Trump valamire készülhet, felhívja Putyint és Merkelt is

Elképesztő találgatások indultak meg Washingtonban, miután úgy néz ki, hogy Donald Trump szombaton Vlagyimir Putyinnal és Angela Merkellel is beszélni fog telefonon. Előbbit pénteken a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov is megerősítette (bár nem hivatalos információnak nevezte a tervezett telefonos tárgyalást), utóbbiról pedig név nélkül nyilatkozó berlini források beszéltek az MTI szerint. A beszélgetés fő témája Merkellel is várhatóan Oroszország lesz. Sean Spicer fehér házi szóvivő Twitteren azt tette hozzá, hogy a német és orosz vezetők mellett François Hollande francia elnökkel is telefonon beszél majd Trump szombaton.

Eközben több washingtoni újságíró és elemző is arról számolt be, hogy Trump csapata egy olyan elnöki rendeleten dolgozhat, ami az Oroszország ellen bevezetett szankciók egy részét egyoldalúan visszavonná. A cikkek névtelen forrásokra hivatkoznak, de érdemes figyelembe venni, hogy Trump hivatalba lépése óta példátlan mértékben szivárogtatnak ki a sajtónak információkat stábtagjai. 

A találgatásokat erősítette, hogy Kellyanne Conway, Trump volt kampánymenedzsere, most pedig fehér házi tanácsadója pénteken arra utalt a Fox News-on, hogy „fontolóra veszik" a szankciók feloldásának lehetőségét.

.@KellyannePolls on President Trump's call with Putin tomorrow: Removing sanctions is under consideration pic.twitter.com/dL0CsywD9P

— FOX & friends (@foxandfriends) January 27, 2017

Az Euroactiv beszámolója szerint az Európai Unióban is egyre növekszik a félelem, hogy Trump az oroszokkal szembeni intézkedések feloldására készülhet. A Reuters azt is hozzáteszi, hogy ha Trump dönt is, ettől még egyáltalán nem biztos, hogy az Európai Unió együtt lépne vele.

A Kreml szóvivője is reagált a híresztelésekre: Dimitrij Peszkov az Interfax hírügynökség szerint azt mondta, nincs tudomásuk a készülő rendeletről, az arról szóló információk pedig névtelenek, és nem tudják, mennyi bennük a valóság.

Azt tudni, hogy Trump tiszta lapot nyitna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de kevés konkrétum ismert arról, hogy ezt hogyan képzeli el. Spicer a héten azt mondta, hogy az Iszlám Állam ellen készek együttműködni Oroszországgal, és a közös katonai hadműveletekre is nyitottak. A Wall Street Journalnek adott interjújában Trump arra is utalt, hogy a szankciókat akkor oldhatják fel, ha „kijönnek egymással", és Moszkva hasznos szövetségesnek bizonyul a terrorizmus elleni harcban.

Trump január elején, egy hónappal azután, hogy még az atomarzenál növelésére utalt, azt lengette be, hogy ha Moszkva csökkenti az atomfegyverek számát, akkor cserébe feloldhat Oroszországgal szemben hozott szankciókat. Oroszország azonban hamar jelezte, hogy a nukleáris arzenálja nem alku tárgya.

Ebben Obama is sáros

A Krím félsziget megszállása, illetve a kelet-ukrajnai orosz agresszió miatti szankciókat Barack Obama saját hatáskörben, elnöki rendeletként vezette be 2014 márciusától, illetve később újabb elnöki rendeletekben terjesztette azt ki. A republikánusok az előző nyolc évben folyamatosan azzal vádolták Obamát, hogy visszaél jogkörével, amikor az elnöki rendeleteket egyre-másra arra használta, hogy meg tudja kerülni a vele szemben ellenséges – republikánus többségű –kongresszust. 

Most valóban ez üthet vissza, ugyanis elviekben Trump egy saját elnöki rendelettel eltörölheti elődje intézkedéseit, és ehhez neki sem lesz szüksége a kongresszus jóváhagyásához. Ahol ugyan saját pártja, a republikánusok vannak még mindig többségben, csakhogy mind ők, mind a demokrata párti kisebbség a szankciók megtartását támogatják.

Alina Poljakova, az Atlantic Council munkatársának elemzése szerint ha Trump nem tesz semmit, akkor a hatályban lévő szankciók automatikusan meghosszabbodnak 2018. március 8-ig. Obama rendelete szerint a szankciók idén március elején jártak volna le, csakhogy a távozó elnök az utolsó héten meghosszabbította azokat egy évvel.

Trump versenyt fut saját pártjával

De nemcsak Obama, hanem a republikánus párt fő külügyese, John McCain szenátor is megpróbálkozott azzal, hogy valahogyan megkösse Trump kezét: január 11-én a demokrata Ben Cardin szenátorral egy kétpárti javaslatot terjesztettek elő, amivel Obama elnöki rendeleteit rendes törvénybe foglalnák és beemelnék az amerikai jogrendszerbe. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy Donald Trumpnak többé nem állna hatalmában eltörölni egy rendelettel a szankciókat. Egy ilyen kezdeményezéshez a kongresszusi többséget kellene magának megnyernie, ami kvázi lehetetlennek tűnik. Korábban kongresszusi republikánusok még azért támadták Obamát, mert szerintük keményebb szankciókat kellett volna hoznia.

Ha tehát Trump valóban egy elnöki rendeletet akar kiadni, akkor saját pártjával fut versenyt, és sietnie kell, nehogy akár McCainék javaslata, akár bármilyen más törvény elfogadásra kerüljön. De nem csupán a kongresszusi republikánusokat előzhetné be Trump a szankciók mielőbbi egyoldalú feloldásával, hanem akár saját külügyminiszterének, Rex Tillersonnak a hivatalba lépését is.

Tillerson az Exxon volt vezérigazgatójaként számos szálon kötődik Oroszországhoz, és korábban Barátság-érdemrendet is kapott Putyintól. Viszont a szenátusi meghallgatásai során Oroszországot ellenséges, fenyegető országként írta le, és nyilvánvalóan kényes helyzetbe kerülne, ha már hivatalban lévő külügyminiszterként kellene asszisztálnia egy ilyen horderejű döntéshez. Politikai értelemben persze akkor is osztozna a felelősségen, ha a jövő héten beiktatják, de onnantól mutogathatna a főnökére, mondván, őt is kész helyzet elé állították.

Korábban feltételeket szabott

Ha tényleg készül egy ilyen elnöki rendelet, valószínűbb, hogy az csak részlegesen helyezne hatályon kívül bizonyos szankciókat. Az általános, bizonyos szektorokra (pénzügyi, védelmi, energia) kiterjedő szankciók feloldásáról lehet leginkább szó, de a Krím megszállásáért felelőssé tett orosz állami vezetők, üzletemberek, vállalatok, Putyin-közeli oligarchák elleni konkrét büntetőintézkedések hatályban maradhatnak – legalábbis a politikai racionalitás ezt diktálná.

Beiktatása előtt egy héttel már Trump is kimondta, az oroszok hekkelték meg a demokratákat, Barack Obama pedig még december végén újabb szankciókkal büntette Moszkvát a hekkelésért, 35 orosz diplomatát és családtagjaikat pedig kiutasítottak. Trump azt ígérte, hogy beiktatása után 90 napon belül átfogó jelentéssel áll majd elő a csapata a választás alatti hekkelésekről, elég furcsa lenne, ha már ezt megelőzve döntene ezekről a szankciókról is. Az egész hekkerbotrányról itt írtunk bővebben.

Mindez persze csupán találgatás, de a szankciók teljes körű feloldása mind a külügyi apparátust, mind a republikánus kongresszust komoly lelkiismereti és politikai kihívás elé állítaná. Ami pedig könnyen vezethet oda, hogy vállalva a konfliktust saját pártjuk elnökével, a republikánus képviselők akár az elnöki rendelet kiadása után, azt valahogyan felülírva is törvénybe iktatnák az Oroszországot sújtó intézkedéseket. Trump ezt elnökként ugyan meg tudná vétózni, de elnöki hatalma véges, kompromisszumokra van rákényszerítve, és végső soron ki van szolgáltatva annak a kongresszusnak, amivel négy éven keresztül együtt kell majd dolgoznia.