Nincs kiesés: bejutnak a magyarok a román parlamentbe

A Szociáldemokrata Párt (PSD) fölényesen, a szavazatok 45,9 százalékát megszerezve nyerte meg a romániai parlamenti választásokat az exit pollok szerint.

Az IRES közvélemény-kutató cég exit pollja szerint a PSD szabadelvű szövetségese, az ALDE pedig 6,3 százalékos támogatást szerzett. Ez azt jelenti, hogy balliberális kormány alakulhat, ha valóban ez lesz az eredmény.

A jobboldalon a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20,8, az idén alakult Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pedig 9,2 százalékot ért el. A Traian Băsescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Pártot (PMP) az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt, 4,6 százalékon mérték.

Egy másik exit poll szerint viszont Băsescu pártja is bejut. Az Antena 3 hírcsatorna által közzétett Curs-Avangarde exit-poll szerint a PMP 6 százalékot szerzett. Az RMDSZ-t szintén 6 százalékra teszi ez a mérés.

A romániai választáson a következő pártok versenyeztek. Az exit pollok és első adatok alapján a következő eredményre számíthatnak:

• Szociáldemokrata Párt (PSD), a felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Liviu Dragnea pártja, a PSD az ALDE-val készül kormányra - 45-46%
• Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Klaus Iohannis államfőt támogató jobbközép párt - 20-21%
• ALDE, a szociáldemokraták szabadelvű szövetségese, Calin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök vezette párt - 6-7%
• Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), civil mozgalmakból idén párttá alakult, jobboldali beállítottságú, az internet-generáció lázadóit megszólító párt - 8-9%
• Népi Mozgalom Pártja (PMP), Traian Băsescu volt államfő jobboldalinak számító, de a "Ciolos-koalícióval" szemben is kritikus pártja - 4-6% - kérdéses a parlamentbe jutás
• Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjeivel kiegészült magyar összefogás - 6-7%
• Egységes Románia Szövetség (PRU), a Bogdan Diaconu-féle nacionalista párt - nem jut be

A részvétel meglehetősen alacsony volt, a legfrissebb becslés szerint a negyven százalékot sem érte el, 39,49 százalék (pontos adatot majd a számolás után tudunk). A legmagasabb részvételt egy órával a zárás előtt Olt, Teleorman és Dolj megyékben mérték, az erdélyi megyékben alacsonyabb volt a részvétel.

Az országosan negyedik viszont Hargita megye lett. A magyarok összességében nagyobb arányban mentek el szavazni, mert az országos átlag - ezért is juthatott be simán az RMDSZ.

A szocdemek már készülnek is a kormányalakításra

Liviu Dragnea, a PSD elnöke nyilatkozott rögtön az exit poll eredmények közzé tétele után úgy is nyilatkozott, hogy a Szociáldemokrata Párt történelmi győzelmet aratott, és őket illeti meg a kormányalakítás joga. Ennek érdekében tárgyalni fognak az ALDE-val, ígérte rögtön.

A PSD a választások előtt nem nevezte meg miniszterelnök-jelöltjét, ugyanis a jobbközép liberálisok által hatalomra juttatott Klaus Iohannis államelnök már október elején leszögezte: nem fog kormányalakítással megbízni olyan személyt, akit elítéltek vagy bűnvádi eljárás alatt van. Dragneát áprilisban két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték az akkori államfő leváltásáról 2012-ben kiírt népszavazással kapcsolatos korrupciós perben.

Calin Popescu Tăriceanu, az ALDE társelnöke felszólította Iohannist, fogadja el a választói akaratot, amely a vasárnapi voksoláson megnyilvánult, és ne akadályozza meg egy legitim, demokratikus kormány megalakulását.

Alina Gorghiu, a PNL elnöke rövid nyilatkozatában kijelentette: a játszma még nem ért véget, és nagymértékben függ a végeredménytől, hogy a liberálisok által kormányfő-jelöltként támogatott Dacian Cioloş miniszterelnök maradhat vagy sem.

A választások győztesének nevezte magát a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is, amelynek elnöke, Nicusor Dan a demokrácia győzelmének nevezte, hogy pártja újoncként bejutott a parlamentbe a harmadik legnagyobb politikai erőként úgy, hogy áprilisban még csak 40 alapító tagja volt. Az USR a nyári bukaresti helyhatósági választáson való sikeres szereplés után alakult országos párttá.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt emelte ki az exit pollokból, hogy bár viszonylag alacsony volt a részvétel, a magyarok nagy számban mentek el szavazni.

Ki tudtunk jönni a negatív spirálból, amit az elmúlt választásokon észleltünk, a 6,3 százalék jelenti az arányos képviselet.

Az RMDSZ, az MPP, a szórvány és a tömb összefogása meggyőzte az embereket" - mondta az RMDSZ elnöke.

Így működik a román választási rendszer

A kétkamarás parlament 312 képviselői, illetve 136 szenátori mandátumáról döntött Románia csaknem 19 millió szavazópolgára. A bukaresti képviselőházba ezen felül 18 nemzeti kisebbségi szervezet könnyített eljárással juttathat egy-egy parlamenti képviselőt.

Románia az idén visszatért a megyei pártlistás arányos választási rendszerhez. Az országot 43 választókerületre osztották fel, amelyeknél lakosságarányosan megszabták a képviselők és szenátorok számát. A 41 megye mellett a főváros képezi a 42. választókerületet, a külföldön élő románok számára pedig egy 43. választókerületet alakítottak ki.

Minden választónak két voksa volt: az egyikkel képviselőt, a másikkal szenátort delegál a bukaresti parlamentbe, oly módon, hogy saját választókerülete - képviselőjelölteket, illetve szenátorjelölteket tartalmazó - pártlistái közül választhatott egyet-egyet. Országos szinten 10 párt több mint 6500 jelöltjének neve szerepelt a listákon.

Az általános parlamenti küszöb ötszázalékos, vagyis azok a pártok vesznek részt a megyei mandátumelosztásban, amelyek országos szinten megszerzik a voksok legalább öt százalékát. A regionális pártok képviselethez jutását egy alternatív küszöb is segíti. Ebből profitálhat az a párt, ami négy megyében is legalább 20 százalékot elér, ez pedig a kis pártok közül lényegében az RMDSZ esélyeit növelte a leginkább.

Orbán is beszállt a kampányba

A kampánynak erőteljes magyar vonatkozása is volt, a Fidesz politikusai éles fordulattal először szálltak be teljes mellszélességgel a négy éve még támadott RMDSZ mellett. Most a  Magyar Polgári Párt (MPP) szövetségben indul az RMDSZ-szel, míg a Tőkés Lázló-féle EMNP-nek jól érthetően a tudtára adták, hogy ne próbáljon meg külön utakon járni. Ez ellen egyedül Tőkés kelt ki a mérvadó romániai magyar politikusok közül hangosan, és egy vaskosat oda is mondott a Fidesznek: „Olyan mintha én elmennék Magyarországra, és Simon Gáborral vagy Zuschlag Jánossal tartanék kampányülést a Fidesszel szemben".

Orbán eközben román politikusokkal is vitába keveredett. A korábban még Orbán Viktor nagy barátjának számító Traian Băsescu volt elnök azt üzente, hogy Románia a Tiszáig tart, miután a külügyminiszter váratlanul megtiltotta a magyar diplomatáknak, hogy megjelenjenek olyan eseményeken, amelyet a román nemzeti ünnep alkalmából szerveztek december 1-jén.

Orbán később Romániában járva megjegyezte, hogy azért nem ünnepelnek a magyarok december 1-jén, mert nekünk nincs mit ünnepelni. Ezekre a szavakra Dacian Cioloş román miniszterelnök reagált, és illetlennek nevezte.