Megállapodtak: hazatérhetnek Mianmarba a rohingják

Egyetértési megállapodást írt alá csütörtökön Mianmar és Banglades a rohingja menekültek hazatéréséről, közölte egy magas rangú mianmari tisztségviselő a Reuters hírügynökséggel. Mjint Kjaing, a mianmari bevándorlásügyi minisztérium közigazgatási államtitkára azt mondta:

Készek vagyunk minél előbb visszafogadni őket, amint Banglades eljuttatja nekünk a szükséges dokumentumokat.

Az államtitkár azokra a regisztrációs űrlapokra utalt, amelyeken a menekülteknek meg kell adniuk a személyes adataikat, mielőtt visszatérnének Mianmarba.

Az egyezményt Abul Haszan Mahmúd Ali bangladesi külügyminiszter és Kjav Tint Szve, a mianmari államtanácsosi hivatal minisztere írta alá. A bangladesi diplomácia vezetője a megállapodás megkötése előtt reggel a kormányfői feladatokat ellátó Aung Szan Szú Kjí mianmari államtanácsossal is találkozott.

A dokumentum szerint két hónapon belül megkezdődhet a visszatelepítés - egyelőre nem tisztázott kritériumok alapján. Dakka és Najpjidó emellett megegyezett egy közös külügyi munkacsoport létrehozásáról. A Dhaka Tribune című bangladesi napilap szerint a szomszédos országok nem jutottak közös nevezőre a program időtartamát illetően. Míg Banglades egy éves időkeretet szabna meg a visszatelepítésekre, Mianmar nem kívánta határidőhöz kötni azt.

A megállapodásból a mianmari hatóságok érzékenységére tekintettel kimaradt a rohingja szó: a szöveg az Arakán államból elmenekült emberekként utal a csoportra.

A buddhista többségű Mianmarból több mint félmillió muszlim rohingja menekült el augusztus óta a szomszédos Bangladesbe a mianmari hadsereg „tisztogató" műveletei miatt. A mianmari hadsereg egymás után pusztította el a rohingják falvait, miután a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekintik őket, és megtagadják tőlük az állampolgárságot.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint a  mianmari fegyveres erők tervszerűen hajtották végre támadásaikat a muszlim vallású kisebbség ellen, és céljuk az volt, hogy kiűzzék őket az országból. A „tisztogató műveletek" során egész falvakat égettek porig, sok embert kivégeztek, másokat megkínoztak vagy megerőszakoltak.  A határra taposóaknákat telepítettek, hogy megakadályozzák a menekültek visszatérését.