Madrid döntött: felfüggesztik a katalán vezetést

• A katalán kormány leváltását javasolta Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök, erről rendkívüli kormányülésen döntöttek
• A katalán minisztériumok és a parlament is tovább működne, de nem hozhatna a spanyol alkotmánnyal ellentétes döntéseket
• Rajoy előrehozott választásokat akar Katalóniában
• A spanyol kormánydöntéseket megküldték a szenátusnak, aminek mindent jóvá kell még hagynia, de ott megvan a többség a tervezett intézkedések mögött
• Rajoy szerint Katalónia autonómiája megmarad, a törvényességet állítják helyre, katalán függetlenségpártiak viszont puccsról beszélnek
• Carles Puigdemont katalán elnök szombat este 9-kor tart beszédet, de ott lesz a délutáni barcelonai tüntetésen is

Azt javasolják a spanyol szenátusnak, hogy függesszék fel a katalán elnököt, az alelnököt és az egész kormányt, jelentette be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök sajtótájékoztatóján. Ezzel újabb fokozatba kapcsolt a katalán függetlenség miatti spanyol politikai válság.

Délelőtt 10-től tartott órákon át rendkívüli ülést a spanyol kormány, amin az alkotmány 155. cikkelyének aktiválásáról, és a több madridi ellenzéki párttal is egyeztetett lépésekről döntöttek, miután szerintük a katalán elnök nem tisztázta, hogy – a Madrid által el nem ismert, október 1-jei függetlenségi népszavazásra hivatkozva – kikiáltotta-e október 10-én a függetlenséget vagy sem, illetve nem tett le a függetlenségi törekvésekről.

Rajoy arról beszélt, hogy a spanyol kormány döntése alapján a katalán minisztériumok tovább működnének, de a katalán kormány feladatait átvennék. Azt mondta, ezzel szerinte nem függesztik fel Katalónia autonómiáját és önrendelkezését, csak azokat váltják le, akik a mostani helyzetért felelősek, és visszatérnek a törvényességhez.

A katalán parlament is tovább működik majd, de nem dönthet miniszterek kinevezéséről, sem olyan intézkedésekről, amik ellentétesek az alkotmánnyal, vagy a katalán önrendelkezési statútummal, és a madridi vezetésnek harminc napig vétójoga lenne.

Rajoy azt mondta, négy fő céljuk van a mostani döntésekkel:

• visszatérni a törvényességhez
• visszahozni a normális együttélést
• folytatni a gazdasági talpraállást
• megtartani egy szabályos választást.

Rajoy tervei szerint hat hónapon belül, de lehetőség szerint minél előbb előrehozott választást tartanának Katalóniában.

A kormánydöntéseket többek között azzal indokolták, hogy a katalán vezetés nem a törvényességet szem előtt tartva járt el az elmúlt hetekben, és lépései súlyosan érintik Spanyolország általános érdekeit.

A szenátushoz kerül

Az alkotmány 155. cikkelye ad lehetőséget a spanyol kormánynak Katalónia mostani autonómiájának több lépcsős megvonására. Ilyet korábban még soha nem vezettek be, ezért Rajoy mostani bejelentése ellenére sem nagyon tudni, hogyan nézne ki pontosan a gyakorlatban.

Mindenesetre a cikkely aktiválását hivatalosan a spanyol szenátusnak is meg kell szavaznia, mielőtt a kormány ténylegesen léphetne a régióban. A kormányülésen elfogadott döntéseket megküldték a felsőháznak, aminek egyik bizottsága már szombaton kora délután összeül. Lehetőséget kell adniuk a katalán kormánynak is az érvelésre, majd pedig a javaslatcsomagról vitát és szavazást kell tartaniuk. A szavazás október 27-én, pénteken lesz. Külön eseti parlamenti bizottság alakul meg jövő kedden, amelynek feladata, hogy megvitassa a tervezett intézkedéseket.

Ez lehet egy újabb, sokadik határidő, legalábbis a katalán egységpárti ellenzék szerint Puigdemont még előállhat valamilyen egyezségi javaslattal, hogy elkerülje a legrosszabbat. Ezt leszámítva viszont nem nagyon lehet kérdés, hogy jóváhagyják-e majd a kormányintézkedéseket. Rajoy konzervatív pártjának többsége van a felsőházban, ráadásul a kormányülés előtt külön egyeztettek a legfontosabb madridi ellenzéki pártokkal, például a szociáldemokratákkal, hogy minél egységesebbnek tűnjön a fellépés. A szocialisták is azzal érveltek, hogy a mostani döntések nem az autonómia felfüggesztését jelentik, hanem a megsértett törvényesség és alkotmányos rend helyreállítását Katalóniában.

Mi lesz a katalán válasz?

Az egyelőre megjósolhatatlan, hogyan lép erre a katalán elnök és a függetlenség hívei. Puigdemont csütörtöki levelében figyelmeztette Mariano Rajoy-t: ha Madrid elindítja a katalán kormány elleni lépéseket, akkor az ország leggazdagabb, 7,5 milliós tartománya formálisan is szavazhat parlamentjében az elszakadásról, ami eddig még nem történt meg. Viszont a spanyol lapok arról írtak szombaton, hogy az ügyészség arra készül, lázadás miatt emel vádat Puigdemont ellen, ha ilyet lépne.

Puigdemont hivatalosan majd este 9-kor tart beszédet, de előtte ott lesz az 5-kor kezdődő barcelonai tüntetésen.

Barcelonában már korábban tüntetést hirdettek meg szombatra, hogy követeljék a héten őrizetbe vett Jordi Sánchez és Jordi Cuixart katalán vezetők elengedését, akiket a népszavazás szervezőiként a spanyol hatóságok lázítással gyanúsítanak. A közvetlen madridi irányítás ellen pedig  szinte borítékolni lehet az utcai tüntetéseket. Ráadásul előállhat az a helyzet is, hogy a spanyol kormány eldöntötte a katalán vezetés felfüggesztését, ami azonban nem tartja érvényesnek ezt a döntést. Ez megint az erőszak kiújulásával fenyeget.

Az egyik katalán kormánytpárt, az ERC egyik képviselője, Marta Rovira Vergés szerint a spanyol kormány puccsot követ el egy törvényesen és demokratikusan megválasztott többség ellen. Más függetlenségpártiak szerint visszatértek a Franco-diktatúra idejéhez.

Már csütörtökön megmondták, ez jön

A spanyol kormány előbb hétfőig, majd csütörtökig adott határidőt arra Carles Puigdemont-nak, hogy tegye világossá, kikiáltotta-e múlt héten a függetlenséget, és tegyen le az elszakadási törekvésekről.

A tartomány kormánya továbbra is tartotta magát a katalán elnök kétértelmű beszédéhez, habár a levélben azt is leszögezték, hogy a parlamentjük formális szavazást nem tartott. Puigdemont október 10-én arról beszélt a katalán parlamentben, hogy Katalónia a Madrid által el nem ismert október 1-jei népszavazással felhatalmazta a katalán kormányt, hogy deklarálja a függetlenséget. Ezt Puigdemont megtette, majd azonnal felfüggesztette a nyilatkozat végrehajtását, tárgyalásokra szólítva fel Madridot.

A spanyol kormány azonban tárgyalásokra csak akkor lett volna hajlandó, ha Puigdemont elállna a függetlenségtől, máskülönben zsarolásnak tartotta, illetve azt hangsúlyozta, hogy vissza kell térni a törvényességhez, ami megelőz bármilyen demokratikus párbeszédet. Már múlt héten azzal fenyegetőztek, hogy ha Puigdemont nem teszi világossá álláspontját, vagy pedig a függetlenséget erősíti meg, akkor elkezdik átvenni a katalán vezetés jogköreit. Csütörtökön pedig belengették, hogy a szombati kormányülésen meg is lépik ezt.

Unortodox El Clásico

Erre az elmúlt napokban egyelőre nem százezres tüntetésekkel válaszoltak a katalán függetlenség támogatói. Helyette formabontóbb eszköz bevetését javasolta Madrid és Barcelona konfliktusában az elfogott Jordi Sánchez.

A Katalán Nemzetgyűlés nevű, eredetileg a katalán nyelv és kultúra ápolására létrejött szervezet elnöke arra kérte a függetlenség híveit, hogy bankbetétjeikkel szavazzanak, és vegyék ki pénzüket a bankokból, amelyek már a múlt héten bejelentették, hogy áthelyezik központjukat Katalóniából Spanyolország más részébe. Köztük van Katalónia legnagyobb, Spanyolország harmadik legnagyobb bankja a „la Caixa", amelynek eszközállománya majdnem háromszorosa Magyarország éves GDP-jének. A bank két hete már hivatalosan is Valenciába tette székhelyét.

Kérdés, ténylegesen mekkora bankroham lesz a felszólításból. Egyrészt, nem biztos, hogy a betétesek szívesen rántják ki a pénzüket a befektetési politikája miatt biztonságosnak tekintett bankból, másrészt itt válik kiemelten fontossá, hányan is vannak valójában a katalán függetlenség támogatói. A pénzkivonás egyébként már megkezdődött, csak épp nem a függetlenség védelmében, hanem inkább az esetleges elszakadásból következő bizonytalanságtól tartva.

A delegációk nem győztek meg senkit

A függetlenségpártiak szerint a vitának valójában nem csak Barcelona és madrid között kell eldőlnie, minden a nemzetközi fogadtatáson múlik. Ezért beszélt Puigdemont október 10-én arról, hogy küldöttségeket indít a katalán kormány az EU-ba, hogy meggyőzze a külvilágot a függetlenség előnyeiről.

Láthatóan ez eddig nem sikerült, Németország és Franciaország éppúgy nem áll ki a függetlenség támogatása mellett, mint eddig. „Figyelemmel kísérjük Katalónia ügyét, támogatva a spanyol kormány álláspontját, amely mellett az ország nagy pártjai is kiállnak” – idézte az El País Angela Merkelt. „Aggódunk és reméljük, a spanyol alkotmánnyal összhangban lévő megoldással lesz rendezve a helyzet” – mondta a német kancellár az Európai Tanács csütörtöki ülése napján. A csúcstalálkozónak hivatalosan nem volt témája a katalán elszakadás kérdése.

Hasonlóan Madrid mellett nyilatkozott az EU-ból kifelé tartó Egyesült Királyság kormányfője, Theresa may is. Rajtuk kívül Emmanual Macron francia elnök éppúgy a spanyol egység mellett állt ki, ahogyan az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani is.

Rendkívüli választás döntene mindenről?

A spanyol lapok előzetesen is azt írták, Madrid a katalán vezetés felfüggesztése mellett arra készülhet, hogy előrehozott választásokat írjon ki januárra, amit a szociáldemokraták is támogattak.

A húzás ezúttal Barcelonát hozná lépéskényszerbe: Puigdemont politikailag nehezen vállalhatná fel a regionális szavazás megtartásának megakadályozását, viszont a lényegében népszavazással felérő választásba is kockázatos belemennie. Pártszövetsége (Junt pel Sí) csak a radikális baloldali erőkkel biztosította a többséget a katalán parlamentben.

A katalán kormánykoalícióból a radikális baloldali CUP már utalt rá, hogy bojkottálhat bármilyen kikényszerített választást. Nem kizárt, hogy más függetlenségi pártok is így döntenének.

Az El Periódico felmérése szerint a katalánok kétharmada belemenne előrehozott választásokba, hogy ezzel rendezzék a kérdést. A függetlenség hívei nagyjából egyenlően oszlottak meg, közülük sokan csak a függetlenség azonnali kikiáltásával elégednének meg.

A spanyol kormány oldaláról is járna kockázatokkal, ha megtartanák a szavazást, mert az október 1-jei rendőri erőszak, és az azt követő erélyes madridi fellépés is több semleges szavazót a függetlenségpártiak oldalára állíthatott, akik még erősödhetnek is.

Ha viszont végül mindkét oldal beleáll az új szavazásba, akkor az előrehozott választást egy mindent eldöntő függetlenségi döntésként foghatják fel. A függetlenségpártiak azt egy kvázi alkotmányozó nemzetgyűlés felállításáról szóló szavazásnak, és így az elszakadás újabb lépcsőfokának is tarthatják, míg az egység hívei arra mehetnek rá, hogy a függetlenségi erők leváltásával véget vessenek az elszakadási törekvéseknek. Ez azonban éppen annyira kiélezhetné a helyzetet, amennyire egyfajta megoldásként szolgálhatna.

(Borítókép: Huszti István/Index)