Jövő kedden kinyilváníthatják a katalán függetlenséget

A katalán autonóm parlament vezetése pénteken úgy döntött, jövő kedden délután hatkor tart rendkívüli ülést, amelyen Carles Puigdemont elnök értékeli az aktuális politikai helyzetet - írja az MTI. 

Ez ellenzéket kijátszva nyilvánítanák ki a függetlenséget?

A rendkívüli ülést eredetileg hétfőre tervezték, és egyetlen napirendi pontja az lett volna, hogy a katalán elnök az október 1-jei függetlenségi népszavazás eredményét értékeli. A katalán szocialista párt (PSC) azonban megtámadta az alkotmánybíróságon a parlamenti ülést összehívó határozatot. A bírói testület eljárásba vette a beadványt, és felfüggesztette a parlamenti ülést, amit így törvényesen nem lehet megtartani.

Ezután a katalán elnök maga kezdeménye a katalán parlamentnél keddi felszólalását, ezúttal kihagyva abból a népszavazásra utaló kifejezést. A katalán parlament ellenzéki pártjai attól tartanak, hogy az ülésen a függetlenségi pártok a napirend módosításával az utolsó pillanatban határozatot terjesztenek be Katalónia elszakadásának kinyilvánításáról.

Carles Riera, a baloldali Népi Egység (CUP) nevű függetlenségi párt képviselője pénteken azt állította, hogy már tárgyalnak a Junts pel Sí (Együtt az igenért) katalán kormányzó pártszövetséggel a függetlenségről szóló nyilatkozat szövegéről, amelyet a katalán elnök majd felolvas a keddi parlamenti ülésen. Ezt azonban a katalán kormány részéről senki sem erősítette meg. 

Artur Mas, Katalónia előző elnöke a Financial Times-nak adott, pénteken publikált interjújában azt mondta Katalónia még nem áll készen a valódi függetlenségre, mert olyan alapvető dolgok hiányoznak az állammá váláshoz, mint a területi ellenőrzés és az igazságügyi rendszer, illetve az adók beszedésének megoldása.

43 százalék 90 százaléka elszakadna

Pénteken a katalán kormány az október 1-jei függetlenségi népszavazás hivatalos végeredményét is közzétette, ez nem sokban tér el az előzetesen közölt számoktól. A kormány adatai szerint a választásra jogosult 5,3 millió állampolgár közül összesen 2,28 millióan szavaztak a brutális rendőri fellépés ellenére is megtartott alkotmányellenes referendumon, ami 43 százalékos részvételi arányt jelent. A függetlenségre 2,04 millióan voksoltak, ez a leadott szavazatok 90,18 százalékát jelenti. Ugyanerre több mint 177 ezren mondtak nemet (7,83 százalék). Mintegy 50 ezer ember adott be üres szavazólapot, és csaknem 20 ezren szavaztak érvénytelenül.

A népszavazásnak nem volt érvényességi küszöbe, a katalán kormány ígérete szerint amennyiben többen szavaznak a függetlenségre, mint ellene, megindítja az elszakadási folyamatot Spanyolországtól. A spanyol központi választási tanács korábban egyhangúlag nyilatkozatot fogadott el, amelyben "értéktelennek" nyilvánította az eredményt, és kifejtette, hogy a vasárnap történteket nem lehet népszavazásnak tekinteni, mivel célja alkotmányellenes volt, és nélkülözte "az objektivitás és átláthatóság" garanciáit.

A testület megállapításait eljuttatta a spanyol és katalán kormánynak, az Európai Parlament, az Európai Tanács elnökeinek és az ENSZ főtitkárának.

Ínigo Méndez de Vigo, spanyol kormányszóvivő a kabinet pénteki ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta: a katalán parlament által elfogadott függetlenségi nyilatkozatnak nem lenne nemzetközi támogatása.  Megismételte a spanyol miniszterelnök korábbi kijelentését, hogy amennyiben a katalán kormány visszatér a törvényességhez, akkor készek vele a párbeszédre.