Kemerovói tűzvész: Putyinnal akar beszélni a dühös tömeg

Négyezer tüntető gyűlt össze Kemerovóban, ahol vasárnap 64 ember halt meg a bevásárlóközpontban kitört tűzvészben, köztük 41 gyerek. Vlagyimir Putyin is a dél-szibériai városba utazott és szerdára nemzeti gyászt rendelt el az egész országban.

Az orosz elnök a tűzvész okairól és következményeiről kedden megtartott tanácskozáson az MTI híradása szerint azt mondta,

nem harci cselekmények történnek itt nálunk, és nem is váratlan metánkitörés egy bányában. Ide az emberek, a gyerekek kikapcsolódni jöttek. A demográfiai helyzettel foglalkozunk, és közben ennyi embert veszítünk el, de miért? Bűnös hanyagság és gondatlanság miatt.

Az egyperces néma tiszteletadással megkezdett tanácskozáson Putyin ismételten együttérzését fejezte ki a 64 halálos áldozat hozzátartozóinak. A megbeszélést megelőzően az elnök virágot helyezett el a tragédia helyszínén, ahol kedd reggel több száz kemerovói lakos is lerótta kegyeletét. A városban kedden háromnapos gyász kezdődött, a régióban félárbócra eresztették az állami zászlókat, a szórakoztató rendezvényeket törölték.

Mindezzel azonban nem sikerült a vezetés felelősségét firtató tüntetőket leszerelni. A tiltakozók a megyei hivatal előtti főtéren összegyűlve a polgármester és a kormányzó távozását követelték és azt, hogy Putyin álljon eléjük és válaszoljon a kérdéseikre – írta a Tajga.info. A legfőbb kérdések:

• miért nem tettek semmit a hatóságok, ha egyszer a tűzvédelmi berendezések már több mint egy hete nem működtek – Putyin hanyagságról szóló nyilatkozatai csak növelik tiltakozókban az érzést, hogy közvetve őt is felelősség terheli a tűzben.
• miért zajlott ennyire rosszul az evakuálás;
• miért ment lassan a mentés, amely során még a tűzoltólétrák is életeket menthettek volna, mégsem voltak időben kéznél, így sokan a 3-4. emeletekről ugrottak ki.

A katasztrófa következtében 64-en meghaltak, több mint hatvanan megsérültek, közülük 15-en kórházi ápolásra szorultak. Eddig 25 holttestet - köztük 13 gyerekét - sikerült azonosítani. A mentési munka kedden is folytatódott az üzletközpont leégett részén.

Öt embert vettek őrizetbe

Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) főigazgatója a tanácskozáson elmondta: a körülmények vizsgálata során kiderült, hogy az üzletközpont tűzjelző berendezése március 19-e óta nem működött, és megjavítását elhanyagolták. A kézi riasztó üzemképes volt ugyan, de a létesítményt őrző szolgálat embere nem hozta működésbe. Az épület harmadik emeletén volt a játszószoba és a mozitermek, a vészkijáratokat zárva tartották, feltehetően azért, hogy jegy nélkül senki se juthasson be az előadásokra.

Basztrikin elmondta, hogy a balesettel kapcsolatban öt embert vettek őrizetbe, akik az épület üzemeltetéséért és tűzrendészeti védelméért voltak felelősek. Beszámolója szerint a szakemberek elsősorban az elektromos hálózat meghibásodását feltételezik a tűz lehetséges okaként, de nem zárják ki a nyílt láng használatát sem.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Facebookon posztolt bejegyzésében nehezményezte, hogy az Egyesült Államok és Európa nem osztozott őszintén az oroszok bánatában a kemerovói tragédia miatt, ahogy azt Oroszország ellenkező esetben meg szokta tenni, "és semmivel sem indokolt agressziót" követtek el azzal, hogy orosz diplomatákat utasítottak ki. Szavai szerint "ezt nehéz elhinni és nehéz lesz elfelejteni".

A Kurszk óta nem kérték így számon Putyint

Az elnököt a hivatalos adatok alapján rekordtöbbséggel, 76 százalékos támogatottsággal választották meg újabb hat évre március 18-án. Putyin hosszú idő óta először szembesül ellene is irányuló tüntetéssel, amely ráadásul – ellentétben a 2011-12-es tüntetéssorozattal – nem is politikai jellegű, így leszerelni is nehezebb a szokásos retorikai fogásokkal.

Például azzal, amivel a kormányzó, Aman Tyulejev próbálkozott be, hogy a tragédiára rögtön rárepült az ellenzék, ők szervezték a tüntetést, akik között olyanok is vannak, akik nem is rokonaik az áldozatoknak – írta a Newsru.com. A Life.ru élő adásban közvetített a tüntetésről.

 Talán a Kurszk tengeralattjáró 2000-es tragédiája óta nem volt rá példa, hogy a tömeg nyilvánosan követelje, hogy azonnal jelenjen meg és válaszoljon az emberek kérdéseire. Ráadásul Putyin ekkor a a tüntetők közelében álló megyei hivatalban volt, amit a rendőri erők kiemelten védtek a tüntetőktől, bár később , hiszen kedden a városba utazott. A tömeg előtt ő végül nem jelent meg – a Kurszk tragédiájakor még vállalta friss elnökként a feladatot, amelyből az áldozatok hozzátartozói előtt nem is jöhetett ki jól – a kemerovói főtérre végül a polgármester és a kormányzó helyettese jelent meg. Putyin elé járult viszont a kormányzó, Aman Tyulejev, aki bocsánatot kért a tragédiáért. Putyin egyelőre annyit mondott, még nem döntött a kormányzó menesztéséről. Az elnök taktikusan kerüli, hogy közvetlenül a tömegek nyomására menesszen egy-egy népszerűtlen vezetőt, ám elképzelhető, hogy ezúttal ez fog történni.

Putyin virágot helyezett el az áldozatok emlékére, majd elkerülve a tömeget elhagyta Kemerovót.

Kedden Oroszország-szerte lesznek tüntetések a tragédia kapcsán, amelyeken óhatatlanul megjelenik a politikai vezetés felelőssége is, a mindent átszövő korrupció, amely lehetővé teszi, hogy a hatóságok szemet hunyjanak a szabálytalanságok felett, amelyek a kemerovóihoz hasonló tragédiákhoz vezetnek.