Törökország felfüggesztette a menekültek visszavételét Görögországból
További Külföld cikkek
-
Orbán Viktor örülhet, előretört a német szövetségese, történelmi vereséget szenvedtek Olaf Scholzék
- Volodimir Zelenszkij kész lemondani az elnöki székről, és Orbán Viktornak is üzent
- Bombafenyegetést jelentettek egy American Airlines-járaton, Rómában szakítja meg útját
- Négy embert őrizetbe vettek a mulhouse-i késelés ügyében
- Nem bíznak az amerikai védelemben: saját nukleáris elrettentő erőt dolgozna ki Európa
Ankara részben felfüggesztette az Európai Unió és Törökország közötti menekültügyi megállapodást, az intézkedés értelmében Törökország jelenleg nem vesz vissza illegális migránsokat Görögországból - jelentette be szerdán Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a 24 TV török televízióban az MTI szerint.
A török külügyi tárca vezetője egyben a teljes egyezmény felmondásával fenyegetőzött. Úgy fogalmazott, hogy kormánya bármely pillanatban egyoldalúan véget vethet a megállapodásnak.
"Mostantól azt mondhatjuk, hogy nem hajtjuk végre, és kész, vége"
- mondta Cavusoglu.
A török külügyminiszter azzal vádolta Európát, hogy a török állampolgároknak ígért vízumliberalizációt nem valósítja meg. "A vízummentesség megkerülhetetlen előfeltétel" - hangsúlyozta.
NATO-s programokat is lemondtak
Törökország lemondott néhány, a NATO úgynevezett partnerországaival tervezett kiképzési és más együttműködési programot, nyilvánvalóan az európai uniós országokkal kiéleződött diplomáciai vitájának fejleményeként - mondták el szerdán brüsszeli tisztségviselők és források az MTI szerint.
A török illetékesektől egyelőre nem sikerült magyarázatot kérni, de egyes források szerint Ankara a maga részéről befagyasztotta a nem NATO-tagállamokkal folyamatban lévő, idei együttműködési programját, amelyben politikai rendezvények, civil projektek és katonai kiképzések is szerepelnek.
Törökország az elmúlt napokban konfliktusba került néhány nyugat-európai országgal, amiért megakadályozták, hogy miniszterei politikai nagygyűléseket tartsanak náluk az április 16-i, Recep Tayyip Erdogan elnök hatalmának kiszélesítéséről szóló török népszavazás kampányában.

A viszályban Erdogan náci módszerekkel vádolta Németországot és Hollandiát, de - lévén azok NATO-tagállamok - velük nem fagyaszthatta be az együttműködést. Az észak-atlanti szövetség egyik tisztségviselője szerint a török lépés vélhetően a török kampányrendezvényeket szintén elutasító Ausztria ellen irányul, amely nem tagja a szövetségnek, de partnerországként együttműködik a NATO-val.
A tisztségviselő sajnálkozott a fejlemény miatt, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a két országnak gyorsan sikerül rendeznie ezt a kétoldalú ügyet.
Ausztria tavaly egyike volt azoknak az országoknak, amelyek a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások leállítására szólították az Európai Uniót, élesen bírálva az ankarai vezetésnek a 2016. júliusi puccskísérletre adott válaszlépéseit, amelyek nyomán a török hatóságok tízezreket börtönöztek be. A most áprilisi török népszavazási kampány nagygyűléseit Ausztria lemondta.
Az osztrák védelmi minisztérium szerdán megerősítette az együttműködési programok török lemondását. Egy szóvivő szerint a lépés nincs azonnali hatással a folyamatban lévő külföldi misszióikra, de hosszabb távon gondot okozhat például a koszovói misszióik előkészítésében, mivel ott török katonákkal közös kiképzési programot folytattak.
Törökország lépése potenciálisan a NATO 22 partnerországát érintheti, köztük Svédországot és Grúziát, és más olyan országokat, amelyek katonákat küldenek például a NATO afganisztáni és koszovói misszióiba.