Putyin kész menedéket adni az FBI volt vezetőjének

Tizenötödször csevegett a néppel élő adásban Vlagyimir Putyin. Idén a szokásosnál később került sor a négyórás műsorra, ahol a nagypolitikától a polgárok ügyes-bajos dolgain át a magánéletéig mindenről kérdezték az orosz elnököt, 2,6 millió sms-ben, telefonon, az ország számos pontjáról csoportosan bejelentkezve vagy a stúdióban ülve. 

Legutóbb tavaly áprilisban tartotta meg Putyin az Egyenes Vonalat. Oroszország és a Nyugat viszonya azóta nem javult, így idén nagyjából ugyanazt mondhatja el a Krím elcsatolása és az Oroszország kelet-ukrajnai politikája miatt bevezetett nyugati szankciókról, amit akkor – az elnök szerint nem valószínű, hogy a közeljövőben feloldanák. Változott viszont Törökország helyzete, akkor épp aktuális volt a kérdés, hogy kit mentene meg előbb két fuldokló közül: a török vagy az ukrán elnököt?

A válasz kitérő volt – „aki el akar süllyedni, azt nem lehet megmenteni, aki kéri, annak készek vagyunk segíteni” –, ma viszont a kérdés fel sem merülhetne, miután Putyin és Recep Tayyip Erdoğan viszonya rendeződött. Nem úgy a saját párkapcsolata, amelyről szintén kérdezték az elvált elnököt. Hogy mikor mutatja be az új first ladyt, Putyin szerint magánéleti kérdés. (Pletykák vannak bőven Alina Kabajeva egykori tornász olimpikonról, a még jobban informáltabbak közös gyerekekről is tudni vélnek.) 

Indul vagy nem?

A kérdés valójában nem kérdés, mégis mindenki azt várta, hogy Putyin az idei műsorban választ ad arra, indul-e a 2018-as elnökválasztáson. Erre végül nem válaszolt – a műsorvezetők csak közvetve kérdeztek rá az elnökválasztásra –, de az is valószínű, hogy a 65 éves politikus nyilván indulni fog.

Az előzetesen beküldött kérdések alapján azonban sokakat a gazdasági kérdések érdekeltek, az alacsony fizetések és a növekvő árak. Sejthető volt, hogy Putyin minden bizonnyal igyekszik megnyugtatni, türelemre inteni a lakosságot. Ezt megerősítette a műsorvezetők nyitó kérdése:

Befejeződött-e a gazdasági válság?

„A recesszió az orosz gazdaságban véget ért, megindult a növekedés" – válaszolta Putyin, elismerve, hogy a 90-es évekhez képesti javulás után az elmúlt években

• 10-ről ismét 13 százalékra nőtt a szegények aránya, csökkentek a reálbérek.
• De biztatónak találta, hogy szerényen ismét növekedésnek indult a GDP, rekordalacsony az infláció 4,1 százalék, az arany- és valutatartalék a 2016 eleji 368 milliárd dollárról mostanra 405 milliárd dollárra nőtt.
• A várható élettartam 70-ről 72 évre nőtt, 2000 óta harmadára csökkent a csecsemőhalandóság

– sorolta az eredményeket Putyin, ám a műsorvezetők ismét a kérdésekből idéztek számokat.

• Egy vidéki orvos 10 ezer rubelt  (1 rubel 5 forint) keres,
• egy óvónő 7 ezret,
• egy tűzoltó 8 ezer rubelt,
• egy postás 3600 rubelt, ami olyan kevés, hogy Putyin kétségbe is vonta, hiszen az a minimálbér alatt van.
• Aljona Irkutszk megyéből 16 ezer rubeles tanári fizetésére panaszkodott. Putyin szerint a megyében 30 ezer rubel a tanárok átlagfizetése, természetes, hogy egy kezdő tanár kevesebbet kap, de a kétszeres különbség nem helyes. „Megnézzük az ön ügyét is.”

Nem is baj a szankció

Ahogy várható volt, hamar sor került a szankciók kérdésére is, amelyre Putyin várható választ adott.

Az ENSZ-re hivatkozva kijelentette, hogy az ország 52 milliárd dollárt veszített, míg a szankciót bevezető országok 100 milliárdot – „úgyhogy ez kétélű fegyver”. Szerinte egyébként is mindig szankciók sújtották Oroszországot, vagy akár a Szovjetuniót, de még a cári Oroszországot is. 

„ Amint erősebbek vagyunk, Oroszország konkurenciát jelenthet, partnereink mindenféle indokot találtak az ország visszafogására. Ha nem lenne Krím, lenne más” – mentegette az Oroszországban a felmérések szerint támogatott, de a nemzetközi szankciókhoz vezető döntést Putyin, felvillantva a szankciók előnyös oldalát:

„Ez rákényszerít arra, hogy az eszünket is használjuk, ne csak az olajbevételeket: fejlődött a rakétaipar, a repülőgépgyártás, a gyógyszeripar, a mezőgazdaság, Oroszország a világ legnagyobb gabonaexportőre lett, itt az eredmény.” 

És jobb is, ha egy ideig maradnak a szankciók, mert ha megszűnnek, akkor Oroszországnak az ellenszankciókat is fel kell számolnia, ami erősíti a versenyhelyzetet. Addig meg kell erősödniük a hazai cégeknek – magyarázta Putyin.

Leégett ház, szemétteleptől szenvedő lakók

A műsor sokak számára az utolsó reményt jelenti, hogy megoldást találnak problémájukra. Egy asszony a Bajkálon túlról azért telefonált, mert a két évvel ezelőtti erdőtüzekben leégett az otthona, de gyerekével nem kapott lakható otthont. Putyin ígéretet tett, hogy utánanéz a helyzetnek a kormányzóval. Moszkva megyéből azért gyűltek össze egy lakótelep lakói, mert a közelben ötven éve növekvő szeméttelep miatt elviselhetetlen a szag. Putyin megdorgálta azt, aki felépítette a lakótelepet a szeméttelep mellé, nem gondoskodva a megoldásról. 

Bejelentkeztek a világ legnagyobb tavának közepéről, a Bajkál-tavon lévő Olhon szigetéről is, ahol viszont épp a túl szigorú környezetvédelmi előírásokra panaszkodtak, amelyek miatt a Budapestnél másfélszer nagyobb szigeten a szabályozás miatt lehetetlen utat építeni, rendes infrastruktúrát kidolgozni. „Feljegyeztem a problémát, de ezt a környezetvédelmi szervezetekkel együtt kell megoldani.”

Sztavropol megyéből árvízkárosultak jelentkeztek, akik még mindig nem kapták meg az újjáépítéshez ígért támogatást. Putyin szerint a központ a pénzt elutalta, ezért

Moszkvában élnek a gyerekeim

A demográfiai kérdés kapcsán egy kórházba jelentkeztek be, ahol egy újszülöttet is bemutatva egy orvos az anyák támogatásának jövőjéről kérdezett. A korlátozottan felhasználható, a második gyermek után járó 450 ezer rubeles (2,25 millió forintos) anyasági tőke megadásának további növeléséről, a gyesnek megfelelő támogatás jelképes – esetenként alig havi ezer forintnak megfelelő – összeg emeléséről. Ezután Putyin ismét megkapta a mit legjobban utál: kérdést a magánéletéről. Hogy hívják az unokáit?

„Vannak unokáim, vannak, az egyik már óvodás. De ha csak a nevet kimondom, azonosítják, nem hagyják békén, pedig az egészséges fejlődéséhez az kell, hogy ugyanúgy érintkezhessen a külvilággal, mint bárki más, kérem, értsék meg. A második nemrég született – árulta el végül Putyin, aki azt is megjegyezte, hogy a gyerekei, „bárki bármit is mondjon, itt élnek”. (Két lánya közül az egyik egyes hírek szerint Hollandiában él.) A másik a gyanú szerint Jekatyerina Tyihonova néven él, a 31 éves nő aktívan foglalkozik akrobatikus rock and rollal, 2015-ben ment férjhez Kirill Samalovhoz, aki saját apja révén áll közel Putyin köréhez.

Becsúszott egy kis európai buzizás

Ukrajna csak másfél órával a műsor kezdete után került szóba, annak kapcsán, hogy az ukrán elnök az orosz birodalomtól való végleges elszakadás bizonyítékaként értékelte, hogy Ukrajna megkapta vízummentességet az EU-tól. Petro Porosenko Mihail Lermontov versével üzent Oroszországnak, amelynek címe „Ég veled, mosdatlan Oroszország”.

Putyin nagyra értékelte, hogy Porosenko érdeklődik az orosz irodalom iránt, és idézett Lermontov rövid versének folytatásából. A versben a katonaként szolgáló Lermontov a rabok és urak országától búcsúzik, és a világoskék mundértól. Putyin sok sikert kívánt Ukrajna európai integrációjához, figyelmeztetve az ukrán elnököt, hogy mindig nézzen körül,

Legyen éber, mert Európában sokkal több a világoskék mundér, mint Oroszországban.

A világoskék az orosz nyelvben ma már a meleg argó megfelelője, az utalás egyértelmű volt.

Putyin szerint Comey Snowdenné lett

Bejelentkezett egy arizonai férfi, aki videóüzenetben kért tanácsot: mit tegyen a hazájában terjedő oroszgyűlölet ellen? „Hogyan győzze meg honfitársaimat arról, hogy Oroszország nem ellenség?” – kérdezte Jeremy.

„Mi nem tartjuk az Egyesült Államokat ellenségnek. Kétszer is, amikor nagy válság volt, a két ország egymás oldalán küzdött. Az oroszgyűlölet terjedését látjuk, de ennek amerikai belpolitikai okai vannak. Én nem adhatok tanácsot, csak megköszönhetem állásfoglalását” – mondta Putyin, aki a három hét múlva Hamburgban a G-20 fórumán találkozik Donald Trumppal. Putyin szerint az Egyesült Államokkal Oroszország együttműködhet 

• az atomfegyverek terjedésének megakadályozásában,
• a szegénység elleni küzdelemben és a környezetvédelemben, még azután is, hogy az Egyesült Államok elnöke kilépett a párizsi klímamegállapodásból. „Felesleges sértésekkel dobálózni, az Egyesült Államok nélkül nem lehet érdemi eredményt elérni a globális környezetvédelemben.”
• Szíriában, általában a Közel-Keleten, amit bizonyít, hogy az iráni atomkérdést közösen rendezték. 
• Délkelet-Ukrajnában. Putyin bízik Washington konstruktív szerepében, még akkor is, ha amerikai „belpolitikai okokból kiéleződött a viszony” Oroszországgal.

Az FBI elbocsátott igazgatójának állításait kommentálva – amelyek szerint Trump meg akarta akadályozni az elnök körüli emberek orosz kapcsolataira kiterjedő vizsgálatot – Putyin kijelentette:

James Comey bizonyítékok nélkül állította, hogy Oroszország beavatkozott a választásokba, de jó, hogy legalább azt elismerte, hogy Oroszország nem manipulálta az elnökválasztáson a szavazatszámlálást. Szerinte érthetetlen a vád, hogy Oroszország hatni akart az amerikaiak gondolkodására – elvégre minden módon ezt teszi az Egyesült Államok is. „Le kéne hajtanunk a fejünket? Van véleményünk, ezt nem titkoljuk, ez nem valamiféle áskálódás.”

Putyin szerint elgondolkodtató, hogy Comey felvételt készített Trump vele folytatott beszélgetéseiről, és „azt egy barátján keresztül eljuttatta a sajtóhoz. 

Nem úgy viselkedett, mint az FBI feje, hanem mint egy jogvédő. Miben különbözik akkor Snowdentől?

– vont párhuzamot az Oroszországban menedékjogot élvező, az amerikai nemzetbiztonsági szolgálat lehallgatási gyakorlatáról szóló információkat kiszivárogtató Edward Snowden és Comey között.

„Ha eljárás indulna Comey ellen, neki is készek vagyunk politikai menedékjogot biztosítani” – jelentette ki Putyin.

Egy halálos beteg lány a kórházat kérte vissza

Hogy mennyire az utolsó reményt jelenti Putyin műsora, azt a Murmanszk megyei Apatyitiből bejelentkezett Dása mutatta meg.

A rák végső stádiumában lévő fiatal lány azért könyörgött, hogy városa visszakapja a kórházat. Megszűnt a szülészet, a kardiológia, nincsenek szakorvosok, messzire kell mennünk a segítségért – mondta a sokáig félrekezelt lány. „Élni akarunk, nem túlélni, kérem, segítsen, nem magamnak kérem” – mondta Dása, aki kicsikarta Putyinból, hogy mégis a magánéletéről beszéljen: ugyanígy kezelték hátfájással az apját is, mire rájöttek, hogy rák, és sikerült kezelni, végül nem is abba halt bele, 88 évesen. „Ne veszítsd el a reményt, én is mindent megteszek, amit tudok, a te ügyedben is” – mondta Putyin. A kórházról elmondta, sok egészségügyi intézmény épült, és valóban hiány van szakemberekből, akikre ezért sokat kell várniuk a betegeknek.

Elnök úr, hasson oda a válogatottnak!

A fociról az ország legnyugatibb csücskéből, Kalinyingrádból kérdezték Putyint, a 2018-as vb-re készülő egyik stadionból. A mozgássérült gyerekeket futsalra oktató edző az alkalmas termek hiányát is felemlegette, majd azt kérdezte, mi lesz a stadionokkal a vb után.

„Sosem engedjük meg, hogy a stadionok piaccá változzanak” – idézte fel megint a kilencvenes éveket Putyin, aki szerint a 2014-es szocsi téli olimpia után is bizonyították, hogy később is hatékonyan használhatók az objektumok (bár sok üresen álló lakótelepről jöttek beszámolók a következő években.) 

De ami még fontosabb: a vb-n a házigazda oroszoknak jól is kéne játszaniuk. Márpedig most nem a legjobbak – még ha a FIFA meglehetősen suta világranglistáján megadott 63. hely túlzó is, a harminc hellyel előbb lévő magyar válogatottnak könnyedén gurított egy hármast júniusban.

„Nem tudna esetleg ön odahatni, hogy legalább kezdjenek el játszani?” – kérdezte a kalinyingrádi férfi.

„Nem akarok én itt villámokat szórni, persze mindenki a legjobbat várja a válogatottunktól” – Putyin elmondta, hogy külföldön sokszor megmondják neki, ne várjon sokat az orosz focitól, amíg sok lesz a légiós, és nem gondolnak az utánpótlásra. „Igazuk van, de erősödik a képzés, biztos vagyok benne, hogy idővel lesz jó válogatott.”

Aztán az elnök kiszúrta Valerij Gazzajev egykori válogatott futballistát, a 2005-ös UEFA-győztes Zenit edzőjét, és nekiszegezte a kérdést, lesz-e jó válogatott. Gazzajev az utánpótlás fontosságáról beszélt, aztán inkább ő kérdezett vissza, mit gondol az elnök úr, milyen eredmény volna jó.

„Ezt én akartam megtudni öntől, erre visszadobja a labdát?”

„Őszintén megmondom, az ön véleményem pont az, mint az öné” – jópofáskodott Gazzajev, mire végül Putyin azt mondta, reméli, hogy a csapat végig küzdeni fog.

A villámkérdéseknél elmondta:

• A legnagyobb hal, amit kifogott, 20 kilogrammos.
• Igen, emlékszik, hogyan élnek az egyszerű emberek, ő is az volt, ma is lekapcsolja a villanyt, ha kilép a szobából, nem pazarolja az államot.
• Viccet nem ismer magáról, egyetlen róla szóló könyveket sem olvasott el.
• Kit szeretne utódjául? „Ezt majd eldöntik az emberek.” (Ezt a kérdést Putyin maga választotta ki a beérkezettekből.)

Ez jó apropó volt, hogy rákérdezzenek a 2018-as elnökválasztásra, elvégre még mindig nem tudni hivatalosan, indul-e Putyin.

A kérdés elmaradt, csupán annyi hangzott el, milyen feladattal kell megbirkóznia a következő hat évben annak, akit az ország megválaszt jövőre.

Putyin ki is jelölte a fő feladatokat: csökkenteni a szegénységet, javítani a lakáskörülményeket, fejleszteni a gazdaságot, növelni a munkahatékonyságot, ami a digitális technológia révén lesz lehetséges. Ahogy várható volt, Putyin nem mondta ki, hogy indulna a jövő évi választásokon, bár egyelőre elképzelhetetlennek tűnik, hogy ne így történjen.