Trump Észak-Koreának: A fegyvereink csőre vannak töltve

A katonai megoldások már a helyükön, csőre töltve, ha Észak-Korea oktalanul cselekedne. Remélhetőleg Kim Dzsongun talál más utat!

– írta Twitteren Donald Trump.

Military solutions are now fully in place,locked and loaded,should North Korea act unwisely.  Hopefully Kim Jong Un will find another path!

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2017. augusztus 11.

Az amerikai elnök már napok óta kisebb-nagyobb intenzitással üzenget az szárnyait és rakétáit próbálgató Kim Dzsongunnak. Három napja arról beszélt, hogy ha kell, tűzzel-vassal fellépnek az észak-koreai veszély ellen, majd csütörtökön azt mondta, "ha megtámadnak minket vagy a szövetségeseinket, olyan dolgok fognak velük történni, amiket el sem tudnak képzelni".

Az oroszok is készenlétben

Mindeközben az MTI arról ír, hogy Oroszország az észak-koreai helyzet miatt fokozott hadkészültségbe helyezte a légvédelmét a Távol-Keleten. Ezt Viktor Ozerov, az orosz szenátus védelmi és biztonsági bizottságának volt elnöke közölte a Ria Novosztyi orosz hírügynökséggel.

A szenátor szerint az orosz hadsereg figyeli az Észak-Korea körül kialakuló helyzetet, és fokozott megfigyelés alatt tartja azokat a területeket, ahonnan rakétákat lőhetnek ki. Ozerov felhívta a figyelmet arra, hogy a légvédelem feladata Oroszország területének a védelme arra az esetre is, ha az észak-koreai rakéták célzó rendszerében hibás koordinátákat táplálnának be, ugyanis "a tévedés valószínűsége ebben az esetben meglehetősen nagy". Ozerov szerint Oroszországot nemcsak Észak-Korea lépései, hanem az Egyesült Államok esetleges válasza is a védelmi intézkedések fokozására készteti.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig a kormányközeli RT szerint kijelentette, hogy 

Lavrov arról is beszélt, hogy a mindkét oldalon egyre inkább elmérgesedő retorika ellenére reméli, hogy győzni fog a józan ész.

Már Dél-Korea is fegyverkezik 

A korábbi hezitálás után már Dél-Korea is azon dolgozik, hogy a hadereje felkészülten várjon egy esetleges konfiktust – írja a Reuters.

Mun Dzsein, az ország májusban megválasztott elnöke múlt hónapban még amellett állt ki – és erről győzködte Trumpot –, hogy párbeszédben kell keresni a megoldást az észak-Koreai helyzetre. A legutóbbi, július 28-i északi rakétateszt után viszont már elrendelte az amerikai THAAD rakétavédelmi rendszer mozgósítását, annak ellenére, hogy korábban még környezetvédelmi okokra hivatkozva ezt elhalasztotta.

Az amerikai védelmi minisztérium a héten közölte, hogy Dél-Korea kérésére átgondolják a két ország közötti kétoldalú rakétamegállapodást, hogy a dél-koreaiak felturbózhassák a haderejüket. Mun pedig arról beszélt Trumpnak telefonon, hogy atomtengeralattjáról is akarnak építeni. A Reutersnek nyilatkozó egyik szakértő attól tart, hogy mindez még tovább fokozódó fegyverkezési versenyhez vezethet a térségben.

Az egyre fokozódó észak-koreai konfliktusról, a Trump-Kim csörtéről és a várható fejleményekről ebben a cikkben írtunk részletesebben:

A németek inkább békés megoldást szeretnének

Angela Merkel német kancellár és Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje is békés megoldást sürget. Merkel pénteken bírálta a szembenálló felek közötti hangvételt: szerinte sem a kijelentések élességének  fokozása, sem a katonai beavatkozás nem jó válasz.

Martin Schulz a konfliktus megoldására az iráni atomegyezményhez hasonló diplomáciai megállapodást javasolt. Szerinte eljött a diplomáciai beavatkozás ideje a katonai eszkaláció megakadályozására, ehhez pedig meg kell hallgatni az ENSZ biztonsági tanácsában jelen lévő minden ország javaslatát.

A 2015-ben megkötött iráni atomegyezményről évekig zajlottak a tárgyalások, aminek az eredménye az lett, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra, cserébe pedig a nagyhatalmak megszűntették az Irán ellen bevezetett gazdasági szankciókat.

Közben folyamatosan mennek a tárgyalások a háttérben

Az APNews szerint a háttérben folyamatosan tárgyal egymással az USA és Észak-Korea, bár konkrét eredményekről nem tudni (vélhetően nincsenek is, ezek a megbeszélések inkább egy későbbi, komolyabb tárgyalást alapozhtnak meg). A két fél elsősorban az Észak-Koreában fogva tartott amerikaiakkal kapcsolatban kommunikál egymással, ahogy tették azt Otto Warmbier ügyében.

Amerikai oldalról Joseph Yun nagykövet, észak-koreai részről pedig a diplomata Pak Song Il vesz részt az interakcióban, amit "New York-i csatornának" hívnak. Ezen kívül nincs hivatalos diplomáciai kapcsolata a két országnak egymással –  még mindig ellenségnek számítanak –, Yun pedig az egyetlen amerikai diplomata, aki kapcsolatban áll észek-koreai kollégiáival.

Nyitókép: Nicholas Kamm/AFP