Putyin: Oroszország sohasem avatkozik be mások politikai életébe

Oroszországba látogatott kedden Angela Merkel német kancellár, ahol Szocsiban megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel –írja az MTI. A tárgyaláson szó esett többek közt 

• az ukrán válságról,
• a csecsenföldi melegek jogairól,
• a Kreml elleni tüntetésekről,
• a tavalyi amerikai választás állítólagos orosz befolyásolásáról,
• valamint a szír helyzetről is.

Az Oroszország ellen bevezetett európai szankciók feloldása csakis a kelet-ukrajnai válság rendezéséről megkötött minszki megállapodások végrehajtása esetén lehetséges.

– jelentette ki Merkel a megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón. Mint mondta, a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésében nem történt haladás. Arról is beszélt, hogy nem lenne célszerű új megállapodást kötni. Előbb biztosítani kell Ukrajna hozzáférését a saját államhatárához, utána lehet hozzákezdeni a politikai rendezéshez és a helyi választások megszervezéséhez – hangsúlyozta Merkel.

Putyin ugyanakkor szerény eredményekről beszélt, valamint kiemelte, hogy a minszki megállapodásokat minden érintettnek be kell tartani és hogy a normandiai formátumnak nincsen alternatívája. Kifejezte reményét, hogy abban Franciaország a választások után is fenntartja szerepét. Azt is hozzátette, nem lehet új célokat kitűzni a régiek teljesítése nélkül, valamint annak a fontosságát is hangsúlyozta, hogy Kijev közvetlen párbeszédbe bocsátkozzon a szakadár köztársaságok vezetőivel.

Merkel elvetette annak lehetőségét, hogy Kelet-Ukrajnában egy ENSZ-misszió vegye át az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek szerepét, és hangoztatta, hogy utóbbiaknak minden támogatást meg kell kapniuk. Putyin ugyanakkor elmondta, hogy kárt okozott a béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseknek az EBESZ-megfigyelő halála. Az orosz elnök felemlegette azt a három évvel ezelőtti odesszai esetet is, ahol 48 orosz tüntető halt meg ukrán nacionalisták akciója nyomán.

Csecsenföld, Szíria, hekkerek

A német kancellár azt is közölte, a tárgyaláson a csecsenföldi melegek jogainak biztosítására kérte Putyint, miután áprilisban a Kremllel kritikus Novaja Gazeta a csoport tagjainak üldöztetéséről számolt be. A német kancellár hangoztatta a civil szervezetek és a gyülekezési jog fontosságát, és szót emelt az Oroszországban a közelmúltban betiltott egyház, a Jehova Tanúi mellett is.

Putyin elmondta, a megbeszélésen szóba került a Kreml elleni tüntetések ügye is. Az orosz elnök szerint a résztvevőkkel szemben a rendfenntartó erők a törvényes keretek között jártak el, és nagyobb önmérsékletet tanúsítva léptek fel, mint kollégáik az Európai Unióban.

Oroszország sohasem avatkozik be más országok politikai életébe.

– hangoztatta Putyin a a tavalyi amerikai választás állítólagos orosz befolyásolásával kapcsolatban. Emellett azt is mondta, reméli ettől a többi állam is tartózkodik majd Oroszország esetében, legyen szó akár közvetlen, akár civil szervezeteken keresztül történő beavatkozásról.

Merkel ezzel kapcsolatban arról beszélt, nem fél attól, hogy kívülről fogják majd befolyásolni a szeptemberi Bundestag–választásokat. Mint mondta, az orosz katonai doktrína meghatározó része a hibrid hadviselés, de abból indul ki, hogy maguk fogják lefolytatni a választási kampányt. A kérdéssel csak akkor foglalkoznak, ha durva dezinformációt észlelnek – tette hozzá.

A szír helyzet is előkerült a megbeszélésen, Putyin szavai szerint mindkét fél elítélte a vegyi fegyver szíriai bevetését. Abban is egyetértettek, hogy szükség van az incidens pártatlan kivizsgálására, valamint a felelősök megbüntetésére. Az orosz elnök arról is beszélt, az Egyesült Államok nélkül lehetetlen a szíriai válság hatékony rendezése. Merkel úgy vélekedett, Moszkva és Berlin elmélyítheti együttműködését a terrorelhárítás terén.