006 óta szociáldemokrata–kereszténydemokrata nagykoalíció vezeti. A két nagy párt össztámogatottsága azonban az első szabad, 1990-es tartományi választás óta nem volt ilyen alacsony, mint most. Ketten együtt értek el 50 százalékot.
A semmiből berobbanó AfD
Habár Mecklenburg–Elő–Pomerániában van a legkevesebb menekült (a tavaly érkezett 1,1 millióból csupán 20 ezret helyeztek el az 1,6 milliós tartományban), a helyiek a munkanélküliség után mégis a menekültkérdést érzik a legsúlyosabb megoldandó ügynek. Ez pedig megágyazott, a semmiből berobbanó, 2013-ban alapított Alternatíva Németországnak (AfD) sikerének.

A jelenség nem egyedülálló. A menekültkártyát kijátszó, bevándorlásellenes jelszavakat hangoztató sőt, egyesek szerint az idegenellenességet szalonképessé tevő AfD bármelyik tartományi választáson indult el 2014 óta, ott átlépte a bejutáshoz szükséges küszöböt. Sőt, idén 15,1 százalékot ért el az echte nyugatnémet Baden-Württembergben, az egykori keletnémet Szász-Anhalt tartományban 24,3 százalékot szereztek, miközben a 2014-es európai parlamenti választáson még csak 6,3 százalékot szereztek a tartományban (országos szinten 7,1 százalékot).
Majdnem-forradalom
A szélsőjobb környékezi a menekültektől tartó német polgárt
Menekültszállásokat, menekülteket, politikusokat, újságírókat támadnak meg Németországban. Nincs több neonáci, mint eddig, de a menekültek miatt aggódó német középosztály egy része vevő a bevándorlásellenes szólamokra.
A párt már egy szakadáson is túl van, mit túl van, megerősödve jött ki belőle. A nemzeti konzervatív irányzat kerekedett felül a gazdasági liberális szárny felett. Jellemző, hogy az AfD kampányában fellépett Václav Klaus, a mainstream Európában mind szalonképtelenebb cseh ex-államfő és -miniszterelnök, aki a tömegek lázadásának szükségességéről, majdnem-forradalomról beszélt.
A kiugrott kereszténydemokraták által alapított AfD megerősödése egyben kihúzta a talajt a 2011-ben még Mecklenburg–Elő–Pomeránia parlamentjébe is bejutott Német Nemzeti-demokrata párt alól. Most várhatóan a szavazatok három százalékát szerzik csupán meg.
A CDU-s központ nem segített
Ugyanez, mármint a talaj kihúzása nem sikerült a kereszténydemokrata CDU-nak az AfD-vel szemben, pedig mindent elkövettek. A burka betiltása és a kettős állampolgárság korlátozása volt az a két ügy, amivel a menekültekkel szemben ellenérzésekkel viseltető választópolgárokat meg akarták szólítani.
Mecklenburg–Elő–Pomeránia tartományi CDU-s belügyi szenátora, illetve belügyminisztere kezdeményezte mindkettőt, de végül Thomas de Maiziere, a szövetségi belügyminiszter ellenállása miatt csak részsikert értek el: a burka viselését csak részlegesen tiltják.
Merkel a hibás?
Az AfD várható sikere miatt már a választás előtt egymásnak ugrott az SPD és a CDU. A Mecklenburg–Elő–Pomerániát 2008 óta vezető Erwin Sellering miniszterelnök a kampányfinisben azt mondta: az Alternatíva Németországnak előretöréséért Angela Merkel és az ő menekültpolitikája a felelős. Hiába próbálta az emberekkel megértetni, hogy a választásnak helyi ügyekről kell szólnia, a választópolgárokat szerinte provokálja, hogy a kancellár szerint menekültügyben egyedül az ő álláspontja helyes. Mindez azért is figyelemreméltó kijelentés, mert a CDU országos és helyi szinten is az SPD koalíciós partnere.

Angela Merkel azt üzente Mecklenburg–Elő–Pomeránia népének, hogy olyan pártra szavazzanak, amelyek segítenek megoldani az emberek problémáját. A kancellár hozzátette: az AfD nem ilyen párt.
A CDU és az SPD szavazóinak vándorlása
A jelek szerint a németek egyre nagyobb százalékának viszont igazi alternatíva az Alternatíva Németországnak, és a növekedés korlátjai egyelőre nem látszódnak. Két hét múlva a multikulturális, balos-zöld dominanciájú Berlinben lesz tartományi választás. A felmérések szerint az AfD már ott is kétszámjegyű eredményre számíthat.
És mi a helyzet szövetségi szinten az AfD-vel? A legutóbbi, 2013-as választáson éppen csak nem sikerült átlépnie az 5 százalékos küszöböt a friss alapítású pártnak. Ha viszont most lennének a választások, akkor 14 százalékos eredményével a harmadik legerősebb erő lenne Németországban a három év alatt 11 százaléknyi szavazót vesztő CDU és SPD mögött.