Sarkozy védekezésre kényszerült az első előválasztási vitán
További Külföld cikkek
-
Tarjányi Péter: Nem a titkosszolgálat, hanem a piszkosul nagy szerencse mentette meg Donald Trumpot
- Nyolchetes kislány halt meg egy autóban New Jerseyben
- Tíz éve lőtték le a maláj utasszállítót Ukrajna felett: a hozzátartozók gyászban, a gyilkosok szabadlábon
- Alec Baldwin ítélete miatt újratárgyalást akar a fegyvermester
- Németország is bojkottálja a magyar soros elnökséget
Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnöknek védekeznie kellett az ellene folyó különböző vizsgálatok miatt a jobboldali Köztársaságiak (Les Républicains) párt első tévévitáján. Ezúttal a francia jobboldal is amerikai mintára előválasztáson dönt arról, hogy ki legyen a jelöltje a jövő tavasszal tartott elnökválasztáson.
![Nicolas Sarkozy](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1319/13197/131975/13197550_305fa5c196ac08701617b337c6ef058e_wm.jpg)
Ezeket a pillanatokat leszámítva azonban Hillary Clinton és Donald Trump vitáihoz képest kifejezetten nyugodtnak tűnő 2 óra 20 percet tudtak le a francia aspiránsok.
A vitán összesen hét jelölt volt, de igazi esélye csak Alain Juppé volt miniszterelnöknek, Bordeaux polgármesterének és Sarkozynak van. A volt elnök azért is került nehéz helyzetbe a kínos kérdések miatt, mert már a vita előtt is le volt maradva a felmérésekben, 8-14 pontos hátrányban van Juppével szemben, ezért most egyértelmű győzelemre lett volna szüksége. A BFM TV pollja szerint viszont a nézők a mérsékeltebb Juppét látták a legjobbnak.
A keményvonalas üzenetekkel operáló Sarkozy visszatérésének esélyéről, és a kialakult helyzetről itt írtunk bővebben>>>
Voltak feszültebb pillanatok is
„Azt gondoljátok, hogy résztvennék ebben a kampányban, ha bármi nyomná a lelkiismeretemet?" – mondta Sarkozy riválisainak, de valójában rajtuk keresztül a nézőknek. Mint mondta, 37 éve van a politikában, de soha nem ítélték el. Azt mondta, hogy öt ügyben is tisztázta magát, nem említve, hogy éppen két másikban is eljárás folyik ellene.
![Alain Juppe és Nicolas Sarkozy](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1319/13197/131974/13197486_d97f147271b03f964c62b1649675691e_wm.jpg)
Az egyik esetben azt gyanítják, hogy nyomást gyakorolt egy bíróra, hogy ne hozzon nyilvánosságra részleteket egy másik ügyről, amiben érintett volt. A leginkább azonban azért kerülhet bajba, mert a francia ügyészség vádemelést is javasolt ellene a kampányfinanszírozási korlátok átlépése miatt, erről bővebben itt írtunk. Sarkozy azzal érvel, hogy embereire bízta a kampánypénzek kezelését, a hatóságok szerint viszont végső soron ő felelt a 2012-es kampányáért.
Egy másik feszültebb pillanat akkor jött, amikor Jean-Francois Copé, a jobbközép párt korábbi egyik vezetője azt mondta, bízott benne, hogy Sarkozy majd nagy reformokat vezet be, amikor 2007-ben hatalomra került. „Tíz éve én, és több millió francia remélte a változást, amit Nicolas Sarkozy ígért az országnak. Ez sajnos soha nem történt meg" – mondta.
Sarkozy azzal vágott vissza, hogy Copé ezt annak ellenére mondja, hogy költségvetési miniszter volt az elnöksége alatt. Aztán a 61 éves exelnök azzal védekezett, hogy megkötötte a kezét a legkeményebb gazdasági válság, amivel a világ 1929 óta szembenézett. Viszont erős, energetikus vezetést ígért, ha újra megválasztják.
Juppé sem maradt ki
Juppé a vitán inkább háttérbe húzódott, és hagyta, hogy az esélytelenebb indulók támadják Sarkozyt. Azonban a bordeaux-i polgármesternek sem felejtették el a korábbi botrányait. A volt miniszterelnököt 2004-ben konkrétan 14 hónap felfüggesztett börtönre ítélték és egy évre eltiltották a közhivataltól egy tiltott pártfinanszírozási ügy miatt.
Most viszont azzal védekezett a vitán, hogy csak bűnbakot csinálnának belőle egy kollektív hibáért, mert a fellebbviteli bíróság is kimondta, hogy személyesen nem szerzett hasznot az ügyből. Szerinte majd a választók eldöntik, hogy ez a hibája számít-e annyit, hogy ne válasszák meg. Hozzátette, hogy azóta többször is újraválasztották Bordeaux polgármesterének.
A győztes nagyot léphet előre
A felmérések szerint a franciákat leginkább a munkanélküliség, utána pedig a terrorizmus és a bevándorlás kérdései érdeklik. Mind a hét jobboldali jelölt azt vallja, hogy a francia vállalatoknak nagyobb szabadságot kellene adni a munkahét meghosszabbításában.
![000 H472R](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1319/13197/131974/13197410_5df1491e662c005c10ff48e235e4449d_wm.jpg)
A kétfordulós előválasztást majd november 20-án és 27-én tartják, addig még további két tévévita következik majd. Az első fordulóból a két legtöbb szavazatot kapott jelölt jut majd tovább, ők még egyszer vitáznak a mindent eldöntő második kör előtt.
A jobboldali előválasztáson várhatóan a francia választók 12 százaléka vesz részt. A tét pedig azért is óriási, mert az előválasztás nyertesének jó esélyei lesznek az igazi elnökválasztáson is. François Hollande népszerűsége rettentő alacsony, és a franciák csak nyolcadikként bíznák rá az ország biztonságának szavatolását. Ráadásul a szocialistákon belül is lázadoznak vele szemben, így majd csak decemberben jelenti be, újraindul-e az elnökségért.
A legtöbben éppen ezért már évek óta úgy számolnak, hogy a jobbközép előválasztás megnyerése lényegében egy elnökválasztási győzelemmel ér fel. Hiszen a szélsőjobboldali Nemzeti Frontot vezető Marine Le Pen támogatottsága elég biztosnak tűnik ahhoz, hogy bekerüljön a második fordulóba, viszont végesnek is ahhoz, hogy ott ne tudjon nyerni.