Nem indul az újraválasztásért a francia elnök

Francois Hollande francia elnök csütörtökön tévébeszédben jelentette be, hogy nem kívánja jelöltetni magát a jövő évi államfőválasztáson, magyarul egy ciklus kitöltése után távozik posztjáról.

Az önmagában meglepő dolog, hogy az elnök nem indul az újraválasztásért, a modern Franciaország történetében ő lesz ugyanis az első, aki nem száll ringbe a második ciklusért. Azonban Hollande népszerűségi mutatói már hosszú ideje csapnivalóak voltak, és gyakorlatilag semmi esélye nem lenne a győzelemre. Egy felmérés szerint mindössze a franciák négy százaléka elégedett a munkájával.

Hollande az Élysée-palotában tartott beszédében azt mondta, "tisztában van annak veszélyével, hogy jelöltként nem tudna elég embert mozgósítani", tehát hogy rettentő népszerűtlen, és nagyon kevesen szavaznának rá.

Visszavonulásával viszont a baloldalnak lehetősége lesz egy új és népszerűbb jelöltet találnia, bár még így sem valószínű, hogy beleszólhatnak a jövő évi elnökválasztásba, amely várhatóan a szélsőjobboldali Marine Le Pen és a konzervatív Francois Fillon között dől majd el. A felmérések alapján ha most vasárnap lenne a voksolás, ők ketten jutnának be a második fordulóba, ahol egyébként Fillon fölényesen nyerne.

Az első találgatások szerint Hollande kvázi visszalépésével a mostani miniszterelnök, Manuel Valls lehet az esélyes a szocialisták jelöltségének elnyerésére. Ugyanakkor a francia baloldal elég megosztott, részben pont Hollande népszerűtlen elnöksége miatt is, így várhatóan elég sokan ringbe szállnak majd a baloldal januári előválasztásán.

Hollande 2012-ben az akkor államfőt, a konzervatív Nicolas Sarkozyt legyőzve lett Franciaország elnöke, azonban a voksolás után hamar elvesztette népszerűségét. A makacsul magas munkanélküliség és gyenge gazdasági növekedés mellett az is rombolta imázsát, hogy több választási ígéretét illetően visszatáncolt, és vezetőkészségével kapcsolatban is kételyek merültek fel a választókban, miután nem nyújtotta egy határozott és erélyes elnök képét.

Pártján belül is sokat rontott renoméján, hogy míg 2012-ben egy klasszikus baloldali programmal, a nagy cégek megregulázásával és a gazdagok radikális megadóztatásával kampányolt, addig 2014-ben gyakorlatilag 180 fokos fordulatot tett, és az ország rossz gazdasági teljesítményére hivatkozva egyre inkább üzlet- és vállalkozásbarát lépéseket tett. Így például rengeteg bírálat és erőszakos ellenállás érte a munkaerőpiac rugalmassá tétele érdekében tett lépéseit, de sok más kezdeményezéséből is balhé lett.

Szintén sokat rontott Hollande megítélésén, hogy elnöksége alatt több jelentős terrorcselekmény érte Franciaországot,

• tavaly januárban a Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztőségében rendeztek mészárlást szélsőségesek;
• novemberben 130 embert öltek meg Párizsban iszlamisták;
• idén nyáron pedig több mint 80 embert öltek meg Nizzában.

A közbiztonságba vetett hitt megrendülése mellett magánéletének kiteregetése sem tett jót  Hollande  megítélésének, és hát az még Franciaországban is merőben szokatlan, hogy  az elnök szeretőjén csámcsogjon a bulvársajtó .

Legutóbbi botránya pedig októberben tört ki. Ekkor jelent meg a Le Monde befolyásos francia lap két újságírójának egy könyve, amelyben Hollande interjúkon keresztül mindenkit elküldött a francba, saját politikai szövetségesei mellett bírókat, focistákat kritizált, és azt is elmondta, hogy négy esetben adott parancsot célzott emberölésre a titkosszolgálatoknak. A megnyilatkozását még támogatói is elnökhöz méltatlannak nevezték - írja a Reuters.

Hollande úgy nyilatkozott csütörtökön, hogy az elnökségéből hátralévő időben "egyetlen feladatom az lesz, hogy az országot szolgáljam". Egyúttal azonban védte négy és fél éves munkáját, azt mondta, hogy ez idő alatt Európa és Franciaország különösen súlyos kihívásokkal nézett szembe, és ezekben a különösen nehéz időkben arra törekedett, hogy összetartsa a nemzetet.