Tekla
11 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Ilyeneket rabolunk, mint te, érted sok pénzt adnak

000 Par628291
2017.10.26. 18:52

"Fegyveres kalózok jutottak be egy teherszállító hajó fedélzetére. Az incidenst jelentették a nigériai haditengerészetnek, amely reagált, és bemérte a hajót. A legénység néhány tagja eltűnt. A haditengerészet egy kikötőbe vontatta a hajót további nyomozásra."

Száraz, rövid jelentés egy július 30-i támadásról Nigéria partjai mellett. Pontos koordinátákkal, térképes elhelyezéssel, a támadás hivatalos számával (097-17). Mindez a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara honlapján látható, itt érhető el a Nemzetközi Hajózási Hivatal (IMB) Kalózügyi Jelentési Központjának adatbázisa, térképpel.

piracymap
Fotó: Rovó Attila

Az állandóan frissülő adatbázison tökéletesen látszik, hogy mennyire gyakori dolog a kalóztámadás. Tavalyelőtt 246, tavaly 191, idén októberig világszerte 121 esetet jelentettek, ami azt jelenti, hogy nagyjából minden második napra jut egy ilyen incidens. A történet változatos, néha elrabolják a legénységet, - mint most egy magyar állampolgárt is egy német hajóról - néha nem, néha lövöldöznek, néha nem, néha eltérítik, máskor csak simán kirabolják a hajót. 

Egykor a szomáliai, most a nigériai vizek számítanak különösen erőszakosnak. Szomáliában azonban működő állam híján "jó" módszer lehetett, hogy egy egész hajót eltérítenek, majd hosszan egyezkednek róla a tulajjal, Nigériában ez nem működik, ott más módszer kell. És van is.

Az idén világszerte elrabolt 49 hajós közül 39-et a nigériai vizeken támadtak meg hét különböző incidensben,

idézte az AFP a magyar állapolgárt is érintő támadás után Pottengal Mukundant, az IMB vezetőjét. Ha egy hajóra valahol a világon tüzet nyitnak, akkor a statisztika szerint 50 százalék az esélye, hogy az épp a Niger deltájánál történik.

Persze meg lehet közelíteni kérdést onnan is, hogy a helyzet tulajdonképpen javulóban van, a nagy csúcs (eddig) tavaly volt: épp egy október 23-i SeaGuardian-elemzés foglalta össze, hogy újabban a hatóságok a Tsare Teku nevű kalózellenes műveletben hat hadihajóval őrködnek a Niger deltájánál, és miközben tavaly első félévben 53 támadásból 36 volt sikeres, idén 17-ből négy.

Az Al-Dzsazíra tavaly forgatott egy filmet az állítólagos kalózvezérről, a Fekete Ördögről, aki az interjú előtt látványosan agresszívan viselkedett a kamerák előtt, macsétával csapkodta a nádtetőket, gépfegyverrel hadonászott. A Niger partján találkoztak, közel a tengerhez. Azt mondta, csomó társa most is akcióban van. Motorcsónakokkal támadnak, mindegyiken heten vannak. A célpontokat aszerint választják ki, hogy milyen az őrzés-védelem szintje egy-egy hajón. Sokszor keverednek tűzharcba, általában lövöldözés után másznak fel a fedélzetre.

Azt mondja, indiaiakat, filippinókat nem rabolnak, mert "olcsójánosok". Amerikaiakat és franciákat céloznak. "Olyanokat, mint te. Akkkor több pénzt kapunk. Ha most elrabolnálak, legalább 50 millió nairát kapnék érted", mondta a kamerába. Ez mintegy 36 millió forint. (Ez a rész 17.20-tól az alábbi videón.)

A pénzt úgy veszik át, hogy letetetik valahol az utcán. Ha valaki szól a rendőröknek, megölik a túszt, mondja "Fekete Ördög". A pénzből fegyvert, lőszert, csónakokat vesznek, és fenntartják a bandát meg a családot. Azt mondja, öt gyereke van, kettő egyetemen, de munka nincs.

Idejöttök, kihasználtok minket, de munkát nem adtok. Ezért csináljuk,

mondta, az olajtársaságokra utalva. 

Miért éppen Nigéria?

Az ország olajkincsének nagy része a Niger deltájának területén van, de a régió fejletlen, az olajlopásra szervezett bűnözés épül, a helyiek - mint az a fenti videón is látható - elégedetlenek a helyzetükkel, hogy őket kihagyják a nagy üzletből. A terület "felszabadításáért" fegyveres csapatok, a Movement for the Emancipation of the Niger Delta"(MEND) 2004-től harcolt terrortámadásokkal, emberrablásokkal, az olajkitermelés szabotálásával.

2009-ben militánsok tízezrei kaptak amnesztiát a kormánytól, ami tovább korbácsolta az erőszakot, sokan közülük kalózkodásba kezdtek. 2013 áprilisában az Afrikai Unió is plusz biztonsági erőket irányított a Guineai-öbölhöz, de nem sokat értek el vele, legalábbis ami a kalózkodást illeti. A szervezet 2014-ben tűzszünetet hirdetett.

A kalózkodás 2015-ben "virágzott fel", amikor Muhammadu Buhari elnök bejelentette, hogy a militánsokra vonatkozó addigi amnesztia-programokat szépen lassan leépíti, befejezi. A militánsok 2016-ra megint megerősödtek, egy év alatt 5 milliárd dolláros kárt okoztak az olajiparra mért csapásaikkal, az olajkitermelés felére esett vissza, a gazdaság recesszióba süllyedt. Azóta a területet az állam katonákkal erősítette meg, az alelnök, Yemi Osinbajo pedig békéltető látogatásokat tett. A kormány most olajtolvajlást megelőző, és a fiatalok munkanélküliségét csökkentő programot is tervez. Most úgy állnak, hogy a 2015-ös évi 14 kalóz támadásból 2016-ra 36 lett, majd ez a szám esett vissza 2017-re. 

A külföldi kormányok mindig azt állítják, hogy nem állnak szóba terroristákkal és emberrablókkal, más kérdés, hogy ettől még lehetnek titkos háttéregyeztetések, esetleg kifizetések. Szijjártó Péter például az elrabolt magyarról azt mondta, egyelőre nem tudnak arról, hogy az emberrablóknak követeléseik lennének, így nem kívánt arra a kérdésre válaszolni, hajlandó lenne-e váltságdíjat fizetni a magyar kormány.

Ami biztos: februárban például hét orosz és egy ukrán tengerészt raboltak el, mindannyian sértetlenül kiszabadultak. A Newsweek összesítése szerint Nyugat-Afrika partjainál 2015-ben 44, 2016-ban 96 tengerészt raboltak el,

egyikük sem halt meg.
 

(Borítókép: A nigériai militánsok a Niger deltájában 2006 február 24-én - fotó: Stringer / Reuters)