USA, Németország: két jó barát

Zárt ajtók mögött két órán át tárgyalt Angela Merkel német kancellár Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Ház vendégeként. Ez volt Trump eddigi legfontosabb külpolitikai találkozója. Merkellel tartottak a diplomáciai látogatásra nagy német vállalatok, így a Siemens és a BMW vezetői is, akik valószínűleg viharos kereskedelmi tárgyalásokat folytattak (Trump korábban extra vámmal fenyegette meg a német autógyárakat).

A két vezető közös sajtótájékoztatót tartott, mielőtt visszavonultak egy munkaebéden folytatni a tárgyalásokat. Ez egy kicsit kínos közjátékkal indult, a fotósok kedvéért Merkel egy kézfogást indítványozott, de Trump úgy tett, mintha ez meg sem hallaná (előtte egyébként a terembe bejövetelkor kezet fogtak). Ennek ellenére a sajtótájékoztató kölcsönös udvariaskodással indult, mindketten elmondták, hogy a két ország milyen fontos szövetségese egymásnak, milyen nagyra becsülik, és milyen sokat köszönhetnek a másiknak.

Trump gyorsan rátért egyik kedvenc témájára, a hadsereg megerősítésére, illetve a NATO felrázására, és újra felhánytorgatta, hogy az USA állja a NATO által előírt összeget a védelmi kiadásokra, de sok másik ország nem, és ez tarthatatlan. Németország is ilyen ország, a GDP-je 1,19%-át költi csak erre, de Merkel megígérte, hogy ezt fokozatosan felemelik az előírt szintre, 2%-ra, mert a biztonság most különösen fontos.

Jobb ha egymással beszélünk, mintha egymásról beszélnénk - mondta Merkel, arra utalva, hogy nincs sok értelme múltbéli sérelmeken rágódni. Merkel bevándorlópolitikáját Trump korábban katasztrófának nevezte, és most is érintette a témát egy "a bevándorlás privilégium, nem jog" kijelentéssel. Ezzel együtt mindkettejükön látszott, hogy szeretnék maguk mögött hagyni a feszült viszonyt, és a jövőbe nézni.

Mindkét vezető sokat beszélt a kereskedelmi kapcsolatokról is, aránylag kevés konkrétummal. Trump kijelentette, hogy a NAFTA kereskedelmi egyezmény borzalmas, de ő egyébként a szabad kereskedelem nagy híve. Némi derültséget keltett a teremben, hogy eközben vicces nyelvbotlást adott elő, "country", vagyis ország helyett a "company" vagyis vállalat szóval hivatkozott az Egyesült Államokra.

Oroszországot kínosan kerülték a beszédeikben mindketten, pedig sajtóhírek szerint előzetesen Trump azt tervezte, hogy a négyszemközti tárgyalásokon Putyinnal kapcsolatos tanácsokat kér Merkeltől. Annyit azért mindketten elmondtak, hogy támogatják a minszki békefolyamatot, és azzal az ukrajnai helyzet megnyugtató rendezését.

Az újságírói kérdések főleg amerikai belügyeket érintettek, még a német újságírók is Trump lehallgatási vádjairól kérdezősködtek. Az elnök két hete dobta be a bombahírt, hogy az Obama-kormány lehallgatta őt, de bizonyítékot erre azóta sem mutatott, miközben minden titkosszolgálat cáfolt. A legutóbbi fejlemény, hogy Obama kérésére a brit titkosszolgálat poloskázta be a Trump-tornyot - ezt a britek képtelenségnek nevezték, és erősen felháborodtak rajta. Trump most annyival ütötte el a kérdést, hogy a brit szálról ő sosem beszélt, a Fox tévé információja volt, őket kell kérdezni. Azt viszont fenntartotta, hogy a lehallgatás megtörtént, még azzal is viccelődött, hogy ez közös benne és Angela Merkelben (róla a Snowden-botrányban derült ki, hogy az NSA lehallgatta a telefonját). A többi kérdés a másik forró amerikai belpolitikai ügyet, az egészségügy átalakítását firtatta, amiről Trump ismét elmondta, hogy az Obamacare katasztrofális volt, az ő rendszere viszont csodálatos lesz.