Először beszélt hosszabban a puccsról Erdogan mumusa

A júliusban elbukott török puccs után először beszélt hosszabban a puccsról és Törökországról Fethullah Gülen hitszónok, írja a Washington Post. A Philadelphia World Affairs Councilnak (WAC) nyilatkozó Gülen mozgalmát július óta folyamatosan támadja Erdogan, aki őt és háttérországát teszi felelőssé a puccsért.

Gülen számos dologról beszélt a WAC-nak eljuttatott videón, melynek leirata itt elérhető. Szó volt többek között arról, hogyan kellene az USA-nak reagálnia a törökországi változásokra, hogy jutottak el Erdogannal a baráti státuszból a jelenlegi helyzethez és arról is, hogy mit is csinál pontosan a Hizmet-mozgalom.

Jelenleg minden kritikus hang el van némítva Törökországban, csak a hatalmasokat hallani

- mondta Gülen. Szerinte ez a puccsal kapcsolatban is jól látszik, aminek egyik célja az volt, hogy legitimálja a mozgalma üldözését. Nem tartja valószínűnek, hogy az USA minderre pozitívan tekint, de valószínűleg nem akarják kockáztatni a Törökországgal 60 éven át kiépített barátságukat egy diplomáciai ballépés miatt. Emellett azt is kiemelte, Törökország geopolitikailag kulcsfontosságú szereplő, főként a NATO számára. Ennek ellenére úgy gondolja, ez nem marad örökre így, később lehetnek reakciók a világ minden részéről, ami talán megváltoztathatja a török politikát.

A Hizmet-mozgalom és Erdogan viszonyával kapcsolatban főként azt emelte ki, hogy a török vezető valószínűleg azért üdvözölte kezdetben, mert azt hitte, tagjai egyfajta külföldi alakulatként az ő nagyságát fogják hirdetni. Mikor kiderült, hogy "a mozgalom inkább az univerzális emberi értékeket hirdeti", és ennek jegyében végzik tevékenységüket, azonnal ellenük fordult. Annak ellenére - mondta Gülen - hogy a mozgalomban sosem ellenezték a tevékenységét. Gülen azt is hozzátette, szerinte Erdogan minden muszlim vezetőjeként tekint magára, így mindenkitől támogatást vár el. Az, hogy ezt tőle nem kapta meg, valószínűleg borzasztóan zavarta őt.

Gülen arra a kérdésre is válaszolt, vajon fontosabb-e a politikai stabilitás akár az emberi jogoknál is. Szerinte a vallások és a modern berendezkedések öt alapvető dolgot akarnak mindenképpen megvédeni. Ezek

1. a testi és mentális egészség,
2. a vallás,
3. az élet,
4. a család és méltóság,
5. valamint a tulajdon.

Ehhez hatodikként csatlakozik a szabadság, amit szavai alapján talán a legfontosabbnak gondol. Ahhoz, hogy egy ember tényleg ember legyen, szabadnak kell lennie, az ettől való megfosztás pedig tiszteletlenség az emberiséggel szemben. Szerinte Törökországban éppen ez zajlik, az emberi jogokat legázolják és szörnyűbbnél szörnyűbb dolgokat követnek el.

A 77 éves Gülen az elmúlt időben egyre hevesebb támadás alatt áll, Erdogan augusztus óta már a németeknél és az amerikaiaknál is lobbizik, hogy tönkretegye a Hizmet-mozgalom fejét.