A válság előtti szintre csökkent tavaly a menedékkérelmek száma

Mintegy 650 ezer új menedékkérelmet nyújtottak be tavaly az Európai Unióban. Ez nagyjából fele a 2016-os adatoknak, és megfelel a válság előtti szintnek, derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) kedden közzétett jelentéséből.  

 A kérelmezők legnagyobb csoportját továbbra is a szíriai állampolgárok tették ki (102 ezer ember), őket követték az irakiak (48 ezer) és az afgánok (44 ezer), de sokan érkeztek Nigériából, Pakisztánból, Eritreából, Albániából és Iránból is.

A nemzetközi védelemre vonatkozó kérelmek a következő országok között oszlanak el:

• 31 százalékát Németországban regisztrálták (198 ezer) 
• 20 százalékát Olaszországban adták be  (127 ezer) 
• 14 százalékát Franciaországban (91 ezer)
• 9 százalékát Görögországban (57 ezer)
• 5-5 százalékát Nagy-Britanniában (33 ezer) és Spanyolországban (30 ezer).

Spanyolországban 96 százalékkal, Franciaországban 19 százalékkal, Görögországban 14 százalékkal emelkedett az első kérelmezők száma 2016-hoz képest. A legnagyobb visszaesés Németországban (-73 százalék), Ausztriában (-44 százalék) és Hollandiában (-17 százalék) volt az ötezer kérelemnél többet regisztráló országok közül.

Tavaly Görögországban egymillió lakosra 5295 új menedékkérő jutott, a második helyezett Cipruson 5235, a harmadik Luxemburgban 3931. A legkisebb arányt Szlovákiában (27), Lengyelországban (79) és Portugáliában (98) jegyezték fel. Az EU-átlag 1270.

Az év végén körülbelül 927 ezer menedékkérelem volt még elbírálás alatt az Európai Unió tagországaiban, ennek közel fele Németországban.