A tűz, ami megrengette a brit monarchiát

Miért lát ma gyerekrajzokat az Indexen? Mert ma van a gyermekjogi világnap!

1992 egy jó év kellett volna, hogy legyen II. Erzsébet brit királynőnek. A trónra lépésének 40. évfordulója volt, akár ünnepelhetett volna. De végül ahogy ő maga egy évzáró beszédében megfázva, halkan mondta,

annus horribilis,

azaz borzasztó esztendő lett belőle.

Két gyereke, Anna és András is bejelentette, hogy válságba jutott a magánélete, a bulvársajtóban a tönkremenő házasságokkal kapcsolatban több bulvárbotrány is megjelent, kínos fotók, kínos telefonbeszélgetések szivárogtak ki. És ez még csak a dolgok egyik fele volt. A másik, hogy 1992. november 20-án, azaz 25 évvel ezelőtt kigyulladt a Windsori kastély, a Hódító Vilmos által a 11. században kiválasztott helyszínre évszázadok alatt felépített ezerszobás királyi rezidencia, a világ legnagyobb lakott kastélya. 

Délelőtt 11.33-kor lobbant fel a tűz az éppen renoválás alatt lévő épületben Utólag úgy sejtik, hogy a királynő privát kápolnájában, az épület első emeletén

majd úgy hagyták. Mivel a kastélyban nem voltak modern tűzgátló kapuk vagy burkolóanyagok, sem tűzoltórendszer, volt viszont sok faanyag, a tűz gyorsan terjedt.

Hercegi segítség, dolgozói szívroham

A 200 turistát azonnal kiparancsolták az épületből, a személyzet, a munkások és katonák élőláncot alkotva adogatták ki a bútorokat, festményeket, régiségeket és egyéb értékes tárgyakat, András herceg saját kezűleg segített nekik. Utána a tévének azt nyilatkozta, "sokk és horror volt", és a királynő is sokkban van.

Óriási mázli volt, hogy a felújítás miatt eleve egy csomó tárgy nem volt az épületben. A királynő délután háromra ért a helyszínre, és egy órát volt ott, felügyelte egy kicsit a mentést, aztán távozott. Több mint kétszáz tűzoltó küzdött a lángokkal, öt különböző megyéből érkeztek - beleértve Londont -, hogy megfékezzék a tüzet, plusz a kastélynak is volt egy 20 fős brigádja, akik közül hatan teljes munkaidős tűzoltóként dolgoztak az épületben. 

Az oltást két dolog is nehezítette, az egyik a lángoló kastélytornyok magassága, a másik az épület elhelyezkedése, ugyanis az egyik oldalán egy 50 méteres szakadék van, úgyhogy csak egyetlen oldalról tudták oltani a lángokat. A tűzoltók délután öt óra körül kontrollálták a lángokat, este fél kilenckor a parancsnok kiküldte a

tűz körbevéve

üzenetet. A teljes oltás végül tizenöt órás munkákba telt, összesen 4500 tonna vizet használtak el. Több mint száz terem rongálódott meg, ebből kilenc teljesen megsemmisült. Hétezer négyzetméterre terjedt ki a tűz.

Halálos áldozat nem volt, és senki nem sérült meg súlyosan, de volt, akinek a tárgyak mentése közben a keze megégett, emellett Christopher Lloydot, a királyi festmények gondozóit szívroham gyanújával vitték kórházba. A turistákat három nap múlva engedték újra a kastélyparkba, a királynő két hétre rá költözhetett vissza az épen maradt részekbe. A tűzvizsgálók nyolc nap alatt több mint száz embert hallgattak meg, hogy kiderítsék, mi történt.

A királynő adózni kezd

A helyreállítás költségét a tűz után közvetlenül 40 és 60 millió font közé becsülték. Egy internetes inflációkalkulátor szerint ez mai értéken épp kétszer ennyi, 80-120 millió font, ami átszámítva 30-40 milliárd forint. Hogy ezt kinek kell állnia, arról azonnal országos politikai vita indult a briteknél. Biztosítás nem volt az épületen, az uralkodók a trónra lépésük pillanatában aláírnak egy szerződést a kormánnyal, miszerint átengedik az összes földet és épületet, cserébe rendszeres "fizetést" kapnak a kincstártól. Vagyis jogilag a kastély nem a királyi család, hanem a kormány felelőssége, így elvileg az adófizetőknek kellett volna állni a számlát. Ezt viszont nehezen akarta lenyelni a recesszióval küzdő ország nagy része.

A konzervatív kabinet erős politikai nyomás alá került, hogy ne adjon biankó csekket a királyi családnak, sőt, ellenkezőleg: kurtítsa meg a családtagok közpénzből kapott fizetését is, emellett egyre inkább afelé fordult a hangulat, hogy a királynőnek is kéne adót fizetnie. A királynő felismerte, hogy lépnie kell. Egy héttel a tűz után egy szakértői-tanácsadói csoportot hozott létre, amely a következő tervet eszelte ki:

Nyolc héten át kígyózott a sor 1993 nyarán a palota előtt, amíg a királynő Skóciában volt, hogy fejenként 8 fontért betekintsenek a palota életébe, és szuveníreket vásároljanak. A Windsori kastélyba is elkezdtek belépőt szedni. Mindez fedezte a költségek 70 százalékát, és a királynő a magánvagyonából is adott 2 millió fontot a munkákra. A kormánnyal megállapodtak arról is, hogy közpénzből "fizetést" ezentúl csak a királynő, a férje, Fülöp herceg, valamint a királynő anyja, Erzsébet kap.

A helyreállításért külön bizottság felelt, amit Fülöp és Károly vezetett. Úgy döntöttek, hogy négy termet tökéletesen ugyanolyanra építenek újra, mint voltak, de a többi teremben engedélyezték az új dizájnelemeket is. Öt évet adtak maguknak a munkára, végül sikerült egy kicsivel hamarabb befejezniük a helyreállítást. 1997 novemberében, a tűzvész után öt évvel újra a régi állapotában pompázott a kastély, a munkálatok 37 millió fontba kerültek. A tűzről a kastély által szervezett speciális, csoportos túrákon lehet heti háromszor még többet megtudni a helyszínen, fejenként 25 fontért. 

A kastély megújításáról tavaly áprilisban fogadott el egy 27 millió fontos programot a királynő, az átalakítás után megnyitnak egy új bejáratot, oktatási központot építenek ki, és kávézó is fogadja majd az évi 1,3 millió látogatót. Az 1992-es újjáépítés után ez a legnagyobb renovációs projekt, ami a kastélyt érinti. Az épület a munkálatok idején is látogatható marad, a felújítást 2018 végén fejezik majd be.

Miért lát gyerekrajzot a cikkben? Az UNICEF kezdeményezésére az Index is részt vesz a Gyermekjogi Világnap alkalmából szervezett Gyerekhang programban . Tíz iskolást hívtunk meg a szerkesztőségbe, hogy ma ők rajzolják meg a címlapképeinket. Úgy, ahogy ők látják a világot. 

Borítókép: AFP.