Zsolt
2 °C
18 °C

Kikaptak az idegenellenesek Hollandiában

2017-03-15T013419Z 2091223721 RC1F719C1CC0 RTRMADP 3 NETHERLANDS
2017.03.15. 21:20 Módosítva: 2017.03.16. 09:08
A jobboldali liberális Mark Rutte kormányfő nagyon biztosan nyerte a holland parlamenti választást, amin sokáig kérdés volt, hogy újabb populista fordulatként az élen tud-e végezni a bevándorlóellenes Geert Wilders pártja. Az utolsó felmérések már jelezték Rutte előretörését, és végül messze lemaradva csak a második lett Wilders Szabadságpártja, miközben több másik párt is erősödni tudott. A legnagyobbat viszont a Ruttéval koalícióban kormányzó baloldali munkáspártiak bukhatják, 38-ról 9 képviselőre eshetnek vissza. 31 éve nem szavazott ennyi holland. Négypárti koalícióra is szükség lehet a kormányalakításhoz.

A felmérésekben jelzettnél is nagyobbat nyert a jobboldali liberális Mark Rutte miniszterelnök Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) pártja a holland parlamenti választásokon, messze maga mögé utasítva a korábbi nagy ellenfélnek gondolt Geert Wilders populista pártját.

A szavazatok 95 százalékának megszámolása utáni becslések alapján Rutte pártja 33 képviselői helyet szerezhet, míg mögötte az egy hónapja még első helyen mért bevándorlás- és muszlimellenes Wilders a második helyet szerezheti meg: az ANP legutolsó becslésében 20 képviselőt jósolnak nekik, mögöttük a kereszténydemokratáknak 19 mandátumot, és a liberális D66-nak is 19 mandátumot. 

Ugyan Rutte 33 képviselős eredménye is elmarad a legutóbbi választáson elért 41 képviselőtől, de ezzel is egyértelműen a legnagyobb erő lesz a 150 fős parlamentben. Wilders Szabadságpártja (PVV) pedig ugyan növeli képviselői számát, de ha a végeredmény is ezeket az erőviszonyokat tükrözi, az egyértelműen a többi párt erősödését jelezné az utolsó hetekben és napokban velük szemben.

Geert Wilders
Geert Wilders
Fotó: Carl Court / Getty Images Hungary

A Zöld Baloldal (GroenLinks) 14 képviselői helyet szerezhet, amivel a választás egyik nagy nyertesei lehetnek, hiszen többszörösére növelik eddigi 4 képviselői helyüket. 30 éves vezetőjük, a Jessiah-nak is hívott Jesse Klaver kampányának köszönhetik, hogy ők lesznek az egyik legnagyobb baloldali erő a parlamentben. Ráadásul a zöld baloldal mellett az állatok jogaiért létrejött törpepárt is növelheti a környezetvédelemben szintén érdekelt képviselői számát.

A nagyobb baloldali pártok közül a szocialisták 14 képviselői helyet szerezhetnek. A legnagyobbat viszont a Ruttéval koalícióban kormányzó baloldali munkáspártiak bukhatják, ők történelmi vereséget szenvedve 38-ról 9 képviselőre eshetnek vissza.

Az Ipsos exit pollja szerint a részvételi arány 31 éve a legmagasabb, 81 százalékos lehetett. Összehasonlításképpen 2012-ben 65 százalék, 2006-ban pedig 75 százalék ment el szavazni.

Rutte szerint a populizmus ellen szavaztak

„Micsoda este" – Mark Rutte már ki is állt, és győzelmi beszédében azt mondta, hogy ugyan még nincs végeredmény, de nagyon úgy érzi, hogy zsinórban harmadik parlamenti választáson lesz a VVD a legnagyobb párt. Megköszönte, hogy milyen sokan elmentek szavazni, szerinte működött az üzenetük. A választók azt akarták, hogy folytassák, amit elkezdtek, hogy Hollandia biztonságos és stabil ország legyen.

000 MP1OV
Fotó: John Thys / AFP

Utalt arra, hogy a választásnak ezúttal Hollandián túlmutató jelentősége is volt, és több európai vezető már fel is hívta telefonon. A brexit, az amerikai elnökválasztás után Hollandia megállította a populizmus rossz formáinak terjedését, mondta Rutte.

Alexander Pechtold, a D66 vezetője is üdvözölte a választás kimenetelét. „Nagyszerű eredmény született, és nem csak Hollandiának" – mondta Alexander Pechtold, a D66 vezetője, aki szerint megállították a populizmus terjedését. Sybrand Buma, a kereszténydemokraták vezetője is úgy látta, hogy a választás legnagyobb nyertesei között vannak.

Wilders a győztesek között érzi magát

Wilders előbb a Twitteren köszönte meg a támogatást. Azt írta, hogy a küzdelem nem ért véget. Később sajtótájékoztatón azt mondta, hogy ugyan a választást nem sikerült megnyerniük, de így is a győztesek között vannak, ellenben az élen végző Rutte pártja képviselői helyeket bukott. Wilder gratulált Rutte újabb győzelméhez. Megjegyzésére a populizmus rossz formáiról azt mondta, hogy ez olyan, mintha „félnáciknak" próbálnák beállítani a populistákat, amit aggasztónak nevezett:  „Nem értem, mire gondol. Arra utal, hogy vannak jó és rossz populisták. Én nem tartom magam populistának, de ő azt sugallja, hogy én egy rossz populista és valamiféle náci vagyok."

Előzetesen ugyan minden más párt elutasította az esetleges szövetséget Wildersszel – aki így akkor sem alakíthatott volna kormányt, ha megnyeri a választást –, de a beszédében azt mondta, kész koalíciós tárgyalásokra. Ha nem veszik be, akkor „erős ellenzék leszünk a következő öt évben".

A brexit és Trump után mindenki Hollandiára figyelt

A választáson a legnagyobb kérdés az volt, hogy folytatódik-e Geert Wilders és így az európai populizmus diadalmenete nem sokkal az április-májusi francia elnökválasztás, és majd a szeptemberi német szövetségi választások előtt. Wilders még február közepén is vezetett, azonban az utolsó felmérések már Rutte győzelmét vetítették előre.

Wilders a populista hullámot próbálta meglovagolni, többek között kilépne az EU-ból, de leginkább iszlámellenes politikájáról ismert. Arról itt írtunk bővebben, miért tudott így megerősödni a Wilders-féle Szabadságpárt, és milyen feszültségek vannak a holland társadalomban.

2017-re a kormánypártok népszerűsége többek között Rutte megszorításai miatt is visszaesett, noha tavaly 2,1 százalékkal nőtt a GDP. Viszont az utolsó hetekben vissza tudott erősödni Rutte pártja, és a tévévitákban is a miniszterelnököt látták jobbnak.

Sokat számíthatott a törökök és a hollandok között a hétvégén kirobbant diplomáciai konfliktus is. Rutte keményen beleállt a viszályba, ő volt a hírekben, és elemzők szerint a hollandok felsorakoztak az ügyben a miniszterelnök mögé. Az Ipsos szerint a végül Rutte pártját választók között minden harmadik szemében szerepet játszott a török ügy, viszont 81 százalék a gazdasági helyzetet emelte ki.

Rutte azt mondta, hogy a választás lehetőség, hogy a szavazók legyőzzék a rossz populizmust. Azonban a bevándorlásról és integrációról is szóló kampányban a többi nagyobb párt is jobbra tolódott és populista szólamokra is rátalált Wilders miatt.

Jön a sokpárti koalíciókötés

Összesen 28 párt indult a 150 képviselői helyért, és Hollandiában már egy százalékkal is be lehet kerülni a parlamentbe. Az exit poll szerint az eddigi 12 helyett már 13 párt lesz összesen a törvényhozásban.

Az biztos volt, hogy a győztesnek komoly koalíciós tárgyalásokra kell készülnie akár három másik párttal, Wildersszel pedig senki sem akart szövetkezni már előzetesen sem.

A holland lapok úgy vélik, hogy Rutte pártja mellett a kereszténydemokraták és a D66 is biztosan benne lesz a leendő kormánykoalícióban, mellettük pedig a Zöld Baloldalt, vagy a Munkapártot tartják még esélyesnek. Viszont nem kizárt, hogy elhúzódó alkudozások jönnek, és nem várt koalíciók születnek a következő hetekben.

Sorra gratulálnak a szélsőségesek elleni győzelemhez

Rutténak már gratulált Angela Merkel német kancellár, aki szóvivője szerint már várja a további együttműködést az újrázó miniszterelnökkel. François Hollande francia elnök is gratulált „a szélsőségesség felett aratott egyértelmű győzelemhez".

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte az eredményt, amellyel szerinte a hollandok Európára szavaztak, a szélsőségesek ellenében.