Putyin végtelenül cinikusnak minősítette az új amerikai szankciókat
További Külföld cikkek
- Vlagyimir Putyin bocsánatot kért az azeri elnöktől az utasszállító gépet ért „tragikus incidens” miatt
- Letartóztattak egy férfit, miután whiskyt öntött a szenteltvízbe a karácsony esti misén
- Embert ölt a volt politikus, aki vadászat közben vaddisznónak nézett egy férfit
- Magyarország volt pekingi nagykövete megdöbbenve figyeli a német gazdaság öngyilkosságát
- Majdnem minden ötödik gyerek háborús övezetben él az UNICEF jelentése szerint
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az Oroszország ellen tervezett új amerikai szankciók „végtelenül cinikusak", és azt mutatják, hogy az Egyesült Államok a saját szövetségesei rovására próbálja megvédeni a geopolitikai érdekeit. A finnországi Savonlinnában beszélő orosz elnök azt mondta, hogy a szankciók pontos tartalmának ismeretében mindenképpen válaszolni fognak rájuk. A törvény tervezetét az amerikai képviselőház már elfogadta, de hátra van még szenátus jóváhagyása, ami még a héten meg is történhet.
Putyin azt is kijelentette, hogy Oroszország egyelőre visszafogottan viselkedik Washington politikájával szemben, de nem lehet mindig eltűrni mások szemtelenségét. „Nagyon visszafogottan, nagyon türelmesen viselkedünk, de egy adott ponton válaszolnunk kell, mert nem lehet eltűrni a végtelenségig az arcátlanságot országunkkal szemben" – mondta a Sauli Niinisto finn elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A szankciók indoklásául Washingtonban a 2016-os amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozást hozzák fel, amelyek ügyében vizsgálat folyik. Erről Putyinnak az a véleménye, hogy „oroszellenes hisztériakeltés folyik", szerinte a nemzetközi kapcsolatokat belpolitikai célok miatt áldozzák fel. Szerinte a szankciók teljes mértékben megsértik a nemzetközi jogot. Putyin szerint közösen sokkal hatékonyabban lehetne rendezni a nemzetközi válságokat.
A szenátus, aztán Trump jön
A Fehér Ház eleinte habozott, a héten azonban Sarah Huckabee Sanders szóvivő megerősítette, hogy Donald Trump várhatóan aláírja a szankciókat. Anthony Scaramucci, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója azt mondta, hogy Trump akár vétózhat is, de csak azért, mert adott esetben még keményebb intézkedéseket szeretne.
A törvénycsomagban megfogalmazott szankciók vállalatokat és egyéneket vesznek célba, köztük az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket. A törvény korlátozná az Egyesült Államok beruházási lehetőségeit orosz vállalatokban, és amerikai cégek nem vehetnének részt olyan energetikai projektekben, amelyekben orosz vállalatok részesedése 33 százalékos vagy ennél nagyobb arányú. Amerikai bankok már eddig sem folyósíthattak hosszú lejáratú hiteleket energetikai projektekkel foglalkozó orosz vállalkozásoknak.
Az új szankciók európai, német, holland, osztrák, francia vállalatokat is érintenek: pénzbüntetést kellene fizetniük azoknak a vállalatoknak, amelyek részt vesznek orosz energetikai beruházásokban, köztük a több mint 11 milliárd dolláros beruházással készülő Északi Áramlat-2 olajvezeték megépítésében, vagy valamilyen módon segítik ezeket a beruházásokat. A tervezet eddigi végső változata szerint azonban az európai vállalatokra kirótt büntetés nem kötelező érvényű, az elnök döntésétől függ.
A törvénycsomag fontos része, hogy
Vagyis Donald Trump nem oldhatná fel a Moszkva elleni szankciókat saját hatáskörében.
Az EU figyelmeztetett
Az Európai Unió tyúkszemére léphet az USA a kilátásba helyezett, Oroszország elleni szankciószigorítással. Brüsszelben ugyanis úgy látják, az amerikai képviselőház által már elfogadott javaslat egyoldalú módon büntetne olyan európai cégeket, amelyek például az orosz energiaexportban érdekeltek és veszélyeztetné az EU energiabiztonságát. Az Európai Bizottság válaszlépést helyezett kilátásba a törvény megszavazásának esetére.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború veszélyével fenyeget az Oroszország elleni újabb amerikai szankciók ügye, figyelmeztetett a német gazdasági miniszter is. Aggodalmának adott hangot a kormány Oroszország-ügyi megbízottja és a Kelet-Európában működő német vállalatok érdekképviselete is.