Merkel: Az iszlám Németország része
További Külföld cikkek
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
- Megint kitört a hírhedt vulkán, lávafolyam indult a tűzhányóból
A Németországban élő nagyjából 4,5 millió muzulmán vallású ember révén az iszlám Németország részévé vált – jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag).
Az új kormány programját ismertető beszédében hangsúlyozta: vitán felül áll, hogy Németországot történelmileg a kereszténység és a zsidóság formálta, de az is igaz, hogy az országban élő muszlimok vallása is az ország része.
Sokan nehezen barátkoznak meg ezzel a gondolattal, és minden joguk megvan ahhoz, hogy elutasítsák, a kormánynak viszont nemcsak vitákat kell folytatnia, hanem cselekednie is kell, méghozzá a társadalmi összetartás erősítésének céljával
– mondta Angela Merkel, kiemelve, hogy új, állami ellenőrzés alatt álló rendszert kell kidolgozni a muszlim papok képzésére, mert a korábbi megoldás, a "vendégmunkás imámok modellje" nem megfelelő a 21. században. Aláhúzta, hogy németországi muzulmánok döntő többsége elutasítja a szélsőségeket és az iszlamista terrorizmust.
Az MTI beszámolója szerint a kancellár beszélt a menekültválság politikai következményeiről is.
"Mély megosztottságot idézett elő a menekültválság a német társadalomban, amely azonban büszke lehet a válság kezelésében elért eredményekre" – mondta. A "humanitárius rendkívüli helyzet" miatt a kiemelkedően jó gazdasági helyzet ellenére is megjelent Németországban az aggodalom az állam működőképességével kapcsolatban. Arról is beszélt, hogy a menekültek között terroristák is voltak, és a válság a felszínre hozta és felerősítette a társadalmi integráció ügye körül korábban kialakult feszültségeket.
Ezek az egykori Nyugat-Németországba a hatvanas években megindult bevándorlás révén alakultak ki – mondta Merkel, aláhúzva, hogy a bevándorlók és gyermekeik ugyan hozzájárulnak az ország jólétéhez, de "kifejlődtek párhuzamos társadalmak" is, és az országban jogcím nélkül tartózkodó emberek "bűnözői struktúrákat" is létrehoztak.
A 2015-ös helyzet nem ismétlődhet meg
– szögezte le Angela Merkel, majd hat pontban összefoglalta új kormánya terveit.
- Líbiával is olyan megállapodást kell kötnie az EU-nak, mint Törökországgal, hogy Líbiából se jöjjenek Európába.
- Támogatni kell az ENSZ menekülteket segítő programjait. A kancellár itt is kiemelte, hogy helyben, nem Európában kell segíteni a menekülteket.
- Meg kell szüntetni a menekülés okait. A német kormány a szíriai Afrín és Kelet-Gúta térségében kibontakozott fejlemények miatt a lehető legélesebben elítéli Moszkva és Ankara szíriai tevékenységét, és Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjét.
- Meg kell védeni az EU külső határait. Merkel kiemelte, hogy Németországban is történtek terrortámadások, amelyeket a menekültek között beszivárgott iszlamisták követtek el.
- A menekültügyi rendszer hatékonyságát új típusú befogadóközpontok kialakításával kell erősíteni, és lehetőleg júniusig meg kell állapodni az új EU-s menekültügyi rendszerről. Hangsúlyozta, hogy a védelemre nem szoruló menedékkérőknek vissza kell térniük hazájukba.
- A védelemre szoruló, németországi maradásra jogosult menekültek beilleszkedését támogatni kell, ebben a legfontosabb a nyelv elsajátítása, a gyermekek oktatása és a munkavállalás.
Hozzászólna? Az Index Facebook-oldalán kommentelheti ezt a hírt is.