Szilvia
5 °C
16 °C

Clinton: Én kampányoltam, Trump meg reality show-t folytatott

2017.09.06. 14:44 Módosítva: 2017-09-06 15:03:46

Hillary Clinton volt demokrata elnökjelölt új, What happened (Mi történt) című könyvében írta le meglátásait a tavalyi elnökválasztási kampányról, és arra is kitért, szerinte mi vezethetett a vereségéhez Donald Trump ellen.

Ez lesz Clinton eddigi harmadik könyve, ami csak jövő kedden jelenik meg, de a CNN már előre szerzett egy példányt egy floridai könyvkereskedéstől. A CNN szerint a hangvétel a harciastól a békülekényig váltakozik a 494 oldalas könyvben.

Visszanéz a kampányra

Clinton a könyvében hosszasan elemzi a kampányt. Állítása szerint veresége után hónapokat töltött különböző tanulmányok, beszámolók és cikkek átolvasásával. „Azt hiszem, nem mértem fel, milyen hamar változott meg a környezet" – írta. Úgy gondolja, hogy ő egy hagyományos elnökjelölti kampányt folytatott, gondosan kidolgozott elképzelésekkel, és alkuk árán megkötött szövetségekkel, miközben

Trump egy reality show-t csinált, ami szakszerűen és megállás nélkül szította az amerikaiak dühét és ellenérzéseit.

A volt demokrata elnökjelölt egy sor magyarázattal szolgál arra, hogy mi történt a kampány alatt, és a saját meglátása szerint miért veszített. Egyes folyamatok szerinte rajta kívül álltak, de van, amiben nem tagadja, hogy hibázott. „Okolhatjátok az adatokat, az üzenetet, bármit – de én voltam a jelölt. Ez az én kampányom volt, az én döntéseim" – írta. A könyvben elismeri, hogy rosszul nézett ki, hogy fizetett beszédeket adott Wall Street-i bankoknak a válság után. A külügyminiszterként magánszerveren folytatott levelezését pedig újból ostobaságnak nevezte.

Viszont miközben elismeri, hogy egy sor tényező, köztük a saját hibái is gondot okoztak, az utolsó hetet tartja igazán vízválasztónak. „Comey levele mindent felforgatott" – írta. A bírálatból pedig jócskán kijut James Comey-nak, a „meggondolatlan FBI-igazgatónak", aki 11 nappal a választás előtt bejelentette, hogy újranyitották a vizsgálatot a külügyminiszterként magánszerveren folytatott levelezésének ügyében. Azonban rajta kívül is kitér azokra, akik kétségbe vonták a kampányát, mint Joe Biden alelnök, vagy előválasztási riválisa, Bernie Sanders vermonti szenátor, aki Clinton szerint szintén felelős a történtekért.

Az oroszokra is kitért

A könyv közepén Clinton részletesen ír Oroszország beavatkozásáról a választásokba, nyíltan azon tűnödve, hogy vajon megváltoztatta volna-e a helyzetet, ha Barack Obama keményebben reagál nyilvánosan. Azt pedig sajnálja, hogy nem nézhet szembe elnökként Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Azt írta, meg akarta mutatni Putyinnak, hogy hiábavalóak az erőfeszítései a választás befolyásolására és egy neki kedvező báb beültetésére a Fehér Házba.

Azt is ostorozza, ahogy a média az emailügyét kezelte, a New York Timest pedig külön is kiemelte. Azt sem érti, hogy first ladyként, szenátorként és külügyminiszterként, valamint kétszeres elnökjelöltként végzett munkája ellenére miért volt rossz a megítélése. „Miért irányul felém ekkora düh? Komolyan kérdezem, mert elképzelésem sincs" – teszi fel a kérdést, mielőtt arra jut, hogy:

Szerintem részben azért, mert nő vagyok.

Az utolsó nap

Clinton részletesen leírja az elnökválasztási kampány utolsó 24 óráját. Az eufórikus, katarzisszerű kampányzárótól, a választási eredményekkel együtt érkező bizonytalanságig és végül a bukás pillanatáig.

A körülötte lévőkről is nyíltan ír, elmeséli, hogyan ölelte át Barack Obama a kampány utolsó napján, és súgta a fülébe, hogy

Menni fog. Nagyon büszke vagyok rád.

A választás napján férje szivarról szivarra gyújtott az idegességtől, Hillary pedig ledőlt egy rövid alvásra. Amikor felébredt, látta, hogy megfagyott körülötte a levegő. Akkor érkeztek meg az első eredmények.

A sokkszerű eredmény után Obama bíztatta, hogy minél előbb hívja fel telefonon Donald Trumpot. „Kétséget kizáróan az életem egyik legfurcsább eseménye volt az a hívás" – írja. „Gratuláltam Trumpnak, és felajánlottam, hogy mindent megteszek, hogy zavartalan legyen az átmenet" – írja. „Mindez furcsán szokványosan zajlott, mint amikor felhívod a szomszédot, hogy sajnos nem tudsz elmenni a grillpartyra" – írta, hozzátéve, hogy az egész nagyon rövid volt, de alig bírt megszólalni az egész sokkhatástól.

Kiáll a házassága mellett

A könyvben a magánéleti vonal is hosszasan előkerül, közte a kapcsolata az anyjával, a lányával, Chelsea-vel, és persze főként férjével, Bill Clinton exelnökkel. A házasságukról azt írta, hogy sokkal több boldog napjuk volt együtt, mint bosszankodással teli.

Mivel nincs Hillary Clinton memoár Bill Clinton és a Lewinsky-botrány nélkül, ezt a kérdést sem kerüli ki a könyv. Hillary elmeséli, hogy a legelkeseredettebb, legfájdalmasabb pillanatokban mindig feltette magának a kérdést, hogy még mindig szereti-e a férjét és együtt tud-e maradni vele úgy, hogy közben nem válik teljesen más emberré. „A válaszom erre mindig az igen volt" – szögezi le. Ezzel is próbálja cáfolni azokat a 2016-os kampány alatt újból előkerült vádakat, hogy ez csak egy politikai látszatházasság már.

A jövővel kapcsolatban bizakodóan ír, a hatalmas elnökjelölti bukás ellenére sem akar visszavonulni a közélettől:

Rengetegen kívánták, hogy tűnjek el. De még mindig itt vagyok.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?