A CNN utánajárt, hogyan szerez pénzt Észak-Korea a rakétáira

Első látásra semmi feltűnő nincs azon a két rozsdás halászhajón, Susan 1-en és Susan 2-n, amely Mozambikban, Maputo város kikötőjében horgonyoz. Senki nem gondolná, hogy a két bárka hozzásegít egy távoli diktatúrát ahhoz, hogy rettegésben tartsa a világot.

Észak-Korea csaknem 200 millió dolláros bevételhez jutott 2017 januárja és szeptemberje között szén és más termékek exportjából, megszegve ezzel az ENSZ szankcióit, áll egy még publikálatlan ENSZ-jelentésben. Szállítottak hamis papírokkal többek között Kínába, Oroszországba, Malajziába, de még Dél-Koreába is. Emellett fegyvereket adtak el Mianmarnak és Szíriának.

A CNN most az afrikai ország kikötőjében járva tette érthetőbbé azt, milyen módszerekkel és kiktől próbál meg pénzhez jutni a világ egyik legkeményebb diktatúrája.

Mozambikban a halászat dollármilliókat jelentő üzlet. Ebbe kapcsolódtak be a diktatúra emberei, hogy onnan 12 ezer kilométerre küldjék haza pénzt. Az amerikai stáb felkapaszkodott a hajókra, és csupa észak-koreaiból álló legénységgel találkozott, akik nem voltak hajlandók beszélni az újságírókkal. De ez még nyilván kevés lenne egy rakétaprogram finanszírozásához. 

A CNN-nek két mozambiki katonai forrás azt állította, hogy az észak-koreaiak helyi elit egységeket képeznek ki egy maputói bázison legalább két éve. Emellett fegyvereket is szállítanak az afrikai országba, radarrendszereket, rakétákat telepítenek, tankokat újítanak fel nekik, hogy a kormány fel tudja venni a harcot az északi részen élő lázadókkal. Ez az ENSZ szerint minimum hatmillió dolláros üzlet, és egy Haegeumgang nevű fedőcégen keresztül történik minden. A CNN megtalálta a székhelyüket, ami ma már üres, de a helyiek azt mondták, valóban ázsiaiak laktak és dolgoztak az épületben.

A CNN-nek nyilatkozó mozambiki külügyminisztériumi felelős nem válaszolt arra a kérdésre, hogy az ország betartja-e a nemzetközi szankciókat. Rövid szünet és bizonytalankodás után azt mondta, nincs minden információ birtokában, hogy erre feleljen. Azt is mondta, hogy vannak még észak-koreaiak az országban, de ők csak társadalmi és technológiai kérdésekben segítenek, ami nem ellentétes a szankciókkal.

Az ENSZ és az Egyesült Államok 11 afrikai ország ügyében vizsgálja a kapcsolatokat Phenjannal. Soknak közülük, így Mozambiknak is még régről ered a kapcsolata a diktatúrával, Phenjantól kapták például 2011-ben az államalapító Samora Machel bronzszobrát, ami a fővárosban van kihelyezve. És csak pár mérföldet kell sétálni vagy autózni, hogy a Kim Ir Szen sugárútra érkezzen az ember. 

Mozambik nem keveset kockáztat a phenjani együttműködéssel, csak 2016-ban dollármilliárdokat kapott segélyként Amerikától. 

A Susan 1 korábban észak-koreai zászló alatt hajózott. Most már hivatalosan namíbiai hajó. Annak ellenére is, hogy továbbra is észak-koreai halászok dolgoznak rajta.