Trump új CIA-főnöke: kényszervallatás, bizonyítékok eltüntetése

Donald Trump amerikai elnök kedden jelölte CIA élére Gina Haspelt, akit úgy harangozott be, mint a Központi Hírszerző Ügynökség első női vezetőjét, csakhogy ezt eléggé beárnyékolja, hogy korábban brutális kínzások miatt keringett a neve az amerikai sajtóban.

Haspel 1985-ben csatlakozott a CIA-hez, és nem sokkal később az ügynökség közép-európai központjában kapott munkát, majd dolgozott Törökországban és Ázsiában, mielőtt a New York-i központ irányítását bízták rá. A Bush-adminisztráció alatt több kitüntetést is kapott a terrorizmusellenes munkájáért. 

Karrierje egy évvel a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után indult be igazán. Akkor kérték fel egy titkos thaiföldi CIA-létesítmény vezetésére, ahol hónapokon át több, terrorizmussal vádolt személyt is rendszeres kínzásokkal felérő kényszervallatásnak vetettek alá. 

Akkor lett igazán ismert, amikor 2014-ben az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága hosszas viták után kiadott egy jelentést, melyből kiderült, hogy a CIA milyen brutális kényszervallatási módszereket alkalmazott a szeptember 11-ei terrortámadások után, hogy információkat nyerjen.  

Haspel a thaiföldi létesítményen keresztül felügyelte az al-Kaidához tartozó Abu Zubajdah és Abd al-Rahim al-Nashiri kihallgatását. Zubajdahot mindössze egy hónap alatt nyolcvanháromszor vetették alá a waterboarding nevű, vízbefullasztást szimuláló vallatási módszernek. A CIA belső levelezéseiből kiderült, hogy a kínzások miatt Zubajdah többször sokáig mozdulatlanul feküdt, miközben nyitott szájából bugyogott ki a víz. Az alvásmegvonás rendszeres volt, és olyan is előfordult, hogy a fejét a falba verték, máskor egy 53 centiméter széles, 76 centiméter magas, és 76 centiméter hosszú ládába zárták, de összesen 11 napig volt egy koporsó méretű ládában.

A kínzásokról videófelvételek készültek, és ezeket aztán a thaiföldi állomáson tárolták egészen addig, amíg Haspel közvetlen főnöke, Jose Rodriguez vallatási módszerekért felelős volt CIA-vezető úgy döntött, hogy a több száz órányi felvételt meg kell semmisíteni. Bár a CIA szerint Rodriguez döntése volt a videók megsemmisítése,  de az erre vonatkozó parancson már Haspel neve is feltűnik. Ráadásul évekkel később, amikor Haspelt elő akarták léptetni, akkor a szenátus hírszerzési bizottságának demokrata tagja azért vétózta meg a kinevezését, mert

A hatvanegy éves Haspel megítélése egyébként az ügynökségen belül, és azon kívül is enyhén szólva ellentmondásos. Egyesek szerint csak parancsot teljesített, amikor a kínzásokat felügyelte és bizonyítékokat tüntetett el, mások szerint ezzel vastagon benne van a CIA megítélésének lerombolásában.

A New York Times cikke szerint az ügynökség és az FBI alkalmazottjainak az volt a benyomása róla, hogy egy politikailag semleges ügynök, hűvös professzionizmussal végzi a munkáját, direkt és nagyon kollegiális, valamint sikerrel ápolta a kapcsolatot más külföldi hírszerző ügynökségekkel, ahogy az FBI-jal is.  A CIA-n belül is sokan tisztelik, általánosságban a szakmai hozzáértését senki sem kérdőjelezi meg.  

Ugyanakkor már akkor kiderült, hogy mennyire megosztó karakter, amikor kinevezték a CIA igazgató-helyettesének. A képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus elnöke, Devin Nunes arról beszélt, hogy Haspel több mint harminc évnyi tapasztalattal rendelkezik, és többször bizonyította elkötelezettségét az ügynökség iránt, továbbá ő a legmegfelelőbb ember a poszt betöltésére. Ellenben a szenátus hírszerzési bizottságának több tagja, például a demokrata Sheldon Whitehouse is kritizálta, mert szerintük aggasztó, hogy egy olyan ember kerül vezető pozícióba a CIA-nél, akinek a neve a kínzásokkal és az erről készült felvételek megsemmisítésével kapcsolatban felmerült, ezért Trumpnak vissza kellene hívnia. 

Védelmébe vette ugyanakkor Michael Morell, a CIA korábbi megbízott vezetője, mert szerinte Haspel politikai támadások áldozata lett a múltja miatt, pedig egy csendes és kivételes tehetségű emberről van szó. Igazgató-helyettesi kinevezése után amúgy egy német civiljogi csoport, a European Center for Constitutional and Human Rights a német hatóságokhoz fordult, hogy adjanak ki letartóztatási parancsot Haspel ellen, amiért aktív szerepe volt a kínzásokban. Szerintük az ügyben lehet német szál is, akár csak annyi, hogy Németországban tartották fogva valamelyik gyanúsítottat, ezért úgy érezték lépniük kell. 

A keddi előléptetése is hasonló reakciókat váltott ki. A korábban az elnökválasztáson is indult John McCain republikánus szenátor maga is volt hadifogoly Vietnamban, ahol meg is kínozták, ő úgy látja, hogy Haspelnek felelnie kell a kínzásokban betöltött szerepéért. Twitterén azt írta, hogy az amerikai felügyelettel történt fogolykínzás az amerikai történelem egyik legsötétebb fejezete volt, ezért a szenátusnak ki kell derítenie, milyen szerepe van ebben a CIA új igazgatójának. 

Haspel kinevezése viszont nagyon is illik a Trump-adminisztráció profiljába, ha a kényszervallatásokhoz való hozzáállást nézzük. Donald Trump például többször beszélt arról, hogy a CIA által betiltott waterboarding indokolt lehet bizonyos esetekben. Először a kampányában hangoztatta ezt, amikor kifejtette, hogy ennél durvább módszerekre is parancsot adna adott esetben.

Később már elnökként fejtette ki véleményét: az ABC Newsnak nyilatkozta, hogy konzultált a hírszerzés magas beosztású szakértőivel, akiktől azt az információt kapta, hogy a kényszervallatás igenis működik.

Hogy mit gondolok a waterboardingról, miközben az ISIS középkori módszerekkel végez ki embereket? Szerintem a tűz ellen csak tűzzel lehet fellépni.

Akkor azt is elmondta, hogy a CIA-igazgató Mike Pompeo tanácsát is kikérné az ügyben. Pompeo nem sokkal korábban fejtette ki, hogy bizonyos helyzetekben engedélyezné a waterboardingot és más vallatási módszereket is visszahozna. Sőt, korábbi véleménye szerint a waterboarding nem is számít igazából kínzásnak. Ő volt egyébként Haspel felettese a CIA-nél, amíg kedden ki nem nevezték külügyminiszternek, Haspel pedig feljebb lépett CIA-vezérnek. 

Az elnök ezeket a témákat nyilván nem érintette Haspel kinevezésének bejelentésekor,  csak annyit mondott, hogy nagyon jól ismeri jelöltjét, szorosan együtt működtek eddig is, továbbá kivételes személyiségnek tartja. 

Ez persze még nem jelenti azt, hogy innentől teljesen sima lesz Haspel útja, mert ahogy a Politicónak is nyilatkozta George Little, korábbi CIA-szóvivő, kemény kérdéseket fog kapni a kinevezése előtti meghallgatáson.

Haspel kinevezését a szenátusnak kell megszavaznia, de eddig egyetlen Trump-jelölt sem akadt még fent ezen az akadályon.

felhasznált források: New York Times, Bloomberg, Politico