További Külföld cikkek
- Forrong Georgia, a rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel
- Magyar középiskolák bezárására készülnek Szlovákiában
- Évtizedekig nem beszéltek, mostantól már kereskednek – így békült ki két ázsiai óriás
- Észak-Koreára kilátást nyújtó kávézót nyitott a Starbucks
- Csalásra gyanakodnak, újraszámolják a román elnökválasztás szavazatait
Teljes áruszállítási blokád alá vonta Kijev a donyecki és luganszki oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területeket – jelentette be az ukrán elnök. Petro Porosenko szerint ez mindaddig fennmarad, amíg a szakadárok nem biztosítják az ukrán tulajdon termelőüzemekhez a hozzáférést Kijevnek.
Az elnök szerint kétmilliárd dollárt ér a donyecki és luganszki "népköztársaságok" el nem ismert vezetése által elkobzott vagyon.
Korábban az ország leggazdagabb milliárdosa, Rinat Ahmetov cége jelentette be, hogy valóban nincsenek ellenőrzése alatt a DTEK energetikai holding donyecki szénbányái, amelyek a cég szénerőműveit látták el. "Reméljük, nemzetközi bíróság útján sikerül érvényesíteni a tulajdonjogot" – idézte az Unian a cég vezérigazgatóját, Makszim Timcsenkót.
Eddig volt kapcsolat Kijev és a szakadárok között?
Furcsának, tűnhet, de a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus – ami Kijev szerint lényegében Oroszországgal folytatott háború, hiszen Moszkva támogatása nélkül a szakadárok sem tartanák magukat –, nem akadályozta meg eddig az áruszállítást Kijev felől. Az áruk nagy része eddig is Ukrajnából áramlottak Donyeckbe és Luganszkba, még azután is, hogy a 2015 februárjában az EU és Oroszország részvételével létrejött, tűzszünetről szóló minszki megállapodás nem érvényesült.
Kisebb-nagyobb, nem egyszer halálos kimenetelű harcok folyamatosan voltak az ukrán hadsereg és a szakadárok között a feleket elválasztó vonal mentén. Kijev és a szakadárok kölcsönösen vádolták egymást a megállapodás felrúgásával.
A blokád tényét megerősítette a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője. Olekszandr Turcsinov – aki Porosenko előtt ideiglenes államfő is volt – egyúttal arra kérte a katonakorú lakosságot, hogy jelentkezzenek önkéntesként a fegyveres erőknél.
A vége mindig az energiafüggőség
A Kelet-Ukrajnába áramló áruk azonban nem véletlenül mentek eddig is nyugati irányból: Kijevnek ugyanis nagy szüksége van az ottani szénforrásokra az áramtermelés fenntartásához. Igaz, a szakadárok felől a háború előtti időkhöz képest jóval kisebb mennyiségben érkezik a jó minőságű antracit, amit ezért Ukrajna egy ideje már részben Dél-Afrikából importál – tovább nehezítve Ukrajna gazdasági helyzetét.
Másrészt viszont a szakadároktól való szén vásárlása csak még egyértelműbbé teszi Kijev kiszolgáltatott helyzetét, ami miatt több befolyásos veterán katonai vezető és parlamenti képvislő inkább a szakadároktól való szén felvásárlásának teljes leállítását javasolta. Jelenleg is él ilyen követelmény, amit viszont a kormányfő, Grojszman élesen ellenez.
Az árublokád inkább egy új eszköz volna arra, hogy a szakadárokat rábírják a szénforrásokhoz való zavartalan hozzáféréshez – ám a fegyver kétélű, hiszen ezzel csak erősödhet a szakadárok és a Kijev közötti távolság.
Az ukrán vezetés viszont úgy érzi, az idő a jelenlegi helyzetben így is a szakadároknak dolgozik, ezért kell bevetni a blokádot. Ez viszont élezheti a feszültséget a térségben, forróbbá téve a takaréklángon égő fegyveres konfliktust, amit az EU nem néz jó szemmel. A német kancellár képviseletében Steffen Siebert a Reuters szerint kijelentette, hogy a kijevi döntés aggodalommal tölti el Berlint.