Szentté avatták kalkuttai Teréz anyát

Több tízezer hívő előtt I. Ferenc pápa, a katolikus egyház vezetője szentté avatta Teréz anyát a vatikáni Szent Péter téren vasárnap délelőtt. Már hajnalban elkezdtek gyűlni a zarándokok a helyszínen, több nemzetközi vezető is tiszteletét tette az eseményen, írja a BBC.

A szentmisén Angelo Amato érsek először röviden felolvasta Teréz anya életrajzát, majd kérte a pápát, hogy kanonizálja a szentek között. Ferenc pápa ezután ezekkel a szavakkal emelte a szentek sorába:

Kellő mérlegelés és az isteni közbenjárásért folyamodó imádságok után, kikérve püspök testvéreink tanácsát, kinyilvánítjuk, hogy Boldog Kalkuttai Teréz szent volt, felvezetjük a szentjeink közé, elvárva, hogy őt az egész egyház tisztelje!

Prédikációjában a megszentelt élet és a nőiesség alakjának nevezte, akinek mindennél szentebb volt az emberi élet. Méltatta nagylelkűségét és önfeláldozását.

Lehajolt azokhoz, akiket elküldtek, akiket az út mellett hagytak meghalni, meglátva bennük az Istentől kapott méltóságukat. Felemelte hangját a világi hatalmasok ellen, így bűntudat támadhatott bennük a felelősségük miatt, hogy megteremtették a szegénységet

– mondta el szentbeszédében.

A szertartásra Olaszországból több ezer hajléktalant szállítottak Rómába, mert Teréz anya a hozzájuk hasonlókkal töltötte egész életét, rajtuk próbált segíteni. 

A szent, akit egy világ tisztelt

Teréz anya Agnes Gonxha Bojaxhiuként született az akkor még az Oszmán birodalomhoz – ma Macedóniához – tartozó Szkopjéban. Az Albániában és Macedóniában élő aromán kisebbséghez tartozott, családja Koszovó, déli katolikusok lakta részéből költözött el, és az új muzulmán lakta területen is megtartotta katolikus hitét. Édesapját még gyermekkorában elveszítette, édesanyja tartotta el őt és két idősebb testvérét, emellett fontos szerepet vállalt a helyi Szent Szív egyházközségben. Agnes emiatt elmélyült a hitben, tagja lett a Mária kongregációnak, tizennyolcéves korára elhatározta, hogy szerzetes lesz.

A jugoszláv jezsuita rendtartomány képviselői ekkor missziós útra mentek az indiai Kalkuttába, ez pedig arra inspirálta a lányt, hogy ő is kiutazzon és ott segítsen a rászorulókon. Jelentkezett a Loretto nővérek rendjéhez, akik akkor már iskolát üzemeltettek Dardzsilingben, Agnes útját is hamar engedélyezték.

1930-tól 1948-ig földrajzot és hittant tanított a kalkuttai Szent Mária szerzetesi iskolában, melynek 1944-től igazgatója lett. Itt tette le a szerzetesi fogadalmát, nevét Lisieux-i Szent Teréz iránti tiszteletből választotta, 1931-ben szentelték fel.

Az iskolát és a kolostor bezártságát 1948-ban hagyta el, miután egy 1946-os vonatút alatt Dardzsilingbe tartva szembesült az indiaiak szegénységével, nyomorával és szenvedésével. Az úton megjelent számára Jézus, és úgy döntött, hogy kéri felmentését, hogy világi nővérként a rendházon kívül élhessen az emberek között. Hogy még inkább egy legyen a szegények közül elhagyta a szerzetesi öltözékét, fehér száriban járt innentől kezdve. Egészségügyi tanulmányokat folytatott, majd néhány nővérével és segítőjével együtt gyógyította és tanította a szegényeket.

1950 októberében Teréz anya megkapta a pápai jóváhagyást aSzeretet Misszionáriusai szerzetesrend megalapítására. „Szerzetesek vagyunk. A nap huszonnégy órájában Jézus Krisztust szolgáljuk” – szól a mottójuk, ma több száz rendházuk van világszerte, többezren csatlakoztak hozzá. Ezt az tette lehetővé, hogy 1965-ban pápai engedélyt kapott munkája más országokra való kiterjesztésére is.

1962-ben megkapta a Padma Shri (Pompás lótusz) díjat India elnökétől, 1979-ben pedig a Nobel-békedíjat. 

1983-ben szívrohamot kapott, mikor II. János Pál pápánál tett látogatást, 1989-ben újabb infarktusa miatt pacemakert ültettek be a szívébe. 1991-ben tüdőgyulladást kapott. 1997-ben csonttörést szenvedett, maláriát kapott, amely a szívére terjedt, hiába vállalt több szívműtétet is, még az év szeptember 5-én meghalt. Még a hindu és muszlim többségű Indiában is három napos gyászt hirdettek halálára.

Boldoggáavatási eljárása 1999-ben indult el. 2003 októberében egy vitatott csodás gyógyulásra hivatkozva II. János Pál pápa közel 250 ezer zarándok előtt mégis boldoggá avatta. Szentté viszont egy egyáltalán nem támadott csodás gyógyulás után avatták: gy brazil mérnök gyógyulását minősítették csodálatosnak. A halálos betegségben szenvedő férfi felesége kérte Teréz anya közbenjárását, a férfi pedig meggyógyult, ma is egészséges. A szentté avatási kongregáció orvosok véleményét is meghallgatta, ők tudományos szempontból megmagyarázhatatlannak ítélték a gyógyulást.

Kételyek mardosták és ördögöt is űztek belőle

Időskori szívproblémái miatt 1996-ban megint szívproblémákkal került kórházba, ez idő alatt panaszkodott álmatlanságról. Kalkutta érseke, Henry D’Souza ugyanahhoz az orvoshoz járt, mint Teréz anya, így értesült az apáca problémáiról.

Ő feltételezte azt, hogy Teréz anyát valamiféle démon szállta meg, és az apáca nyugalma érdekében ki kell űzni azt belőle. Ez meg is történt egy szicíliai pap, Rosario Stroscio közreműködésével. A leírások szerint annyi történt, hogy ördögűző imákat mondtak betegágya felett.

Még érdekesebb, emberi esendőségét mutató történet az életéről, hogy a boldoggá avatásakor átnézett magán levelei között több olyat is találtak, amelyben arról ír, hogy kételyei támadták Isten létezésével kapcsolatban. 

Minek is munkálkodom én? Ha nincs Isten, akkor nincs lélek sem. Ha pedig nincs lélek, akkor Jézus, te sem lehetsz.

Bár a levelek elsőre megrendítők voltak a világ által eltökélt, szent emberként ismert Teréz anyától, az egyház szerint a legtermészetesebb emberi érzés a magány megtapasztalása és Isten keresése. A katolikus teológia szerint ilyen megingása még Jézusnak is volt, amikor a kereszten megkérdezte: „ ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI? azaz: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?” Épp ez erősíti, hogy a megváltó Isten fiaként valóban emberré vált, átélte az emberek megpróbáltatásait. Ugyanígy Teréz anyán sem lehet számon kérni, hogy olykor elbizonytalanodott, mikor egész életét Isten szolgálatára tette fel.

Szenttéavatását ezért nem is támadták, az erről folytatott eljárásban nem volt ún. Ördög ügyvédje, vagyis olyan pap, aki az avatás ellen beszélt volna. Összesen csak két ember, Christopher Hitchens újságíró és Aroup Chatterjee tanúskodtak a támadó eljárásban, mondván más célokra gyűjtött adományokat, mint amikre végül felhasználta. De a kongregáció nem talált kivetni valót Teréz anyában, ezért szeptember 4-én szentté avathatták.

Budapesten emléktábla őrzi a nevét

A Teréz anya harminc évvel ezelőtti budapesti látogatására emlékező táblát szenteltek fel szeptember 3-án a főváros XII. kerületében levő városmajori Jézus Szíve-templomban. A szertartást Erdő Péter bíboros vezette, írja a Magyar Kurír.

Teréz anyát Ferenc pápa holnap Rómában ünnepélyesen szentté avatja. Az ő tanúságtétele a segítő szeretet nyelvén fogalmazódott meg. Ez a nyelv pedig érthető a világ minden népe számára. Annak idején Teréz anya ellátogatott Magyarországra, és járt ebben a templomban is. A most kihelyezett emléktábla figyelmeztessen minket arra, hogy kövessük az ő önzetlen segítő szeretetét, és így tegyünk tanúságot hitünkről a környező világ előtt.

– mondta el szentbeszédében a magyar katolikus egyház vezetője.