Erdoğan: Egyik éjszaka egyszer csak beállíthatunk

Hétfő reggel óta folyik a szavazás az iraki kurd területeken az 1991 óta széleskörű autonómiát élvező Kurdisztáni Régió teljes, állami szintű függetlenségéről. Ahogy azt több cikkünkben is bemutattuk, a kurdok népszavazási törekvéseit különféle okokból, de széleskörű nemzetközi elutasítása fogadja.

És  miután a kurd vezetők leszavaztak, és elkezdték a sajtó előtt értelmezni, mit is jelent a borítékolható "igen", kiderült, hogy eszük ágában sincs fejjel menni a falnak.

A miniszterelnök Necsirván Barzáni (az elnök, Maszúd unokaöccse) sajtótájékoztatóján például hosszasan méltatta magát a "békés és demokratikus" népszavazást, melyet példaként állított a világ népei elé, de igen szűkszavúan nyilatkozott magáról a lehetséges következményekről. Leszögezte, hogy függetlenség egy "folyamat", amit nem holnap fognak kinyilvánítani, és az út részének tartják a Bagdaddal folytatandó "demokratikus tárgyalások"-at.

De a népszavazással nem akarják kijelölni a jövő Kurdisztánjának határait sem, azaz nem tekintik a Kurdisztáni Régió részeinek azokat a területeket, melyek a 2005-ös iraki alkotmány szerint nem számítanak kurd területeknek, mégis csatlakoztak a referendumhoz.

Több mint húsz éve bizonyítjuk folyamatosan Bagdadnak és a szomszédainknak, hogy fontos szerepet játszunk a régió békéjében és stabilitásában. Ez a szerep a jövőben is megmarad.

- ígérte a miniszterelnök, aki a közös határra harckocsikat küldő, és a törökországi kurd szervezet iraki táborait bombázó Recep Tayyip Erdoğannak is üzent:

Ankarának meg kell értenie, hogy nincs jobb barátja a régióban a Kurdisztáni Régiónál.

Erdoğan: Egyik éjszaka egyszer csak beállíthatunk

A térség legnagyobb, 15-20 milliós kurd kisebbségével rendelkező Törökország – legalábbis a török kormány - ugyanis attól tart, hogy az iraki referendum új lendületet adhat a saját, a török államhatalomtól elidegenített kurdjaik szeparatista törekvéseinek.

A Barzáni-klánnal amúgy valóban jó viszont ápoló Erdoğan ezért a nyilvánosság előtt roppant keményen nyilatkozott. Tartós határzárral fenyegette meg az iraki kurdokat, és annak lehetőségét is felvetette, hogy

Ami katasztrofális csapás lenne az iraki olajkészlet 40 százalékán ülő – és azt ki is termelő - Kurdisztáni Régió számára.

De Erdoğan a katonai beavatkozást sem zárta ki, amikor arra figyelmeztette Erbílt, hogy a török haderő nem céltalanul kezdett hadgyakorlatot múlt hétfőn az Észak-Irakkal határos Sirnak tartományban.

Egyik éjszaka egyszer csak beállíthatunk.

- fenyegetett.

A bagdadi vezetés – mely törvénytelennek minősítette a népszavazást – sem mutatta egyelőre az enyhülés jeleit, ugyanis korábbi fenyegetését beváltva lezárta a közös határokat. És miután Haider al-Abádi iraki miniszterelnök telefonon egyeztetett Haszan Róháni iráni elnökkel, a perzsa állam is csatlakozott a határzárhoz.

(MTI, rudaw.net)