Washington szerint Irán nukleáris fenyegetést jelent a világra

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter szerint a Teheránnal két éve kötött nukleáris megállapodás végső soron nem alkalmas arra, hogy céljának megfelelően korlátozza Irán atomhatalmi törekvéseit.

Egy ellenőrizetlen Irán ugyanazt az utat járhatja be, mint Észak-Korea, és magával sodorhatja a világot

- jelentette ki az amerikai diplomácia vezetője.

A nukleáris megállapodás csak hátráltatja, de nem fogja megfékezni Teherán az irányú erőfeszítéseit, hogy nukleáris fegyverre tegyen szert - közölte Rex Tillerson, arra figyelmeztetve, hogy Irán "nukleáris ambíciói fenyegetést jelentenek a világ békéjére és biztonságára nézve".

Szerinte a Teheránnal az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország által aláírt megállapodás nem számolt az Irán jelentette egyéb fenyegetésekkel, köztük az iszlám köztársaság terrorszervezeteknek nyújtott támogatásával, illetve a Jemenben, Szíriában, Irakban és a térségben másutt folytatott destabilizáló tevékenységével. Emellett elkövette azt a hibát, hogy rövid időre "lefizetett egy nukleáris ambíciókat dédelgető hatalmat", s ezzel a jövőbe tolta ki a problémát, valaki másra hagyva a megoldását - mondta az amerikai külügyminiszter.

A Fehér Ház egy nappal korábban jelentette be, hogy Donald Trump elnök kormánya felülvizsgálja az Egyesült államok iráni politikáját, beleértve azt is, hogy részese maradjon-e a 2015-ben aláírt nukleáris megállapodásnak. Sean Spicer fehér házi szóvivő arról beszélt kedden, hogy Trump elnök egyelőre még nem döntött erről.

A felülvizsgálatnak meg kell állapítania, hogy Irán mely területeken teljesíti vállalt kötelezettségeit, és "ajánlásokat kell tennie az elnök számára a további teendőkre vonatkozóan" - mondta Spicer. A külügyminisztérium ezzel együtt írásba adta kedden, hogy Irán eddig teljesítette a nukleáris megállapodást, amelyet azzal a céllal dolgoztak ki, hogy legalább 15 éves távon megfosszák Teheránt az atomfegyverek előállítására használható kapacitásaitól. 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egyébként a napokkban Teheránban ír alá megállapodást az helyi atomenergia-ügynökség vezetőjével, Ali Akbar Salehivel az iráni-magyar nukleáris együttműködésről . A korábbi megállapodások értelmében Magyarország Iránnal közösen épít majd 25 megawattos atomreaktorokat, amiket afrikai és ázsiai országoknak értékesítünk. 

A két ország közötti együttműködésről az atomenergia terén egy szélesebb gazdasági együttműködés része. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2016 februárjában fogadta Akbar Szálehi alelnököt, akivel tudományos és ipari együttműködésekről tárgyalt. Azóta megalakult az iráni-magyar gazdasági vegyesbizottság is, és kiderült többek között, hogy a Széles Gábor-féle Ikarus hatszáz buszt szállíthat Teheránba az Eximbank finanszírozásában. 

Az iráni-magyar nukleáris együttműködés ezzel együtt merész húzásnak tűnik, Irán atomprogramja ugyanis pár évvel ezelőttig kizárólag úgy került be a hírekbe, hogy az országot különféle szankciókkal sújtották, mert a nyugati hatalmak attól tartottak, valójában atomfegyvert készítenek.

Donald Trump már elnökválasztási kampányában is élesen támadta a megállapodást, az AIPAC Izrael-barát lobbiszervezet tavalyi konferenciáján mondott beszédében pedig egyenesen katasztrofálisnak nevezte Amerika, Izrael és az egész Közel-Kelet számára. Idén februárban az Egyesült Államok újabb szankciókat léptetett életbe Iránnal szemben, válaszul egy ballisztikus rakétával végrehajtott kísérletre.