Trump és Putyin is mélyponton érzi a viszonyt
További Külföld cikkek
- Ismét vulkánkitörés volt Hawaiin, megindult a katasztrófaturizmus
- Az EU újabb szigorú lépést tett Kínával szemben
- Hat év börtönbüntetésre ítélték a sátánista tinédzsert, aki öngyilkosságra buzdított egy fiatal lányt
- Mérsékelték a vörös tűzriasztást Los Angelesben, de a veszély még nem múlt el
- Volodimir Zelenszkij: Oroszországnak több fegyvere és embere van, és kegyetlenebbek, mint az európaiak
Szerdán előbb Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélt arról, hogy az együttműködés terén, főként katonai oldalról rosszabb a helyzet, mint Barack Obama elnöksége végén. Majd Donald Trump amerikai elnök mondta a NATO-főtitkárral tartott közös sajtótájékoztatóján, hogy az Egyesült Államoknak talán még soha nem volt ilyen rossz a kapcsolata Oroszországgal.
Viszont csütörtökre már úgy tűnt, hogy Trump egy optimista üzenetet is akar küldeni, amikor a Twitterére kiírta:
Rendbe fognak jönni a dolgok az Egyesült Államok és Oroszország között. Eljön majd a megfelelő idő, amikor mindenki észhez tér, és tartós béke lesz.
Trump Szíriában olyat lépett, amit Obama nem akart
Az elnök gyors rakétatámadása alaposan átírja a Kreml szíriai terveit is.
Nem mindig könnyű követni Trump és az új amerikai kormányzat kommunikációját, de a retorikán túlnézve az látszik, hogy miközben az oroszokkal a múlt heti szíriai rakétatámadás óta tovább romlott a viszony, a korábban bírált Kínával és a NATO-val is új lapot kezdett Trump. A Sajrat légibázisra mért támadás után a héten arról is beszélt, hogy Bassár el-Aszad egy mészáros, viszont azt is leszögezte, hogy nem küld újabb amerikai katonákat Szíriába.
Tillersonék nem sokra jutottak Moszkvában
Az április 4-i, Bassár el-Aszad erőihez kötött vegyifegyver-támadásra adott amerikai válaszcsapás miatt feszült helyzetben tárgyalt Moszkvában Rex Tillerson amerikai külügyminiszter szerdán, de az egyeztetésein nem közeledtek az álláspontok Szíriáról. A korábban az Exxon-vezérként Putyintól még kitüntetést is kapott Tillerson öt órán át tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, utána pedig kétórás találkozója volt Putyinnal.
Sokan azt is találgatták, hogy megtartják-e egyáltalán az amerikai külügyminiszter moszkvai vizitjét, és a megelőző napokban, órákban elég keményen beindult az egymásnak üzengetés is. Putyin a támadást egy szuverén állam elleni katonai agressziónak nevezte, Tillerson pedig a G7-csúcsról lényegében azt üzente, hogy Oroszország vagy Aszaddal van, vagy az Egyesült Államokkal.
Ebben az adok-kapokban teljesen háttérbe szorult az Iszlám Állam elleni küzdelem, miközben Oroszország épp abban bízott, hogy a terrorizmus elleni közös fellépés adhat alapot Moszkva és Washington viszonyának rendezésére. Ami egyébként moszkvai remények szerint az orosz szempontoknak megfelelő rendezést készíthetett volna elő Ukrajnában. Ez előtt az utat azonban az amerikai elnök már lezárt azzal, hogy egyértelműen a Krím Ukrajnának való visszaadását követelte Oroszországtól a szankciók feloldásáért cserébe.
Lavrov végül már azt is eredményként adta el a közös sajtótájékoztatón, hogy Tillerson nem fenyegetett újabb szankciókkal, miközben az amerikai külügyminiszter erről csak annyit mondott, hogy az Ukrajnával szembeni orosz lépések miatt bevezetett korlátozások kérdése nem merült fel a találkozón. Egy valamiben sikerült valóban egyetérteni, ezen azonban a két ország viszonylatában nem sok múlik: mindkét fél kimondta, hogy mentesíteni kell az atomfegyverektől a Koreai-félszigetet – vagyis a nukleáris töltetekkel rendelkező Észak-Koreát. Az orosz álláspont nem mellékes a kérdésben, de jóval fontosabb Kína szava.
Az oroszok szerint egyébként nem Aszad vetett be szaringázt, hanem a felkelők lebombázott objektumában állítottak elő ilyen fegyvert, az ölhetett meg 75 embert, köztük gyerekeket. Miközben pedig Putyin és Lavrov is kiállt amellett, hogy vizsgálják ki nemzetközi szinten az idlíbi vegyifegyver-támadás hátterét, nem sokkal később New Yorkban megvétózták az erről szóló határozatot az ENSZ Biztonsági Tanácsában, arra hivatkozva, hogy nem értettek mindenben egyet a javaslat szövegével. Ez már a nyolcadik alkalom volt, hogy Oroszország vétóval védte meg Aszadot az ENSZ BT-ben.
A hét elején a Fehér Ház kiadta a nemzetbiztonsági tanács megállapítását, miszerint Damaszkusz és Moszkva próbálja eltussolni a szíriai kormány érintettségét, és próbálnak zavart kelteni. A dokumentum szerint bizonyítékokat szereztek műholdképekből, elfogott kommunikációból, és laborvizsgálatokból is, hogy Aszad rezsime a felelős a vegyi támadásért. Az AFP-nek nyilatkozó fehér házi források szerint egyelőre további információkat gyűjtenek annak megállapítására, hogy a Szíriában tartózkodó orosz erők tudhattak-e előre a rezsim terveiről.
Putyin pedig Tillerson látogatásától függetlenül arról beszélt, hogy információik alapján az USA megint rakétatámadást tervez, a szíriai ellenzék pedig újabb provokációra készül, amely alapján újból vegyifegyver-támadással vádolhatják meg Aszadot.
Kínához és a NATO-hoz máshogy áll Trump
A feszült helyzet Oroszországgal azért is szembetűnő, mert miközben az elnökválasztási kampányban Trump nyitottnak mutatkozott Putyin irányában, viszont rendszeresen keményen kiosztotta Kínát, és fölöslegesnek nevezte a NATO-t – ezek is mind megfordulni látszanak.
Trump a múlt héten már Floridában fogadta Hszi Csin-ping kínai elnököt, és a korábbi twitteres kifakadásaival szemben kiválónak nevezte a viszonyukat. Szerdán már azt is bejelentette, hogy korábbi kampányígéretével szemben nem minősítené „árfolyam-manipulátornak” Pekinget. Más kérdés, hogy Trump és Kína viszonyának igazi próbája az észak-koreai helyzet lesz. Dél-koreai források szerint Phenjan egy újabb kísérleti atomrobbantásra készülhet a rezsimet megalapító Kim Ir Szen születésének szombati évfordulóján, Trump pedig jelzésértékűen a közelbe küldött egy repülőgép-hordozót és kíséretét. Az északi rezsim egyetlen támogatójának számító Kína továbbra is békés megoldást szorgalmazott, de a korábbiakhoz képest határozottabban üzente Kim Dzsongunnak is, hogy nem kellene túlfeszítenie a húrt.
Trump szerdán aztán fogadta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt is Washingtonban, amire azért is figyelt mindenki, mert a kampányban arról beszélt, hogy a NATO már nem működik, az Egyesült Államok pedig túl nagy szerepet vállal benne, az európai országok pedig túl keveset. Azt most is hangsúlyozta, hogy mindenkinek egyenlő részben ki kell vennie a részét a befizetésekből, de azt is kijelentette, hogy
Ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt időszak terrorellenes lépései győzték meg, habár Stoltenberg ehhez azért hozzáfűzte, hogy a NATO-országok évek óta harcolnak a terrorizmus ellen Afganisztánban és Irakban is.
Ezek nem Bannon napjai voltak
Trump stábját nézve még egy fejlemény összekapcsolódik ezekkel a váltásokkal. Miközben a szíriai támadással Trump a neokon republikánus vonal felé mozdult el, elég messze került a főstratégája Steve Bannon kifejezetten befelé fordulást, izolacionizmust hirdető elképzeléseitől, és az alt-rightos szavazóitól is. Bannon azt akarta, hogy Trump hagyja maga mögött a nemzetközi kötöttségeket, amik mentén folyamatosan konfliktusokba keveredik az Egyesült Államok a világban, de Szíria esetében mind James Mattis védelmi miniszterrel, mind H.R. McMaster új nemzetbiztonsági főtanácsadóval szembe került. Múlt héten elvesztette pozícióját a nemzetbiztonsági tanácsban is.
Több forrás szerint egyébként is állandósultak a belső harcok Bannon és Trump veje, egyben másik fontos tanácsadója, Jared Kushner között, és Kína esetében sem a főstratéga elképzelései szerint haladnak a dolgok. Bannon ellenzi Kína bármilyen gazdasági vagy katonai erősödését, Kushner viszont pragmatikusabb alapon elképzelhetőnek tartott kétoldalú együttműködéseket.
A CNN szerint az egész mögött az is ott van, hogy Trump kicsit úgy érezte, a több lapban már árnyékelnöknek minősített Bannonnak túl nagy jelentőséget tulajdonítanak. Erre utalt a héten adott egyik interjúja is, amiben azt magyarázta, hogy kedveli Bannont, de valójában csak az utolsó szakaszban – egyébként a republikánus jelöltállító gyűlés után – került a kampányához, és a stratégiát mindvégig ő maga határozta meg.
Aszad menjen, vagy mégsem olyan sürgős
Az viszont az elmúlt egy hét nyilatkozataiból sem derült ki egyértelműen, hogy pontosan milyen lépéseket tervez Trump Szíriában, miközben a vegyi támadással, és az azt követő amerikai rakétatámadással az Iszlám Állam elleni küzdelem mellett megint Bassár el-Aszad szerepe került a középpontba. Trump múlt pénteki lépése óta az amerikai kormányzat különböző szintjein nyilatkoztak Aszadról, de teljesen egységes álláspontról nem lehet beszélni.
Azt a rakétatámadás előtt még Aszad irányában megengedőbben nyilatkozó Nikki Haley ENSZ-nagykövet és Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője is elmondta, hogy a szíriai diktátornak mennie kell, mert vele nem képzelhető el békés, stabil rendezés Szíriában. Tillerson külügyminiszter viszont azt is kiemelte, hogy elsőként az ISIS jelentette fenyegetésen kell úrrá lenni. A kormányzatból a legfontosabbnak James Mattis védelmi miniszter nyilatkozata tűnt, szerinte nem változott, hogy a legfontosabb továbbra is az ISIS legyőzése.
Végül aztán megszólalt maga Trump is, állatnak és mészárosnak nevezte Bassár el-Aszadot, és azt mondta, kétsége sincs afelől, hogy helyesen döntöttek múlt héten. Szerinte Putyin árt a világnak azzal, hogy egy gonosztevőt támogat, és most nem lenne probléma, ha az oroszok nem kezdik teljes mellszélességgel támogatni Aszadot. Viszont a Foxnak adott interjújában leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem vonul be Szíriába, a rakétatámadást pedig a szaringáz bevetésére adott egyszeri válasznak nevezte.
Mennyit számít egy légicsapás?
„Aszadnak mennie kell, de mégis valószínűleg maradni fog" – foglalta össze a paradoxont Michael O'Hanlon, a Brookings Institution kutatója, aki szintén nem látja, milyen lépés következne. A Los Angeles Times is emlékeztetett rá, hogy a rakétatámadás retorikai szinten sok változást hozott, de hiába mondta Mattis, hogy a szíriai légierő ötödét repülésképtelenné tették, nem sokkal a Sajratra mért Tomahawk-támadás után is újra szálltak már onnan fel gépek.
Trump üzenetet küldött a légi csapással, hogy kész adott esetben nagyon gyorsan lépni, és a Fehér Ház nem zárt ki újabb hasonló támadást sem, ha megítélésük szerint átlépnek egy határt. Viszont az oroszok azzal, hogy elvágták az IS elleni légicsapások összehangolásáról szóló forródrótot, kihúzták a pakliból azt a lehetőséget, amihez egy hete nyúltak az amerikaiak. Akkor egy órával a támadás előtt figyelmeztették a Sajrat bázison állomásozó oroszokat – akik pedig nyilván a szíriai erőket is –, ezért is volt viszonylag kevés áldozat. Innentől viszont az amerikaiak nem feltétlen tudnak azzal számolni, hogy egy hasonló csapásnak nem lesznek orosz áldozatai, amit nyilván el akarnak kerülni.
Miközben az ország humanitárius válságba süllyedt, Aszad az oroszok, iráni kiképzésű milíciák és a Hezbollah segítségével megerősítette a pozícióját az ország nyugati részén, ahol visszafoglalta a legnagyobb városokat, köztük decemberben Aleppót is. Több településnél, többek között Idlíb tartományban, ahol a vegyifegyveres támadást is elkövették, viszont továbbra is folynak a harcok. Március végén Damaszkuszban támadást indított a korábban az al-Kaidához köthető an-Núszra Frontként ismert Dzsabhat Fatah es-Sám iszlamista csoport és a vele szövetséges milíciák is. Közben pedig a kormányerők és az ellenzék is egymást vádolja a decemberben Asztanában kieszközölt tűzszünet megsértésével.
Az oroszokkal szövetséges Aszad is megszólalt az AFP-nek adott interjúban csütörtökön, és azt állította, hogy a vegyi támadás megrendezett volt, egyáltalán az sem biztos, hogy a gyerekek halottak voltak, és a helyszíni beszámolók az iszlamistáktól származtak. Az oroszok és Aszad is azzal érvel, hogy ő az egyetlen komolyan vehető tényező a terroristák ellen.
Ezer amerikai most is Szíriában van
Trump azt mondta, hogy nem küld Szíriába csapatokat, de valójában már most is van közel ezer amerikai katona, főként a különleges erők tagjaként az országban, ahol kiképzési és tanácsadási feladatokat látnak el az arab és kurd csapatokból álló, még 2015 végén alakult Szíriai Demokratikus Erők (SDF) mellett. Az amerikaiak a légicsapások mellett már tüzérségi támogatással is próbálják segíteni az SDF-et, hogy közelebb kerüljön az egyre inkább védekezésre kényszerülő Iszlám Állam kvázifővárosához, Rakkához.
Az SDF harcosai néhány hete elfoglaltak egy fontos légibázist Tabkánál, ahol korábban 200 elfogott szíriai katonát végeztek ki az IS harcosai. A Pentagon viszont elismerte, hogy egy légicsapásban tévedésből az általuk támogatott szíriai harcosokat öltek meg. A közeli gátért is folynak a harcok, ennek visszaszerzése is kulcsfontosságú a Rakka körüli ostromgyűrű bezárásához. Tavaly hasonló előkészítéssel indult meg Moszul ostroma is, viszont nagy különbség, hogy Irakban a kormánykatonák és egy szélesebb szövetség, míg Szíriában csak főként kurdok vezette milíciák alkotnák az ostromló erőket. Így azt sem tudni, mi lenne a város visszafoglalása után.
A terrorszervezet a CNN szerint már 3400 négyzetkilométernyi területet veszített el Rakka körül, főként az északi részen tavaly november óta, amikor az amerikaiak vezette koalíció támogatásával megindították az Eufrátesz Haragja nevű hadműveletet a város visszafoglalására. Amerikai becslések szerint egyébként még 3-4 ezer fegyverese lehet az IS-nek több százezer civil mellett a városban.
Az amerikai erők Manbídzsnál is ott vannak, ahol néhány hete konkrétan kézigránát távolságra kerültek az oroszoktól, miután a helyi kurd erők bejelentették, hogy hajlandóak területeket átengedni Aszad katonáinak, hogy így állítsák meg a törökök előrenyomulását. Recep Tayyip Erdoğan török elnök meg akarta akadályozni a szíriai kurdok térnyerését, Manbídzs után pedig Rakka ellen is vonult volna, de erről nem tudott megegyezni az amerikaiakkal, akik nagyon számítanak a kurd milíciákra. Törökország március végén aztán bejelentette a hadműveletei befejezését.
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
Ismét vulkánkitörés volt Hawaiin, megindult a katasztrófaturizmus
A tűzhányóról egy látványos videót is megosztottak.
18 perce
- Külföld
Joe Biden elárulta, hogy mi lett volna, ha nem lép vissza Donald Trumppal szemben
Szerinte az életkorának megvannak a maga előnyei.
január 9., 16:24
- Külföld
Tortát nyomtak a német pártelnök arcába, a politikus visszatámadt
Izgalmasan alakul Christian Lindner kampánya.
január 9., 18:27
- Mindeközben
Nem csak a premierdátumot, de vérfagyasztó első előzetest kaptunk a Te 5. évadához
22 perce
- Mindeközben
Jessica Alba először szólalt meg válásáról, megható sorokat osztott meg követőivel
2 órája
- Címlapon
Németország most földbe döngölheti Orbán Viktor ígéretét
Nagyon rossz híreket kapott a Karmelita kolostor.
1 órája
- Külföld
Példátlan, amit Elon Musk tesz, megváltoztatja a németországi erőviszonyokat?
Sokan egyre nyugtalanabbak a techmilliárdos európai politikába való „betörési kísérlete” miatt.
január 9., 16:03
- Külföld
A lengyel elnök szeretné, hogy Netanjahut ne tartóztassák le az auschwitzi megemlékezésen
Január 27-én tartanak évfordulós megemlékezést.
január 9., 17:04
- Külföld
Folytatódik a diplomáciai trollkodás, Donald Trumpnak üzentek a kanadai zöldek
A pártelnök szeretettel várja Kalifornia, Oregon és Washington államok csatlakozását Kanadához.
január 9., 19:01
- Külföld
Örményország csatlakozna az Európai Unióhoz
Oroszország figyelmeztette az egykori Szovjetunióhoz tartozó országot.
január 9., 19:17
- Külföld
Barack Obama mellé ültették Donald Trumpot Jimmy Carter búcsúztatóján
Nem az történt, amire mindenki gondolt volna.
január 9., 20:57
- Külföld
Minden eddiginél vészjóslóbb üzenetet küldött a Pentagon Oroszországgal kapcsolatban
január 9., 06:00
- Címlapon
Schadl György: Az utolsó dominó...?
A Facebook-oldalán tett közzé egy sejtelmes bejegyzést a végrehajtók volt elnöke.
2 órája
- Címlapon
Feltörhették a magyar kormány egyik korábbi honlapját
Meglepő hirdetések jelentek meg rajta.
2 órája
- Mindeközben
Friss fotón mosolyog a 10 dolog, amit utálok benned testvérpárja, ennyit változtak az elmúlt 25 évben a Stradford-lányok
5 órája
- Külföld
Világhír lett a Rogán Antal elleni szankciókból
Nemzetközi sajtószemlében mutatjuk meg, hogyan tálalták az ügyet.
január 9., 06:03
- Külföld
The Insider: Moszkvában toboroztak harcosokat a tálibok terrortámadásokra
Oroszország pedig legalább 30 millió dollárt fizetett amerikai katonák meggyilkolásáért.
január 9., 19:48
- Külföld
Már Hollywoodot ostromolják a lángok, Anthony Hopkins villája is leégett
Ötre nőtt a halálos áldozatok száma.
január 9., 07:18
- Címlapon
Visszanyal a fagyi: úgy néz ki, nem jön be az Európai Unió egyöntetű erőltetése
A kulcs a valós kép közvetítése az autóipar történéseiről.
5 órája
- Címlapon
Vlagyimir Putyin nem ért a szép szóból, és ezt már Donald Trump csapata is kezdi belátni
16 órája
- Címlapon
A háború miatt amputált végtagú ukrán katonáknak rendeztek történelmi futballtornát
Az aranylabdás Andrij Sevcsenko szeme láttára játszottak a fizikailag és lelkileg sérültek.
47 perce
- Külföld
Annyi hó esett, hogy le kellett zárni a kifutópályákat a manchesteri repülőtéren
Fennakadások várhatóak a közúti és a vasúti közlekedésben is.
január 9., 11:52
- Külföld
A világ negyedik legnépesebb állama klubtagságot kapott Kína és Oroszország mellett
Délkelet-Ázsia legnagyobb gazdaságának csatlakozása üzenet a világnak.
január 9., 10:27
- Külföld
A dél-koreai elnök elfogadja az alkotmánybíróság ítéletét, akárhogyan döntenek is
A tüntetések azonban folytatódnak rezidenciája előtt.
január 9., 12:02
- Külföld
Saját húga vádolta meg szexuális erőszakkal az OpenAI vezetőjét
Pert indított bátyja, Sam Altman ellen húga, Ann Altman.
január 9., 09:27
- Külföld
Egy krokodil feje volt a poggyászában, letartóztatták a férfit
Indiából hazautazva nem érdemes állatmaradványokat tömni a bőröndünkbe.
január 9., 16:15
- Mindeközben
Második feleségétől is elvált a Jóban Rosszban sztárja, Suhajda Dániel: „Kirakott a kuka mellé”
10 órája
- Címlapon
A nyomozó főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki az Integritás Hatóság elnökét
Biró Ferenc: Kifejezetten a személyemet támadták, panasszal éltem.
3 órája
- Címlapon
Ezek voltak a legjobban fizető friss diplomás állások 2024-ben
Nem elhanyagolható szempont a felvételi jelentkezésnél.
3 órája
- Külföld
Bűnösnek vallotta magát egy jakuzavezér nukleáris anyagok csempészésében
Akár húsz év börtönbüntetést is kaphat.
január 9., 10:01