Az északírek megfúrhatják a brexitet?

Megvétózhatja Észak-Írország az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból – állítják a brexitet ellenző jogászok a London és Dublin közreműködésével létrejött 1998-as Nagypénteki megállapodásra hivatkozva, írta a Guardian.

Szerintük az Írország és az Egyesült Királyság közötti megállapodás, amely döccenőkkel, de békét hozott Észak-Írországba és konszolidálta az IRA-t, nem teszi lehetővé, hogy Észak-Írország feje felett döntsenek egy olyan fajsúlyos lépésről, mint az EU-ból való kilépés.

Az országrészben 56 százalék szavazott a bennmaradás mellett – ahogyan Skócia többsége is EU-párti volt. Skócia épp ezért ismét függetlenségi népszavazást hirdetett arra hivatkozva, hogy a két éve szűken elbukott referendum óta a brexittel alapvetően megváltozott a helyzet.

A népszavazással szentesített, Észak-Írország helyzetét rendező 1998-as egyezménnyel alkotmányos ügyekben önrendelkezést nyert Észak-Írország, a kapcsolat már írható le nem egy alárendelt és egy domináns fél viszonyaként – vélte Ronan Lavery.

A brexit esetén Írország és Észak-Írország között a határ az EU külső határa lenne. Az ír kormány egy civil fórumot szervez november 2-ra, hogy északír és írországi politikusokkal, üzleti, civil szervezetekkel megvitassák a helyzetet. Az ír kormány szeretné elérni Londonnál, hogy Írország különleges státuszt kapjon – megkönnyítendő az ismét megjelenő határon való átkelést. Írország azonban külön nem, csak az EU egészére vonatkozóan harcolhat ki könnyített beutazási feltételeket a brexit utáni Egyesült Királyságba. Feltéve, ha az EU nem biztosít Írország számára különleges státuszt.

Úgy vélte, katasztrofális hatással lenne a kilépés az észak-írországi békefolyamatra és az országrész gazdaságára. Különösen a mezőgazdasági kivitelt sújtaná, mert az EU-ba jutva magas vámtétel vonatkozna rá.

Írországnak nem csak az emberek, de az áruk szabad mozgásának megakadályozását jelentené a brexit. A Sinn Féin vezetője, egyben az északír kormányfő-helyettes szerint az a forgatókönyv, ahogyan London a brexitet elképzeli – hozzáférés az EU piacaihoz a tagokhoz hasonló jogokkal, miközben kimarad a neki nem tetsző, tagállami kötelezettségekből – tarthatatlan. Martin McGuinness szerint a brexittel nem vívhat ki London olyan jogokat, mint amilyen az EFTA-tagokra érvényes – Svájc, Norvégia, Liechtenstein, Izland – hanem az EU-n kívüli tagországokra vonatkozó szabályok lesznek az érvényesek. Ám, mivel ez Észak-Írországot is érintené, ez nem valósítható meg az országrész ellenére.