Felfüggesztette a bíróság Trump rendeletét

Felfüggesztette a bíróság Donald Trump pénteki rendeletét, így nem utasíthatók ki azok a beutazók, akik a hét ország állampolgáraira kiterjedő elnöki döntés érvénybe lépésekor már úton voltak, de csak az amerikai repülőterekig juthattak – írta a BBC. Körülbelül kétszáz emberről lehet szó. Azért nem több, mert sokakat már az Egyesült Államokba induló gépekre fel sem engedtek az érvényes beutazási, munkavállalási engedély ellenére sem.

A rendelkezés Irán mellett hat arab országra, Irakra, Szíriára, Jemenre, Szudánra Líbiára és Szomáliára vonatkozik.

Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetsége (ACLU) fordult a bírósághoz, vitatva a menekültek befogadását is felfüggesztő elnöki rendelet jogszerűségét, amely a beutazást egyelőre 90 napra tagadja meg a hét említett ország állampolgáraitól. 

Ez azonban nem jelenti, hogy szabadon távozhatnak a tranzitzónában rekedtek. Az elnöki rendelet jogszerűségének megvitatása után dől el, hogy beléphetnek az Egyesül Államokba, vagy visszaútra kényszerülnek.

Trump embere korábban ellenezte

A rendelet Trump szerint „prímán működik”, bár a repülőtereken tüntetések is voltak ellene. Az elnöki döntés megítélését árnyalja az is, hogy Mike Pence alelnök – még 2015 decemberében, kormányzóként, mielőtt Trump neve egyáltalán felmerült volna a reális elnökjelöltek között – twitteres üzenetében azt írta: a muzulmánok kitiltása jogszerűtlen és alkotmányellenes volna. Trump szerint azonban nem muszlimok kitiltásáról van szó – ami formálisan igaz, hiszen más országokból érkezhetnek muszlimok és a rendelet sem említi az iszlámot, csupán az állampolgárságot. (A rendelet a kettős állampolgárokra is vonatkozik, amennyiben ez egyik állampolgárságuk a hét ország valamelyikéből való.)

Trump tehát gyorsan csatát vesztett a bírósággal szemben – a rendelet érvényesítéséhez a Kongresszusra nincs szüksége az elnöknek, ám a bíróság felülvizsgálhatja. „Bebizonyítottuk, hogy a bíróságok működnek. Az elnök rendelete jogellenes és Amerika-ellenes” – nyilatkozta a felfüggesztésről szóló döntés után az ACLU elnöke. Anthony Romero szerint jeles nap ez a döntés miatt.

Igaz, ez nem jelenti, hogy a rendelet már nem érvényesíthető: a felfüggesztés csak a kiutasítást tiltja meg, így az érintettek továbbra is a repülőtereken kénytelenek várni. Két iraki állampolgárnál azonban már azt is sikerült elérni, hogy be is engedjék őket az Egyesült Államok területére.

Kemény kéz kell, csak engem ne piszkáljon

Bár Trump szerint nincs itt semmi látnivaló, az érintett országokon túl a nyugati világ más vezetői is nyilvánosan elítélték már az amerikai elnök lépését. Theresa May, a Trumpot éppen pár napja meglátogató brit miniszterelnök óvatosan csak annyit mondott, nem ért egyet a tiltással, és nem fogja szó nélkül hagyni, ha brit állampolgárokat is érinteni fog.

Ez egyébként már megtörtént, hiszen Nadhim Zahawi konzervatív brit parlamenti képviselő Twitteren azt írta, ő sem léphet be ezután az Egyesült Államokba, mert iraki születésű. A politikus elmondása szerint megerősítést kapott, hogy a szabályozás rá és feleségére is vonatkozik, annak ellenére, hogy nincs iraki állampolgárságuk – nem világos, hogy ezt a brit politikus mi alapján állítja, maga a rendelkezés állampolgárságot említ, származást természetesen nem. 

Kissé ironikus, hogy a brexitpárti Zahawi tavaly márciusban még arról twittelt, hogy a mozgás szabadsága miatt nehezebb ellenőrizni azokat, akik veszélyt jelenthetnek Nagy-Britanniára.

Sorban ítélik el a külföldi vezetők, sztrájk is lesz

Angela Merkel is elítéli a tiltást. A dpa hírügynökség szerint a német kancellár szóvivője azt mondta, Merkel "meg van győződve arról, hogy

még a terrorizmus elleni szükséges és eltökélt harc se igazolja, hogy bizonyos származású vagy vallású embereket általános gyanú alá helyezzünk.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök elsősorban a rendeletnek arra a részére  reagált , amely a menekültek befogadását függeszti fel. Trudeau Twitteren azt írta, Kanada a hitétől függetlenül mindenkit vár, aki üldöztetés, terror és háború miatt menekülni kényszerül. Az is kiderült viszont, hogy bár a beutazási tilalom alapvetően a kettős állampolgárokat érinti, akinek kanadai útlevele van, kivételt jelent. Trudeau  szerint  ezt Mike Flynn, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója is megerősítette.

Legélesebben Sadiq Khan, London muszlim polgármestere szólalt fel a rendelet ellen. Közleményében azt írta, Amerika nem fordíthat hátat a globális válságnak, és bár minden országnak joga van meghatározni a maga bevándorlási politikáját, ez az intézkedés szembemegy a szabadság és a tolerancia értékeivel, amelyekre Amerika épült. Mint írta, 

Trump elnök menekült- és bevándorlásügyi tiltása szégyenletes és kegyetlen.

Közben a New York-i taxisokat képviselő nonprofit szervezet, a New York Taxi Workers Alliance bejelentette, hogy egyórás sztrájkot hirdetnek a rendelet elleni tiltakozásként és az intézkedés által érintettek iránti szolidaritásból. Erre helyi idő szerint 18 és 19 óra között kerül sor a JFK repülőtérnél, ami további felfordulást okozhat a helyszínen, ahol már korábban is tüntetés kezdődött.

Akadnak azért olyan európai vezetők is, aki üdvözölték Trump döntését. Geert Wilders holland szélsőjobboldali politikus szerint ez a biztonság egyetlen módja, sőt ő még több országra, például Szaúd-Arábiára is kiterjesztené a tiltást. Milos Zeman cseh elnök is megértő volt, szerinte Trump csak az állampolgárai biztonságáért aggódva védi az országát, amire az EU-s elit nem képes.

Petíció Trump kitiltására

Nagy-Britanniában az emberek vasárnap petíciót is indítottak a brit parlament oldalán, hogy az aláírásaikkal akadályozzák meg Trump közelgő állami látogatását. Mint írják, Trump nyilván beléphet az országba az Egyesült Államok elnökeként, de hivatalos látogatásra nem kéne meghívni, mert az

szégyent hozna őfelségére, a királynőre.

A petíció egyébként nem is a kitiltásokra hivatkozik, hanem Trump "jól dokumentált nőgyűlöletére és vulgaritására".

A petíció elképesztő tempóban pörög, pár óra alatt elérte azt a 100 ezres küszöböt, ahonnan a parlament alsóházának már meg kell vitatnia a kérdést, de magyar idő szerint vasárnap délután háromnegyed ötkor már a 330 ezer aláírást közelítette.