A bajor miniszterelnök feloldaná az oroszok elleni szankciókat
További Külföld cikkek
- Korlátozzák a turizmust a világ egyik legnépszerűbb utazási célpontjánál
- Az utolsó kórház is bezárta kapuját a Gázai övezet északi részén
- Az Egyesült Államoknak adja ki Montenegró Do Kvont, a dél-koreai „kriptokirályt”
- Észtország haditengerészeti műveletet indított, de a NATO sem lacafacázik
- Videón, ahogy agyba-főbe vernek, rugdosnak egy megbilincselt rabot
Horst Seehofer bajor miniszterelnök szerint még idén fel kéne oldani az Oroszország elleni szankciókat, amelyeket azután léptetett életbe az Európai Unió és az Egyesült Államok, hogy az oroszok annektálták a Krímet és katonai erőkkel támogatják az ukrajnai felkelőket.
A reálpolitika mellett érvelek a kardrázás helyett. Az álláspontunknak világosnak kell lennie olyan kérdésekben, mint a Krím annektálása, miközben az ésszerű üzleti kapcsolatok segítésén dolgozunk
– fejtette ki a szövetségeseitől eltérő álláspontját Seehofer, aki egyben Angela Merkel kancellár pártjának bajorországi testvérpártját, a CDU-t is vezeti. Merkel és kormánya továbbra is határozottan kiáll amellett, hogy a szankciók fenntartásával lehet csak közelebb jutni az ukrajnai konfliktus békés rendezéséhez.
Seehofer Donald Trump frissen beiktatott amerikai elnököt is dicsérte, amiért gyorsan elkezdte a megvalósítani a kampányígéreteit, bár azt is hozzátette, hogy ettől még nem mindenben ért vele egyet. Az orosz szankciók kérdése feltehetően nem tartozik az ilyen vitás kérdések közé, hiszen Trump is belengette a megválasztása után, hogy adott esetben hajlandó lenne enyhíteni rajtuk. Ugyanakkor ez a kérdés állítólag se a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, se a Merkellel folytatott első telefonbeszélgetésén se került szóba.
Seehofer nincs egyedül nyilatkozatával, Csahország, Görögország, vagy legutóbb a héten Moszkvában járt magyar külügyminiszter már jelezte, hogy a szankciók károkat okoznak mindkét félnek. Szijjártó Péter legutóbb már 6,5 milliárd dolláros magyar exportveszteségről beszélt, igaz ez nem következik a csúcson négymilliárdos magyar exportból, amelyből 300 millióval vette ki a részét a magyar élelmiszeripar és mezőgazdaság.
Ukrajna még nagyobb veszteséget szenvedett el – korábban 15 milliárdos exportja 2016-ban már negyedére csökkent, ezért kíváncsi a számokra, amelyek alapján kijött a magyar veszteség.
Kijev figyelemmel kíséri az EU-tagok véleményváltozását a szankciókkal kapcsolatban. Ukrajna budapesti nagykövete a közelmúltban közölte: a szankció az egyetlen békés eszköz, amelyet a nemzetközi jogot és Ukrajna területi egységét megsértő Oroszországgal be lehet vetni. Ljubov Nepop szerint ennek felszámolása egyértelmű jelzés lenne Moszkvának, hogy a jogsértés végül érdemi következmények nélkül megúszható, ami további lépésekre ösztönözné a nemzetközi rend kereteinek feszegetésére.
A nagykövet reményét fejezte ki, hogy a magyar fél felhívása a szankciók EU-s újratárgyalására a szankciók hatékonyságának növelésére, nem pedig a szankciók felszámolására irányul. A nagykövet találkozót kért Szijjártótól, ám erre már csak Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin jövő heti budapesti találkozója után kap lehetőséget.