Tekla
9 °C
20 °C

Gőzerővel folytatódik Erdogan tisztogatása

000 HQ7IO
2017.02.08. 06:21

Közel 4500 közalkalmazottat bocsátanak el állásából a török hatóságok a tavaly júliusi puccskísérletet követő tisztogatások egy újabb hullámában - derült ki a hivatalos közlönyben kedd este közzétett elnöki rendeletből.

Az állami intézményekből azonnali hatállyal eltávolítandó 4464 ember közül 2585 az oktatási minisztérium, 893 a rendőrség, 10 a legfelsőbb semmítőszék, további tíz a központi választási bizottság, 88 pedig a TRT közszolgálati televíziós csatorna dolgozója volt - írta az MTI. 

Az elbocsátottak között van a török felsőoktatási tanács (YÖK) 330 egyetemi oktató tagja is, mások mellett Ibrahim Kaboglu, az ország egyik legelismertebb alkotmányjogásza.

Recep Tayyip Erdogan török elnöknek a tavaly július 15-i puccskísérlet nyomán bevezetett rendkívüli állapot alapján van felhatalmazása arra, hogy azonnal hatályba lépő, törvényerejű intézkedéseket hozzon, bár azokat utólag jóvá kell hagynia a parlamentnek is.

A hatalomátvételi kísérlet óta több mint 41 ezer embert tartóztattak le Törökországban, és százezernél is többet bocsátottak el vagy függesztettek fel állásából, elsősorban tanárokat, rendőröket és bírákat. Emellett sajtóorgánumok és különböző társadalmi szervezetek tucatjait zárták be.

Erdogan még több hatalmat akar

Az elbocsátási hullámokat a hatóságok rendre azzal indokolják, hogy az érintettek kapcsolatban álltak az államcsínykísérletért felelőssé tett, amerikai számüzetésben élő Fethullah Gülen hitszónok nemzetközi hálózatával, vagy az ugyancsak terrorszervezetként számon tartott szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK).

A végeláthatatlannak tűnő tisztogatások nyugtalanítják Törökország nyugati szövetségeseit és az emberi jogi szervezeteket, amelyek szerint a rendkívüli állapot nem indokolhatja minden másként gondolkodó hang elfojtását.

A nemzetközi aggodalomra külön okot ad, hogy Törökországban áprilisban népszavazást tartanak az alkotmány Erdogan hatalmát jelentős mértékben megszilárdító reformjáról, az elnöki rendszer bevezetéséről. Az ellenzék ezzel kapcsolatban azt is kifogásolja, hogy a rendkívüli állapot körülményei nem alkalmasak egy demokratikus vita lefolytatására.

A hatóságok ezzel szemben azt állítják, hogy csak a rendkívüli állapot intézkedéseivel lehet felszámolni a lázadás veszélyét, és szembeszállni az Iszlám Állam szervezete, valamint a PKK jelentette kettős fenyegetéssel. Törökországban az elmúlt egy-másfél évben merényletek sorozatát követték el, elsősorban isztambuli és ankarai célpontok ellen, s ezekben a támadásokban százak vesztették életüket.