Kezdődik: Erdoganék letartóztatták a baloldali ellenzék vezérkarát

Törökországban pénteken őrizetbe vették a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) két társelnökét és 9 parlamenti képviselőjét, mert nem voltak hajlandóak vallomást tenni egy "terrorista propagandához" kapcsolható bűntényről.

A török rendőrség rajtaütött a két társelnök, Selahattin Demirtas és Figen Yüksekdag házán, a Hürriyet török napilap online kiadása szerint őrizetbe került Pervin Buldan, a parlament elnökének helyettese is. A politikusokat azzal vádolják, hogy kapcsolatok fűzik őket a Kurdisztáni Munkáspárthoz, amely 1984 óta folytat fegyveres felkelést a kurd autonómiáért.

Ertugrul Kurkcu, a HDP egyik - még szabadlábon lévő - képviselője - azt mondta a BBC-nek, hogy a letartóztatások törvénytelenek voltak, és a képviselőket lényegében "elrabolták".

Az akció idejére a kormány blokkolta a Twitter, a Facebook, a YouTube és a Whatsapp szolgáltatásait. 

A PKK-t a török kormány az Iszlám Állammal egyenértékű terrorszervezetként tartja számon, azonban durva leegyszerűsítés lenne ekként elkönyvelni. A PKK egyszerre felszabadító- baloldali gerilla- és terrorszervezet, a sok címke pontos elhelyezéséhez nem árt tisztában lenni a világ egyik legnagyobb nemzeti kisebbségének számító kurdok évszázados kálváriájával.

Törökországban idén június 8-án lépett hatályba a parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosítás. A változtatást a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja kezdeményezte, mert a párt egykori alapítója, Recep Tayyip Erdogan török elnök állítása szerint a HDP tagjai kapcsolatban állnak a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezettel, amiért a politikusoknak a bíróság előtt kell felelniük. A HDP tagadja a vádat.

A HDP-s politikusok esetleges bebörtönzése tovább élezheti a török-kurd konfliktust, amely két és fél év fegyverszünet után tavaly júliusban lángolt fel újra. Erdogan 2015 közepéig a megbékélési folyamat motorjának számított, azonban pont a HDP parlamentbe jutása miatt - a baloldali párt akadályozta meg az AKP abszolút többségét - egy atatürkista fordulattal újra kezdte a PKK elleni belháborút, mely 1984 óta összesen mintegy 40 ezer ember életébe került. A törökök augusztusi szíriai offenzívájukkal a határon túlra is exportálták a kurd konfliktust, mely ennek az évtizednek a legsúlyosabb problémájává nőheti ki magát.

(MTI)